A névadás nem csupán adminisztratív cselekedet: a család egyik legintimebb és legszimbolikusabb pillanata, amely meghatározza egy gyermek egész életét. Az utónév, amelyet a szülők választanak, a szeretet és a jövőbe vetet hit kifejezése, egyúttal a kulturális örökségünk hordozója is – mondta lapunknak Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Mint a tárcavezető hangsúlyozta, az Országgyűlés ezért arról döntött, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter foglalja rendeletbe az utóneveket Magyarországon.
13 nemzetiségi és egy magyar utónevekre vonatkozó miniszteri rendelet fog születni, amelyekkel biztosítják, hogy az adható nevek a nemzeti, a nemzetiségi és a nyelvi kultúránk részei legyenek.
Emellett Hankó Balázs azt is lényegesnek nevezte, hogy csak olyan utóneveket adhassanak a szülők, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők.
Egyelőre nem lesznek nagy változások
Az augusztus 19-től hatályossá vált törvény alapján első lépésben a kulturális és innovációs miniszternek kell kiadnia 15 napon belül valamennyi rendeletet, amely a 13 nemzetiségi és a magyar utónévjegyzékről szól. A jogszabály a jelenlegi helyzetet örökíti meg, vagyis hogy ma hazánkban nemzetiségi és magyar utónévként mit lehet használni. A miniszter hangsúlyozta: eddig a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) feladata volt állást foglalni különleges névadási szándék esetén.
A jövőben is ugyanez fog történni: ha valaki olyan utónevet szeretne adni, amely nem szerepel a magyar vagy a nemzetiségi utónév rendeletben, akkor a magyar utónév felvételét az NYTK-nál, a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti.
Az NYTK tesz majd javaslatot a miniszternek a név elfogadásáról – ismertette.
Sokféle véleményt fognak meghallgatni
Hankó Balázs jelezte: a különböző szempontokat szem előtt tartva, a döntéshozatali folyamatba egy bizottságot von be, amelyben a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is részt fognak venni.
Az NYTK mellett csak az ő véleményezésüket követően módosul vagy egészül ki a miniszteri rendelet.
A nemzetiségek esetében korlátozottabb a tárcavezetői hatáskör, hiszen a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó. A miniszter legfeljebb felülvizsgálatra küldheti vissza az utónevet abban az esetben, ha az jó erkölcsbe ütközne vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a név viselőjére. A nemzetiségi önkormányzat még ezek után is dönthet amellett, hogy fenntartja az eredeti határozatát.
