Bűncselekmény a hackertámadás

Április 1-jével hatályosak a számítógépes bűnözés elleni fellépéssel foglalkozó büntető törvénykönyvi (Btk.) passzusok, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása. Egyebek mellett bűncselekménynek minősül a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, s a számítógépes rendszerek működésének akadályozása.

Új tényállásokkal bővült a Btk. és a büntetőeljárási törvény. Az egyik legfontosabb változás, hogy a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, azaz közismertebb nevén hackertámadás nevesítése. A törvény ezt a cselekményt bünteti, függetlenül attól, hogy az elkövető okozott-e kárt vagy sem. Hasonlóan új tényállás lesz a számítógépes adatok jogosulatlan megváltoztatása. Az effajta informatikai rongálást, például egy honlap jogosulatlan megváltoztatását, a törvény szintén bünteti – a károkozástól függetlenül. Bűncselekménynek minősül a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, vagyis lényegében a vírusokkal történő „lefagyasztása” is.
Januártól további módosításokkal bővül a Btk. Új tényállás lesz az internet, illetőleg az intranet jogtalan kifürkészése, az „e-mailek lehallgatása”. A gyermekpornográfiát illetően a terjesztést eddig is büntette a törvény, viszont a jogszabály hatálybalépésétől új elemként a pornográf képek birtoklása vagy a számítógépen történő felajánlása is bűncselekménynek számít.
Az új bűncselekményeket egytől két évig, míg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bizonyos elkövetéseket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság. Az eljárásjogi újdonságok közé tartozik a kötelező megőrzés intézménye, illetve a számítógépes rendszerek és adathordozók lefoglalásának lehetősége is.