Az Erzsébetvárosban található a pesti zsidónegyed nagyon értékes műemlékekkel. A világörökség cím elnyerésére törekszenek. Pontosan mi az elképzelésük?
– Mint épített környezet és mint történelmi-kulturális érték, azt szeretnénk, ha ez a terület felkerülne az UNESCO-világörökség listájára. Ez a terület egy kicsit átnyúlik a hatodik kerületbe, a Paulay Ede utcáig, emiatt a kerületi önkormányzattal felvettük a kapcsolatot. Adódott a lehetőség, hogy a két kerület együtt működjön, hiszen a VI. kerület az Andrássy utat, mely egyedi értéket képvisel, a világörökség részévé kívánják tenni. Ezért taktikai megoldásként az UNESCO világörökség bizottsága azt javasolta, hogy a meglévő világörökségi helyszínt, a pesti Duna-partot terjesszék ki az Andrássy út bekapcsolásával egészen a Városligetig. Most ez az elképzelés.
– Konkrétan milyen utcák tartoznak a pesti zsidónegyedhez a Dob utca, Dohány utca mellett?
– Ahol a régi építészeti értékek koncentrálódnak, az a Kiskörút, Dohány utca, Nagydiófa és a Klauzál utca által behatárolt terület. Persze ebben benne van a Dob utca egy része, a Rumbach Sebestyén utca, a Kazinczy utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum, a Dohány utcai zsinagóga is. Mindenekelőtt benne vannak azok az egykor lakóháznak, kisebb palotának tervezett épületek, amelyeket most bérháznak használunk csaknem hatvan éve. Csodálatos építészeti értékek, de az elhanyagoltság, az évtizedek gazdátlansága látszik rajtuk. Ugyanakkor ebben a negyedben benne van az a hagyomány, ami ezt a kerületet nemcsak a zsidó mentalitás, hanem az egész keleti, Földközi-tengeri kereskedelem pesti központjává tette. A zsidókon kívül itt örmények, románok, görögök éltek, kereskedtek. Ebből a hagyományból érdemes építkezni.
– Úgy hallottam, hogy a Dob utcát kizárólag kóser üzletekkel, vendéglőkkel telepítenék be.
– Erről szó sincs. Nem rajtunk múlik, hanem a felújító tulajdonosokon, hiszen a kerület rehabilitációja a magántőke bevonásával történik, és a magántőke abba fekteti a pénzét, amiben üzleti lehetőséget lát. Nincs igény Budapesten egy utcányi kóser étteremre. Az kétségtelen, hogy hiányzik a fővárosból egy igazán luxus kóser szálloda. Majd lesz olyan befektető, aki ilyet épít. Nem vallási és származási értelemben gondolok arra, hogy ez a rész újra zsidó központ legyen, hanem abban a funkciójában kellene működtetni ezt a környéket, ahogyan régen is volt, a vendéglátó-ipari, a kereskedelmi, a pénzügyi, a gazdasági élet központja kellene hogy legyen, így ismét életre kel Erzsébetvárosnak ez a területe.
– Befektetők vannak?
– Nem panaszkodhatunk, mert a VII. kerület egyike annak a négy kerületnek Budapesten – az első, a második és a tizenkettedik mellett –, ahol a telkek négyzetméterének ára meghaladja a hatvanezer forintot. Egyébként ma már a telkek négyzetmétere 100–110 ezer forintért kel el, és eladtunk már 130 ezer forint fölött is. A leromlott, lelakott épületek egy részét a privatizáció során a lakók megvásárolták. Pályázatok útján az önkormányzat tavaly is, idén is, mintegy félmilliárd forintot utalt ki a társasházaknak az épületek felújítására. Hasonló nagyságrendben ugyanezt a főváros is tudja támogatni, és arra is van esély, hogy a pályázók a kormány támogatását is elnyerjék. Tehát megindult a kerület rehabilitációja, természetesen a lakók hozzájárulásával is. Ezek biztató jelek. A nagyon leromlott, bontásra ítélt épületeket befektetőknek eladjuk, akik állják a bentlakók lakhatási költségeit, az elköltözést, az üres telket pedig a vállalkozó beépíti.
– Ön nemcsak polgármester, hanem politikus is, az MSZP országgyűlési képviselője, indul a választásokon. Beszéljünk a politikáról. A VII. kerület is átvette Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselőtől a millenniumi zászlót. Az országban egyedülállóan ön nem engedte meg a négy történelmi egyháznak, hogy felszenteljék a zászlót.
– A történelmi egyházak részéről nem volt olyan kérés, hogy felszentelnék a zászlót. Én úgy gondolom, hogy a millenniumi ünnepség állami ünnepség, az Országgyűlés, illetve a kormány ad át egy zászlót egy másik állami szervnek, az önkormányzatnak. Úgy vélem, hogy ezen az eseményen az egyházaknak tevőleges szerepük – az állam és egyház elválasztásának polgári elve értelmében – nincs. Világosan megmondtam, nem kifogásolom, ha bármelyik egyház, amelyik a kerületben működik, szeretné megszentelni a millenniumi zászlót templomi szertartás vagy istentisztelet keretében. Annak oda fogjuk vinni a zászlót. Az ünnepélyes aktusnak nem része, hogy különféle egyházak felszenteljék a zászlót. Mi meghívtuk őket, Spányi püspök úr, a Szent Erzsébet- templom plébánosa például jelen volt az ünnepségen.
– Azt azért érzékelni lehet, hogy ön szocialista polgármester. Azt hallottam, hogy legutóbb a március 15-i ünnepségen, Damjanich tábornok emléktáblájának koszorúzásán éles politikai beszédet mondott, még az ott jelenlévő párttársainak sem tetszett.
– Erről nem tudok. Párttársaimtól csak gratulációt kaptam. Azt mondták, hogy nagyon szép, tanulságos ünnepi beszédet mondtam. Én, a márciusi ifjak, a márciusi polgári forradalom tizenkét pontos követelésére építettem a beszédemet, és azt elemeztem, hogy 154 évvel a forradalom után mi valósult meg ezekből.
– Választással kapcsolatos hír, hogy Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke azt állítja, egyre több szocialista igazol át a Munkáspártba.
– Nem szeretnék Thürmer Gyulával a Magyar Nemzet hasábjain vitatkozni. Erről még nem hallottam, nem is látok ilyen irányú mozgást a kerületben a saját pártomban, és nem is hiszem, hogy a közvélemény-kutatások által 40 százalékosra taksált pártból tömegesen jelentkeznének át emberek, egy maximum három százalékra becsült pártba. Ha Thürmer Gyulának ezzel kapcsolatosan vannak adatai, akkor hozza nyilvánosságra. Én kételkedem ebben az egészben.
– Térjünk vissza polgármesterségére. A zsidónegyed felújításával párhuzamosan tervezi még, hogy a kerület címerében megjelenjen a menóra, a hétágú gyertyatartó, a zsidóság jelképe?
– Erre a kérdésre semmiképpen nem kívánok válaszolni. Csak annyit, volt egy javaslat, amit levettünk a napirendről a választási ciklus végéig. Október után az új képviselő-testület nyilván visszatér arra, legyen-e a kerületnek címere vagy nem, mert Budapest kerületei közül talán csak Erzsébetvárosnak nincs.
orosz-ukrán háború
Erre még Zelenszkij sem számított, megdöbbentő helyre szöknek az ukrán férfiak
