Rendeződött a hágai törvényszékkel való együttműködés – szögezte le Zoran Djindjics szerb miniszterelnök, miután a szövetségi kormány elfogadta a törvényjavaslatot, s azt a szövetségi parlament két háza elé utalta. Tegnap délután a felsőház meg is szavazta a törvényt. Ezzel rendeződött az amerikai kormányzattal való együttműködés problémája is, s Belgrád ismét számíthat Washington jóindulatára.
A törvény azonban nem egészen olyan, amilyent a hágai törvényszék és a nemzetközi közösség elképzelt. A kiadatási kötelezettség ugyanis – e „szépséghibás” törvény szerint – csak azokra vonatkozik, akiknek a vádiratát már elküldték Belgrádba. Együttműködést korlátozó jogszabályt nem szívesen látnak Hágában. Mindazonáltal megnyílt a lehetőség a vádlottak „törvényes kiszolgáltatása” előtt, s ezzel Djindjicsék befogták a „legalista” Vojiszlav Kostunica elnök száját is.
Florence Hartmann hágai szóvivő közben bejelentette Del Ponte főügyésznek a jövő héten esedékes belgrádi, szarajevói és pristinai látogatását. A jugoszláv törvényről csak annyit mondott, hogy az együttműködéshez nem is lett volna szükséges meghozni, tehát nincs is korlátozó jellege. A vádlottakat minden országnak – tehát a JSZK-nak is – kötelessége kiadni.
Javier Solana EU-főképviselő elégedetten nyugtázta, hogy a szerb és a montenegrói parlament kedden délután elfogadta a két köztársaság viszonyának átrendezéséről szóló megállapodást, amelyet március derekán írtak alá a belgrádi és a podgoricai vezetők az EU-képviselőjének közreműködésével. Montenegróban azonban a kisebbségi kormánynak újabb gondokat okozott a szövetség fenntartása Szerbiával. A Crna Gora-i parlament döntése ellen tiltakozva lemondtak a függetlenségpárti szociáldemokrata (SDP) miniszterek, de Branko Lukovac párton kívüli külügyminiszter is. Az SDP miniszterei azért léptek ki a kormányból, mert a montenegrói parlament kedd este elfogadta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatait átalakító belgrádi megállapodást.
A SDP már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy nem ért egyet a megállapodással, és kilép a kormányból, amennyiben a törvényhozás elfogadja az egyezményt. A párt indoklása szerint a koalíciós szerződés arról szólt, hogy a kormány megvalósítja Montenegró függetlenségét, a megállapodás pedig három évvel elodázza e cél elérését, sőt kérdésessé teszi a montenegrói államiság megújítását, és lassítja az elkezdődött reformfolyamatot.
Nagy a baj, atomerőműre mért csapást az ukrán hadsereg + videó
