Csaknem ötvenezer új lakás építése kezdődhetett el 2001-ben, legalábbis az építési hatóságok által új házak építésére kiadott engedélyeinek száma alapján. Akkor a használatba vett lakások száma harminc, az új engedélyeké pedig hét százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Ami a használatba vett lakások megoszlását illeti, kiugrók az adatok a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régiókban – derül ki a gazdasági tárca összesítéséből.
Tekintettel arra, hogy a korábbi időszakban kiadott építési engedélyek alapján egyre több lakás készül el, nem lehetetlen, hogy az idén negyvenezer új otthonnal gazdagodik a hazai lakásállomány. Ezt a következtetést a szaktárca annak alapján vonta le, hogy 1999-től évről évre emelkedett az újonnan megépített lakások száma. 1999-ben még 20 ezernél kevesebb új otthont adtak át, 2000-ben viszont ez a szám megközelítette a 22 ezret, 2001-ben pedig 28 054 lakás épült, ami az előző évihez képest harmincszázalékos növekedést jelent.
Mindehhez társul a bankszféra építési hitelállományának emelkedése is. Míg 2000-ben a hitelállomány 63 milliárd forinttal szárnyalta túl az 1999. évi adatot, addig 2001-ben 138 milliárd forinttal nőtt ez az állomány, és így 2001 végén meghaladta a 329 milliárd Ft-ot. A hitelek ilyen mértékű emelkedését kétségkívül az is elősegítette, hogy számottevően bővült a központi költségvetésből támogatott hitelfélék köre. A jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek összege például 2001 decemberében meghaladta a 28 milliárd forintot. A hitelt igénybe vevők száma négyszeresére nőtt. A 2002. év első két hónapjában megkötött, nyolcmilliárd forintot meghaladó szerződés-állomány nagyságrendjében a tavalyi év első kilenc havi teljesítményével egyenértékű. A Gazdasági Minisztérium által közzétett összefoglaló szerzői feltételezik, hogy a kormány által márciusban meghozott, további hiteltámogatásra vonatkozó döntések tovább erősítik ezt a tendenciát.
Zelenszkij után külügyminisztere is fenyegeti Magyarországot
