Tovább mélyül a belgrádi válság

A szerbiai kormánykoalíció (DOS) megszakított minden együttműködést Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnökkel, amiért „a Milosevics embereivel cimboráló” államfő a DOS leghatározottabb követelésére sem volt hajlandó leváltani Aca Tomicsot, a katonai biztonsági szolgálat vezetőjét, aki a kormány tudta nélkül fogatta le az állítólag kémkedésen ért Momcsilo Perisics miniszterelnök-helyettest.

Vladan Batics igazságügy-miniszter, a DOS egyik vezetője jelentette be a szakítást, mellyel tovább mélyült a belgrádi politikai válság. Micsunics jugoszláv házelnök, ugyancsak a DOS egyik vezetője próbált enyhíteni a megfogalmazáson, de ő maga is sürgette a civil ellenőrzést a hadsereg és titkosszolgálat felett. Zoran Djindjics szerb kormányfő kijelentette, hogy elvárásai szerint a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács mai ülésén változásokat eszközöl a hadsereg élén. Cáfolta, hogy kormánya tárgyalásokat folytatna a hágai vádlottak közül bárkivel is, hogy önként adják fel magukat a törvényszéknek. Ám nem titok, hogy a következő napokban újabb körözöttek kiadása várható, hiszen Washington világosan értésre adta, hogy támogatásának három feltétele közül az egyik éppen a hágai vádlottak kiszolgáltatása, mégpedig a hónap végéig. Kostunica elnök azonban a Politikának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az újabb kiszolgáltatások megrázkódtatásokat okoznának nemcsak a politikai színtéren, hanem magában az államban is. Nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol.
Jugoszláviában tegnap emlékeztek meg a három évvel ezelőtti NATO-légicsapásokról. A 78 napig tartó bombázás legkevesebb 1200 ember életét követelte, s nagy anyagi (becslés szerint 29,6 milliárd dolláros) kárt okozott. Az évforduló a szerb „hazafias” erőknek jó alkalom volt ismét mindenért a világot és a NATO-t tenni felelőssé. Kostunica a világgal való megbékélésért szállt síkra, de mint mondta, nem szabad elfelejteni a történteket. A templomokban gyászszertartásokat tartottak a NATO-támadás áldozataiért. Belgrád központjában pedig Milosevics pártja, a Szerbiai Szocialista Párt rendezett tömeggyűlést, amelyen mintegy ötezren vettek részt.
Koszovóban viszont a légicsapások kezdetének napja ünnepnek számít. Nexhat Daci parlamenti elnök szerint Koszovó visszafordíthatatlanul elindult a függetlenség útján. Marcel Valentin KFOR-parancsnok megismételte: a NATO-légicsapások célja a civileket ért bűncselekmények megállítása és a monoetnikus dominancia meggátolása volt. Ez az utóbbi most is cél.