Iránytalanul indult az amerikai kereskedés a hét utolsó előtti napján, a piacokat a céges hírek mellett Bush elnök bejelentése hozta lázba. Az Egyesült Államok első embere a közel-keleti térségbe küldte külügyminiszterét, hogy közvetítsen az arab és az izraeli fél között, valamint az elnök felszólította az izraeli kormányt, hogy hagyjon alább a katonai akciókkal. Elemzők szerint Colin Powell, az amerikai külügyi tárca vezetője elérhet némi enyhülést a térségben, így az olajárak drágulására is megoldás születhet. A szakértők többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajárak drasztikus emelkedése mögött egy spekulációs tényező áll, mely az arab világ döntéseivel ellentétesen drágítja a fekete arany világpiaci árát. (Irán szerint a nyersolaj kitermelésének csökkentését nem akarják fegyverként felhasználni az arab országok.)
Az elemzőket igazolta az a tény is, hogy az iráni Ali Hamenei vallási vezető felszólította a termelőket, hogy Izrael-ellenes lépésként egy hónapra szüneteltessék az olajellátást. Tegnap az Izraelre nehezedő amerikai nyomás hatását érezni lehetett, a szabad piacokon a határidős olajárak csökkenni kezdtek, viszont Ali Rodriguez OPEC-főtitkár szerint a válság hatására 5-6 dolláros árfolyam-növekedés jelentkezhet.
A csütörtöki New York-i emelkedések ellenére az ázsiai piacokon lefelé mozogtak az árak. A tokiói börzén 0,38 százalékot, a sanghaji tőzsdén 0,43 százalékot vesztettek értékükből az árfolyamok. Európában az árfolyamok vegyesen alakultak, az FTSE, a DAX értékei növekedtek, míg a párizsi CAC kurzusa mérsékelten csökkent. A francia parketten a részvények többsége veszteséges képet mutatott, majd a tengerentúli emelkedés hatására a negatív tartományban álló részvények némi fordulatot vettek. Az európai mutatók várhatóan annak hatására erősödtek, hogy az Egyesült Államokban márciusban 58 ezer fővel nőtt a betöltött alkalmazotti állások száma, míg az elemzők csak 50 ezres növekedési számot vártak. A munkanélküliségi adatok viszont rosszul alakultak az elmúlt hónapban, a szakértők 5,6 százalékos növekedést jósoltak, és ezzel szemben a munkaügyi minisztérium által kiadott érték 5,7 százalékot jelzett. Az MTI jelentése szerint az USA-ban az állások száma héthavi folyamatos csökkenés után most nőtt először a nem mezőgazdasági ágazatokban, viszont december óta először emelkedett a bejegyzett állástalanok aránya is. Az adatsor az első elemzések szerint arra utal, hogy az amerikai fellendülés nem elegendő a monetáris szigorítás megkezdéséhez a nyár előtt.
Változatlan forgalom mellett kereskedtek a magyar tőzsdén tegnap a befektetők. A BUX értéke nyitástól kezdődően emelkedett, majd zárásra visszaesett. A napi csúcsát az index 8302 ponton érte el, majd zárásra 8209 pontra süllyedt vissza, de még így is 60,45 pontot emelkedve zárta a kereskedést. Az 5,35 milliárd forintos forgalom során a vezető részvények többsége drágult, ez alól csak a 145 forintot gyengülő Richter volt kivétel. A Matáv ára változatlanul 990 forinton maradt, míg a Mol értéke 70 forinttal, az OTP ára 56 forinttal emelkedett. A nap egyetlen érdemleges eseménye az Arago-részvények forgalmazásának szüneteltetése volt. Az Arago tegnapi közgyűlésén az igazgatóságba beválasztották Csikós Csabát, aki egyben a Pick igazgatóságának és a Cesarom felügyelőbizottságának is tagja. Az Arago többségi tulajdonában álló Zalakerámiáról is érdekes információk jelentek meg. Az oroszországi AG Gazprombank ZAO, az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. részvényeinek 25,54 százalékának tulajdonosa 5,16 százalékos közvetett tulajdonrészhez jutott a Zalakerámia Rt.-ben.
Iskolai lövöldözés volt Debrecenben
