Benyújtják a számlát az energiacégek?

Már minden fórumon tagadják az MSZP-s miniszter- és képviselőjelöltek, hogy az energiaárak emelésére készülnek. Kérdés, ezt mennyire veszik komolyan azok a befektetők, akik 1995-ben és 1996-ban a Horn-kabinettől megvásárolták a nemzeti energiaszolgáltató szektor egészét? Miközben a Horn-kabinet eladta a stratégiai ágazatot külföldi vállalatoknak, tekintélyes profitot is garantált számukra, ezért várható, hogy az Orbán-kabinet alatt leszorított energiaárakért benyújtják a számlát, ha az MSZP–SZDSZ pártpáros alakíthat kormányt.

Joggal feltételezhető, hogy a hazai energiaszektort privatizáló multinacionális cégek számon kérik majd az MSZP-n azt, a Horn-kabinet által számukra garantált nyereséghányadot, amire akkor vállalt kötelezettséget a szocialista kormány, amikor eladta a hazai energiaszektor többségét – nyilatkozta a magyar Nemzetnek Latorcai János, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. Emlékeztetett rá, hogy Horn Gyula, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke maga tett erre utalást egy televíziós adásban, azt hangoztatva, hogy szükséges és elkerülhetetlen a földgázárak piacosítása Magyarországon.
Mint ismert, a Horn-kormány úgy bocsátotta privatizációra a magyar energiaszektort, hogy 1995-ben jó előre, a közgazdasági és a szabadpiaci normákkal telje-sen összeegyeztethetetlen módon, nyolcszázalékos, forintalapú, eszközarányos nyereséget garantált a befektetőknek. Ez, a szocialista– szabad demokrata koalíciós kormány által vállalt kötelezettség nem érvényesült az Orbán-kabinet alatt, ezért, ha az MSZP–SZDSZ-koalíció alakít ismét kormányt Magyarországon, minden esélye adott arra, hogy a befektetők számon kérik rajtuk ezt az ígéretet – nyilatkozott lapunknak a gazdasági bizottság elnökével összhangban Mádi László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is.
Minden rendszerváltó ország nemzeti sorskérdésként tekint saját energiaágazatára. Az már bebizonyosodott, hogy szakmai befektetők híján képtelenség a költségigényes, viszont nemzetbiztonsági szempontból is létfontosságú ágazatot üzemeltetni, ezért a posztkommunista országok arra kényszerülnek, hogy beengedjék a befektetőket. Viszont ellentétben Magyarországgal, ahol a Horn-kormány a multinacionális cégek többségi tulajdonába engedte át az ágazat fölötti kontrollt 1995-ben és 1996-ban (amelynek bevételét a rendszerváltás előttről származtatott nemzeti adósság visszafizetésére fordított), a legtöbb ország csak kisebbségi részesedést értékesít nemzeti vagyonából a külföldi befektetőknek. A jelek szerint a kisebbségi részesedéssel is beérik a multinacionális befektetők, hiszen az energiaszolgáltatás biztos üzletet jelent számukra még akkor is, ha az adott kormányok nem garantálnak számukra kiszámítható nyereséget.

Ezt Szlovákia esete példázza leginkább: tegnap közölték a hírügynökségek, hogy tíz nyugat-európai cég tett ajánlatot a három országos energiaszolgáltató privatizációra szánt kisebbségi részvényhányadára. Köztük számos olyan konszern, amelynek Magyarországon a Horn-kabinet többségi részesedést és garantált profitot biztosított a hat áram- vagy a hat gázszolgáltató valamelyikében. Az MTI tegnapi jelentése szerint a legnagyobb szlovák szolgáltatóra, a nyugat-szlovákiai ZSE-re a német RWE Plus, az E.ON, az EnBW Energie, valamint az osztrák EVN adott be pályázatot. Az Electricité de France (EdF) és az olasz E-NOI a közép-szlovákiai térséget ellátó SSE-re jelentkezett, a cseh CEZ, valamint az EdF, az RWE plus és az E-NOI a kelet-szlovákiai VSE privatizációjában venne részt.
Magyarországon hárommillió családot tartanak számon gázfelhasználóként. Egy, a szocialisták által jó előre beharangozott, de a választások finisében letagadott gázáremelés viszont nemcsak őket, hanem a távfűtéssel ellátott otthonokban élő családokat is súlyosan érintené. Nem csoda tehát, hogy a szocialisták gázárelképzeléseit és a jelenlegi kormányzat árintézkedéseit kiemelt figyelemmel követi a közvélemény.
A vita akkor robbant ki, amikor ez év január 11-én a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter az európai uniós tagállamok magyarországi kamarájának ülésén azt hangoztatta, hogy a jelenlegi kormány az elmúlt négy év során többször beavatkozott a piaci folyamatokba és a tőzsdei vállalatok életébe. A kamara tagságát reprezentáló üzletemberek ebből az energiaárak felszabadítását olvasták ki. Ezzel együtt László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt még több ízben megerősítették abbéli szándékukat, hogy kormányra kerülésük esetén kivonulnának az árszabályozás folyamatából. Egy idő óta már csak a nyugati lapok nyugtatják ezzel a befektetőket, itthon, a kampányra való tekintettel megváltoztatta retorikáját az MSZP, s határozottan cáfolja, hogy áremelésre készülnek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a szocialista politikusok szemmel láthatóan nem beszélnek őszintén és nem árulják el igazi szándékukat a gázáremeléssel kapcsolatban. – Az elmúlt 24 órában ahány nyilatkozat hangzott el e kérdésben, annyiféle volt. – Kovács László a gázáremelés kompenzációjáról beszélt, László Csaba egyszer úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben nem lesz gázáremelés, egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy nem lesz elviselhetetlen mértékű az emelés, majd Nagy Sándor megint kompenzációról beszélt – mondta a pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva. – A polgári kormány mindig olyan döntéseket hozott, amelyek a társadalom egészének érdekét veszik figyelembe, tehát nem szűk csoport vagy kizárólag gazdasági érdek alapján döntöttünk, hanem igyekeztünk mindenki érdekeit figyelembe venni, és a jövőben is ilyen döntéseket hozunk – jelentette ki Varga Mihály.