Belgrádi ellentétek a hágai kérdésben

Húsvét napján letelt a Washington által szabott határidő, Belgrád pedig nem tett eleget az amerikai feltételeknek, amelyek közül az egyik a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek kiszolgáltatása a hágai törvényszéknek. Enélkül pedig az Egyesült Államok leállítja a támogatást, ám ami ennél is fájdalmasabb, Jugoszlávia felvétele ellen szavaz a nemzetközi pénzintézetekben.

Ez pedig gyakorlatilag újabb szankciókat jelent. Igaz, az amerikai nagykövetség egyik diplomatája olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy Belgrád még javíthat, hiszen a kongresszus a napokban nem fog összeülni.
De képes-e Belgrád a sikeres pótvizsgára? Nem lesz más választása. Tegnap délután összeült a szövetségi kormány, s nem helyezkedhet az ország érdekeivel ellentétes álláspontra. Erre utaltak a nyilatkozatok. A következő órákban, napokban mindenképpen várható rendőrségi akció a vádlottak ellen. Mindenki arra számított – ezt diktálta az ésszerűség –, hogy a hét végén a szerb rendőrség elfog néhány hágai körözöttet, és kiszolgáltatja őket a törvényszéknek, mint annak idején Miloseviccsel is tette, az utolsó pillanatban. A politikai erőviszonyok azonban ezt most nem tették lehetővé. Megteremtették ugyan a törvényes feltételeket a vádlottak elfogására, a rendőrség is megkapta a letartóztatási parancsot, ám a kiszolgáltatásokból határidőn belül nem lett semmi.
A hágai kérdés körüli belgrádi ellentétek politikai válsággá duzzadtak. Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter szerint ez a legsúlyosabb krízis az október 5-i változások óta. Ő már a legsötétebb képet festette az országról, amelyet vezetői makacsságukkal ismét Milosevics alatti nyomorba taszítanak. Zoran Djindjics szerb kormányfő kijelentette, hogy az együttműködés a nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel a szövetségi állam hatáskörébe tartozik, tehát a szövetségi szervek és Kostunica szövetségi elnök az illetékes. Szerinte egységes politikai álláspont nélkül a hágai kérdést nem lehet rendezni. Kostunica pedig félrevezeti a közvéleményt, ha elfedi az összefüggést a kiszolgáltatások és az ország gazdasági és nemzetközi helyzete között. Djindjics szerint Jugoszlávia újabb nemzetközi kiközösítéstől tarthat. A Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt pedig mindezek után azzal vádolta meg a szerbiai kormánykoalíciót (DOS), hogy az a szövetségi elnökre igyekszik hárítani a felelősséget a hágai együttműködésért. A „legalista” elnök szerint pedig az ország destabilizálása az ára annak, hogy jogilag nem szabályozták az együttműködést Hágával.