Gyászol Nagy-Britannia

Egy hét múlva, április 9-én, a Westminster apátságban helyezik végső nyugalomra Erzsébet anyakirálynét. Az angol királyi család legnépszerűbb tagja, II. Erzsébet királynő anyja szombat délután békésen, álmában halt meg.

Különleges sortűzzel vette kezdetét a kilencnapos brit nemzeti gyász a szombaton elhunyt Erzsébet királyné emlékére. Londonban, Edinburghban, Cardiffban, Belfastban és számos más emlékhelyen, valamint Gibraltárban hétfő déltől 41 ágyúlövés tisztelgett az anyakirályné emlékének. Sir Winston Churchill 1965-ben bekövetkezett halála óta először szóltak elfojtott hangon négy órán át a londoni Szent Pál-székesegyház harangjai. Hétfőtől újabb középületekben, királyi rezidenciákon nyitottak részvétkönyveket azok számára, akik együttérzésüket kívánják nyilvánítani.
Elizabeth Bowes-Lyon Skócia egyik legősibb nemesi családjából származott. Apja, Strathmore tizennegyedik grófja csaknem Szent István koráig, az 1084-ben született I. David skót királyig vezette vissza családfáját. Lady Elizabeth 1900. augusztus 4-én született, így élete összefonódott Nagy-Britannia XX. századi történetével.
Tizennégy éves volt, amikor kitört az első világháború, amelyben egyik bátyja is elesett. Férjével, V. György király második fiával a háború után ismerkedett meg. Az újdonsült yorki hercegnő hamarosan a királyi család egyik legkedveltebb tagja lett vidám közvetlenségével, érdeklődő természetével. Az idillnek VIII. Edward lemondása vetett véget 1936-ban, V. György halála után. A yorki herceget kétségbeejtette, hogy bátyja lemondása őt, a súlyos beszédhibával küszködő, a nyilvánosságtól irtózó embert emelte trónra. VI. György sokak szerint acélakaratú, mindent bíró felesége nélkül talán összeroppant volna a teher alatt. A szeretett férj boldogtalansága idegenítette el Erzsébet királynét sógorától, és gyűlöltette meg vele egy életre azt az asszonyt, aki eltérítette hercegi kötelességétől és a tróntól.
Az angol királyi család talán sosem volt olyan népszerű, mint a második világháború alatt és után. A királyi pár és két gyermeke soha, a legkönyörtelenebb bombatámadások idején sem hagyta el a fővárost. Amikor politikusok szorgalmazták, hogy legalább a két ifjú hercegnőt küldjék biztonságba Kanadába, Erzsébet királyné azt válaszolta: „A gyerekek nem mehetnek el nélkülem, én nem megyek el a király nélkül, a király pedig nem hagyja el Londont.”
A vidám közvetlenség felszíne alatt sziklakemény asszony állt leánya mögött is, amikor az huszonhat éves korában, apja hirtelen halálával trónra került. Népszerűsége sohasem csökkent, valahányszor megjelent a nyilvánosság előtt, mindenkor a szeretet félreismerhetetlen megnyilvánulása fogadta. Több műtét után, 101 éves korában is újra meg újra megjelent, hogy kedves mosollyal, keresetlen szavakkal nyugtázza ezt a szeretetet.
Erzsébet anyakirályné halála alig egy hónappal fiatalabb leánya elhunyta után, nagy csapás a királyi család számára. Helyét talán senki sem töltheti be, és távoztával valószínűleg gyengült az uralkodói család kapcsolata nemcsak az elmúlt évszázaddal, hanem Nagy-Britannia többségében még mindig a monarchia talaján álló lakosságával is.