Tizenhat elnökjelölt tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges tanácsnoki ajánlásokat, így minden korábbinál színesebb az Élysée-palota bársonyszékéért indulók névsora. A hagyományos francia pártok jelöltjei – Jacques Chirac (RPR), Lionel Jospin (PS), Francois Bayrou (UDF), Alain Madelin (DL), Robert Hue (FKP) – mellett több szélsőséges baloldali, trockista mozgalom is jelöltet tudott állítani – Arlette Laguiller (LO), Olivier Besancenot (LCR), Daniel Gluckstein (PT) –, akárcsak a Nemzeti Front, amely vezetőjét, Jean-Marie Le Pent indítja. Az elnökválasztás április 21-i első fordulójában egyes vélemények szerint meglepetést okozhat a köztársasági eszmét megtestesítő szuverenista republikánus pólus frontembere, Jean-Pierre Chevenement is.
Az előrejelzések azonban azt mutatják, a két nagy esélyes mellett a többi jelölt csak kismértékben tudja befolyásolni a százalékok alakulását.
Jacques Chirac leköszönő államfő az általa alapított, gaulle-ista hagyományokból táplálkozó Tömörülés a Köztársaságért (RPR) színeiben indul harcba a második, immáron ötéves elnöki mandátumért, míg legnagyobb ellenfele, Lionel Jospin távozó kormányfő a Szocialista Párt (PS) 1981-es és 1988-as sikerének megismétlését tűzte ki célul. A legutóbbi, 1995-ös választásokon egyszer már megvívtak a második fordulóban. Akkor Chirac győzött, most azonos esélyeket jósolnak mindkettőjüknek.
A névsorból egyetlen ismert politikus neve hiányzik, Charles Pasquáé, aki nem kapta meg a szükséges mennyiségű támogató nyilatkozatot. Chirac volt belügyminisztere 1999-ben lépett ki az RPR-ből, és a párt jobbszárnyából Tömörülés Franciaországért (RPF) néven alapított új pártot. Hívei feltehetőleg Chirac táborát, illetve Jean-Pierre Chevenement republikánus pólusát fogják erősíteni.
Jospin a szorosabb összefogásért. A francia–német együttműködés még szorosabbra fonásának szükségességéről beszélt Lionel Jospin francia kormányfő, aki elnökjelölti minőségében tett látogatást Berlinben, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) meghívására. Hangsúlyozta, hogy elnökké választása esetén a német–francia együttműködés tartalmi gazdagításán és politikai súlyának növelésén szeretne munkálkodni. Állást foglalt az elmélyültebb gazdasági integráció és a közös mezőgazdasági politika mellett, felvillantotta német munkatárs kinevezését a francia köztársasági elnök tanácsadó testületébe. (MTI)
Zelenszkij után külügyminisztere is fenyegeti Magyarországot
