2001 utolsó negyedévében a Compaq Computer Magyarország Kft. a BellResearchcsel együtt közel kétszáz személyes felmérést készített — a másfél évvel ezelőtti hasonló kutatás folytatásaként — a legnagyobb ötszáz magyarországi vállalat gazdasági és informatikai felső és középvezetői körében. A felmérés egyik fókuszterületei ismét az informatika vállalaton belüli szerepe, a fejlesztési célkitűzések, illetve az internetre való felkészültség voltak. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy minden válság és visszaesésről szóló hír és pesszimista jóslat ellenében a vezetők továbbra is fontos, hatékonyságot és versenyképességet javító területként kezelik az informatikát. A döntéshozók az informatika legnagyobb szerepét az üzleti folyamatok és ügymenet automatizálásában, illetve a költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében látják.
Az informatika vállalaton belüli szerepére vonatkozó válaszok azt jelzik, hogy 2001 végén a nagyvállalatok gazdasági vezetői továbbra is pozitívan ítélik meg az informatikai beruházásokat, szinte mindannyian egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy a fejlett IT-háttér feltétlen versenyelőnyt jelent (4,3-as érték az ötös skálán, ahol az öt „teljes mértékben egyetért”, míg az egy „egyáltalán nem ért egyet” álláspontot fejez ki), illetve növeli a vállalatuk működésének hatékonyságát (4,2-es érték). A vezetők csak csekély mértékben azonosultak „az informatika nem több, mint kiszolgáló eszköz” állítással (2,7), és az informatikai beruházások meg nem térülésének gondolatát tulajdonképpen elvetették. A felmérés alapján elmondható, hogy a Top 500 vállalatai inkább a cégek működésében, az üzleti folyamatok és ügymenet automatizálásában, a hatékonyság növelésében tartják fontosnak az informatikai szerepvállalást. Véleményük szerint a vállalatok vevő- és beszállítói körével való kapcsolattartásban, az új termékek, szolgáltatások bevezetésében már kevésbé játszik szerepet az IT-támogatás.
A következő három évben a vállalatok előtt álló legfontosabb feladatok tekintetében a vezetők öt területet emeltek ki, melyek fontossági sorrendben a következők: a hatékonyabb vezetői döntéshozatal, a vállalati folyamatok átvilágítása, újratervezése, a vállalaton belüli kommunikáció javítása, az ügyfelek és a piaci igények pontos megismerése, illetve a hatékonyabb értékesítési és marketingmunka. A 2000-ben végzett felmérés ugyanezen kérdésére adott, magas prioritással rendelkező válaszaihoz képest új elemként jelent meg a vállalati folyamatok átvilágítása. Ez nagy valószínűséggel összefüggésben van a 2001-es évet jellemző különféle válságjelek és sokkhatások (infokommunikációs szektor megtorpanása, szeptember 11-i terrortámadás stb.) által kiváltott racionalizálási folyamatokkal, a vállalati működés és költségszint kényszerű újragondolásával.
Az internettechnológia által jelentett üzleti lehetőségek vonatkozásában jelentős változás következett be az elmúlt másfél évben. A dotkom-válság ellenére az interjúalanyok harminchárom százaléka szerint az internettechnológia már ma is nagy üzleti lehetőséget jelent vállalatuk számára, s negyvenkét százalék véleménye alapján ez az elkövetkező két-három évben azzá válik (korábban ez a két érték tizennyolc, illetve ötvenhárom százalék volt). Csupán három százalék vélekedett úgy, hogy ez semmilyen lehetőséget nem teremt a számára, s huszonkét százalék minősítette kis jelentőségűnek. Nem meglepő, hogy az átlag feletti mértékben profitálnak az internettechnológia alkalmazásából az elsősorban a távközlési vagy kereskedelmi ágazatban működő cégek.
A Compaq és a BellResearch közös felmérése szerint 2002 folyamán a nagyvállalati IT-ráfordítások reálértékének további növekedésével számolhatunk, a cégek tizenkilenc százaléknál fog az inflációnál nagyobb mértékben növekedni az IT-költségvetés, harmincegy százaléknál pedig az inflációval megegyező mértékben. A vállalati vezetők harmincöt százaléka mondta, hogy az informatikai büdzsé ugyanakkora marad, mint az előző évben, s mindössze tizenkét százalék jelzett csökkenést.
Visszatért Józsefvárosba, amit a helyiek nem szerettek volna + videó
