Visszaesett az MSZP

Hasonlóan a másik három vezető közvélemény-kutató céghez, a Medián legfrissebb mérése is azt mutatja, hogy csökkent a szocialisták támogatottsága. A Medián az elmúlt hónapban még háromszázalékos MSZP-előnyt regisztrált, amely márciusra négyszázalékos Fidesz–MDF-előnyre változott. A cég – amely a választások első fordulója előtt utoljára hozott nyilvánosságra közvélemény-kutatást – úgy véli: az is elképzelhető, hogy csak hárompárti lesz a következő parlament.

A Gallup új felmérése szerint megosztottak a vidéken és a fővárosban élő választópolgárok a pártpreferenciájukat illetően. A vidéki nagyvárosokban és a kistelepüléseken egyaránt a Fidesz– MDF vezet az MSZP-vel szemben. Budapesten fej fej mellett halad a két nagy politikai erő, a város budai és pesti oldalán lakók körében azonban gyökeresen eltér a támogatottságuk.
Február közepe óta 67 százalékról 70 százalékra emelkedett azok aránya, akik állításuk szerint biztosan elmennek szavazni a választások április 7-i első fordulójában – olvasható a HVG megbízásából készített Medián-mérésben. Tovább erősödött a Fidesz–MDF pozíciója: a közös lista 43 százalékon áll, míg az MSZP-re 39 százalék voksolna a választani tudó biztos szavazók körében. Az SZDSZ-t hét százalék, a Centrum pártot 4 százalék, a MIÉP-et három százalék támogatja. Az FKGP és a Munkáspárt két-két százalékot kapna. Az előző hónaphoz képest nőtt a Fidesz–MDF győzelmét valószínűsítők aránya. Most 50 százalék nevezte meg a közös listát, és 35 százalék a szocialistákat.
Az Orbán–Medgyessy-párharc azonban a Medián szerint „nem lefutott”. Kiegyenlített a népszerűségi verseny, a lakosság egészében Orbán Viktornak, az aktív bizonytalanok körében pedig Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelöltnek van hajszálnyi előnye.
A két nagy politikai erő szavazói feltehetőleg a választások második fordulójában is a saját jelöltjeikre szavaznak, ám a kisebb pártok híveinek átszavazása jelentősen befolyásolhatja a nagyok versenyfutását. Az SZDSZ biztos szavazóinak csaknem kétharmada voksol az MSZP-s jelöltre, és kevesebb mint egyötöde a kormánypártira. A MIÉP-eseknél fordított a helyzet, míg a Centrum párt hívei egy kicsit balra állnak a centrumtól – 29 százalékban támogatnák a Fidesz– MDF-est, 46 százalékban pedig az MSZP-s jelöltet.
A Magyar Gallup Intézet (www.gallup.hu) 2000 fő megkérdezésével készített telefonos mérése azt mutatja: mind a vidéki nagyvárosokban, mind pedig a vidéki kistelepüléseken a Fidesz–MDF vezet az MSZP-vel szemben. A szavazó korú lakosság mintegy húsz százalékát kitevő vidéki nagyvárosiakat nézve nyolc százalék a közös lista előnye. A választópolgárok 62 százaléka körében pedig 18 százalékkal nagyobb a kormánypárti lista tábora, mint az MSZP-listáé.
A Gallup végzett egy másik telefonos kutatást is, amelyben 840 budapesti választópolgárt kérdeztek meg. Eszerint a főváros budai oldalán lakók és a pesti részen élők pártpreferenciája gyökeresen eltér egymástól. Míg a budai oldalt meggyőző kormánypárti fölény jellemzi, addig a pesti oldalon az MSZP támogatói vannak többen.
A pártot megnevező, nagy valószínűséggel ténylegesen választók körében a pesti oldalon 40 százalék az MSZP és 37 százalék a Fidesz– MDF tábora. Budán viszont 45 százalék szavazna a Fidesz–MDF-re és 31 százalék a szocialistákra.
Budapest egészében egyenlőséget tapasztalt a Gallup a két nagy párt esetében. A pártot megnevező, nagy valószínűséggel ténylegesen választók között 38-38 százalékos az MSZP és a Fidesz–MDF támogatottsága. Amennyiben az SZDSZ és az MSZP jelöltjei között a második fordulóban megvalósul a kölcsönös visszalépés, akkor a pesti oldalon a baloldal jelöltjei a körzetek túlnyomó részében győzhetnek. Ugyanakkor a budai oldalon a legtöbb körzetben a jobboldal jelöltjeinek „áll a zászló” – írja a Gallup. Az SZDSZ-re – Budapest egészére vonatkoztatva – 11 százalék, a MIÉP-re 3 százalék szavazna. A Centrum párt tábora hétszázalékos, a Munkáspárté két százalék, az FKGP pedig csak fél százalék felett áll.
*
A Medián elkészítette a parlamenti mandátumok várható megoszlására vonatkozó modelljét, amelyben három lehetséges forgatókönyvvel számolt. Mindhárom jellemzője, hogy a két nagy politikai erő között minimális a különbség. Az első változat hárompárti parlamentről szól, ebben a Fidesz–MDF 178, az MSZP 183, az SZDSZ 24 mandátumhoz jut – a cég szerint a maradék egy mandátumot a Centrum párt szerzi meg. Négypárti parlament esetén a Fidesz–MDF 176, az MSZP 174, az SZDSZ 23, a MIÉP 12 mandátummal bír majd, a Centrum párt egy mandátummal képviselteti magát. Az ötpárti parlamentről szóló modell alapján a Fidesz–MDF 174, az MSZP 170, az SZDSZ 22, a MIÉP 11, a Centrum párt pedig 9 mandátumot szerez.