A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona – olvasható Orbán Viktor március 15-e alkalmából a határon túli magyarokhoz intézett üzenetében.
A miniszterelnök üzenetében hangsúlyozta: végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe – olvasható a magyar miniszterelnök levelében.
Március 15-e olyan ünnep, amely összeköt bennünket románokat és magyarokat ugyanazon ország, Románia állampolgárait – hangsúlyozta Adrian Nastase román miniszterelnök abban az üdvözletben, amellyel a magyar nemzetiségű román állampolgárokat köszöntötte a március 15-re emlékező ünnepségek alkalmából. A magyarok Erdély-szerte megemlékeztek az 1848-as forradalom kirobbanásáról; az RMDSZ központi rendezvénye idén Sepsiszentgyörgyön volt. Mindenhol felolvasták mind a magyar, mind a román miniszterelnök üzenetét. A szélsőséges nacionalista és magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) párhuzamos rendezvényeket szervezett Kolozsváron, melyek ürügyeként az szolgál, hogy főtitkárát, Gheorghe Funart nagyjából tíz évvel ezelőtt – valójában 1992 februárjában – választották meg polgármesternek. Markó Béla szövetségi elnök azt „üzente” Funárnak, hogy ne a magyarok ünneplését próbálja megakadályozni, hanem foglalkozzon a kétnyelvű helységnévtáblák kitételével. Ugyanis erre vonatkozóan már lejárt a törvényes határidő.
A legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezet, a Csemadok országosan mintegy négyszáz településen szervezett koszorúzási ünnepséget, illetve kulturális emlékműsort a magyar forradalom és szabadságharc 154. évfordulója alkalmából. Az idén a központi ünnepséget a többször megcsonkított pozsonyi Petőfi-szobornál tartották.
Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Tegnap például az iskolákban rendhagyó történelemórákon idézték fel az akkori eseményeket. Beregszászon Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, a város díszpolgára tartott beszédet. A politikus hangsúlyozta, hogy a státustörvény nemzetmegtartó jogszabály. A kárpátaljai központi megemlékezés Ungváron, a Petőfi-szobornál volt.
A Vajdaság szinte minden magyarlakta – illetve magyarok által is lakott –- településén Horgostól a legdélibb Székelykevéig koszorúzásokkal, megemlékezésekkel, ökumenikus istentiszteletekkel, művelődési rendezvényekkel ünnepelték meg a nemzet ünnepét. A két központi ünnepség a bácskai Ómoravicán és a bánsági Magyarittabén volt. Ahol lehetőség volt rá, s megvolt a jó szándék, a magyar munkaadók március 15-ét munkaszüneti nappá tették a magyar alkalmazottak számára. A szabadkai magyar főkonzulátuson adott szerdai ünnepi fogadáson Németh Zsolt politikai államtitkár március 15-e alkalmából magyarigazolványt nyújtott át tíz vajdasági egyházi és közéleti személyiségnek.
A horvátországi magyar szervezetekben már szerdán megkezdődtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójával kapcsolatos ünnepségek. A Horvátországi Magyar Demokrata Közösség (HMDK) központi ünnepélye csütörtökön volt Csúzán.
Moszkvában tíz év óta először kiállítás nyílt magyar és orosz levéltárak együttműködésének eredményeként: az „1848–49-es magyar forradalom Oroszországból nézve” című tárlat csütörtökön, a magyar nemzeti ünnep előestéjén nyitotta meg kapuit az orosz szövetségi levéltári szolgálat épületében.
A március 15-i magyar nemzeti ünnepről Lengyelország-szerte több városban és sokféleképpen emlékeztek meg, a központi ünnepséget pedig csütörtök délután a varsói Magyar Kulturális Intézetben rendezték.
Ukrajna
Szánalmas: Az ukránok amiatt kritizálják hazánkat, amit ők maguk is csinálnak
