Lokálpatriotizmus és hazaszeretet

Újpest és Budapest fejlődése elképzelhetetlen egészséges nacionalizmus nélkül – nyilatkozta lapunknak Derce Tamás, aki 1990 óta első embere az egykori önálló városnak, a főváros jelenlegi IV. kerületének. Saját magát alkalmatlannak tartja a frakciófegyelemre, ezért nem indult az országgyűlési választáson. A polgári erők által támogatott polgármester szerint az önkormányzati választások után felül kell vizsgálni a főváros közigazgatási rendszerét, ám ehhez legalább egy félciklusnyi idő szükséges. Állítja: annak ellenére országszerte egyedülálló az újpesti képviselő-testület egysége, hogy a közéletet itt is – akárcsak az egész országban – az MSZP mérgezi azzal, hogy „az élő fába is beleköt”.

Miért nem indult az országgyűlési választáson?
– A független országgyűlési képviselő semmit nem tehet a parlamentben, a frakciófegyelemre pedig alkalmatlan vagyok. Mindig bajom volt abból, hogy elmondtam, ha nem tetszett valami, és erről már nem tudnék leszokni. Ezzel viszont rosszat tennék a kormánykoalíciónak, Újpestnek és magamnak egyaránt. Az ember egy idő után tudja, hogy mit ér valójában: nagy valószínűség szerint megnyertem volna a választást.
– Ősszel újra indul a polgármesteri székért?
– Természetesen, ugyanúgy az Újpestért Egyesület színeiben, a Fidesz és az MDF támogatásával. Az Újpestért Egyesület tulajdonképpen egy baráti kör, amelyre nem jellemzők a pártokra vonatkozó szabályok. Akkor alapítottuk, amikor 1994-ben kiszálltunk az SZDSZ-ből. A tíz alapító tag között volt fideszes és MDF-es is. Újpest ilyen szempontból is egyedülálló, hiszen itt már 1990-ben is Fidesz–MDF-koalíció volt.
– Újpest más miatt is egyedülálló az országban, hiszen a testületben az MSZP kivételével a pártok egységesen hozzák meg a döntéseket.
– Valóban, az SZDSZ, a Munkáspárt, a MIÉP, a kereszténydemokrata, a kisgazda, a fideszes egymás mellett ül és dolgozik. Én 1994-ben, az újraválasztásom után azt mondtam: ettől a pillanattól nem párttag vagyok, hanem polgármester, és csak a szülővárosomnak élek. Ezt a mentalitást vette át mindenki, és így jött létre az egység.
– Gondolja, hogy ez az idei választások után is működik majd?
– Ebben biztos vagyok! Nem kötöttünk ugyan formális szövetséget, de beszéltünk már róla. Én mindig azt mondom, hogy a közvetlenül előttünk lévő feladatok megoldása a fontos. Ami utána következik, arra gondolni kell, de az energiát a legfontosabb, legsürgősebb feladatokra kell fordítani. A testületben részt vevőkkel tehát beszéltünk már arról, hogy továbbra is együttműködünk, de ennek részleteit csak a választások után dolgozzuk ki.
– Az MSZP-frakciónak van valami magyarázata arra, hogy miért nem vesznek részt a szövetségben?
– Szerintem erre az a magyarázat, hogy Újpesten még csak nem is a másodvonalbeli szocialisták dolgoznak. Beteges állapotnak tekintem viszont, hogy két választás között is képesek ugyanazt a hihetetlen vehemenciát, frontális támadást intézni ellenünk. Az MSZP ezzel osztotta meg a társadalmat.
– Ezt az országos helyzetre is érti?
– Igen, és ugyanezt képezte le az MSZP helyi szinten. Az a stratégiájuk, hogy belekötnek még az élő fába is. Az MSZP egyik helyi vezetője azt mondta nekem, hogy az önkormányzati választások után helyrejönnek a dolgok. Nem értem, miért hiszi, hogy négy év köpködés, mocskolódás után az emberek mindent elfelejtenek. Szerintem ez a skizofrénia. Derce Tamás polgármesterként nem gondolhat egészen mást, mint magánemberként. Nyilván nem véletlen, hogy egy szocialista főpolgármester-helyettestől hallottam: a politikában a hála kategória ismeretlen, a politikában mások a célok, az eszmék, mint a magánéletben. Éppen ez a hozzáállás teszi mocskossá a politikát.
– Térjünk át Újpestre. Miben látja a további fejlődési lehetőségeket?
– Van egy adottságunk, amin változtatni kell: ez Újpest külső képe. Újpest nagyon öreg kerület, és a húszéves panelházak a „legöregebbek”. Szoktam mondani, hogy aki sokáig koszban, szemétben él, az előbb-utóbb lelkileg is ilyenné válik. A körülmények tehát az ember gondolkodására is kihatnak. Az embereket át kell vezetni a XXI. századba, mert többségük lelkileg még a XX. században él. Ennek legjobb eszköze lehet a lokálpatriotizmus. A hazaszeretet ott kezdődik, hogy szeretem a szülővárosomat, aztán ott folytatódik, hogy Budapestet, és innen nyílhat ki a hazaszeretet. Az embereknek büszkének kell lenniük arra, hogy újpestiek.
– Ismer olyan embert, aki nem büszke arra, hogy újpesti?
– Olyanokat ismerek, akiknek teljesen mindegy, hogy hol élnek; ők többnyire MSZP-s szimpatizánsok. Ez egyébként a szocializmus terméke. A régebbi szanáláskor engem is el akartak költöztetni Újpestről, és sokakkal meg is tették. Másokat viszont ide telepítettek, nekik mindegy, hogy hol élnek. Náluk kell elérni az egészséges nacionalizmust. Az nem véletlen, hogy valamennyi újpesti általános iskolában oktatják a helytörténetet, hiszen ezzel kezdődik a lokálpatriotizmus.
– Újpesten rengeteg új lakóház épült, a Széchenyi-terv alapján nőtt a bérlakások száma. A városrehabilitációval is megteremthető a lokálpatriotizmus?
– A Széchenyi-terv segítségével készült 240 káposztásmegyeri bérlakás, és épül a fecskeház, amelyben ötven lakást juttatunk a fiataloknak. Számos önerőből végrehajtott beruházásunk is van. A Széchenyi-terv egyik legnagyobb pozitívumának tartom, hogy végre van lehetőség választani, van lehetőség dolgozni. Korábban, 1994 és 1998 között korlátozott volt ez a fajta szabadság. Akkor ugyanis annyit tehettem, hogy véleményeztem a kiküldött jogszabálytervezeteket, az álláspontomat pedig vagy figyelembe vették, vagy nem. A Széchenyi-terv sokkal többről, a lehetőségről szól. Ez hiányzott az előző ciklusban, amikor már-már ugyanúgy éreztem magam, olyan bezártnak, mint 1989 előtt, amikor a saját országomban voltam fogoly.
– Ön rendszeresen bírálja az önkormányzati törvényt, ám ebben a ciklusban sem kapták vissza a fővárosi kerületek az 1994-ben elvont egyetértési jogot. Ez a következő ciklusban megtörténhet?
– A következő ciklus egyik legfontosabb jogalkotása lehet az önkormányzati törvény módosítása. Az biztos, hogy valamilyen irányba el kell indulni. Azt is lehet mondani, hogy nincsen szükség a kerületekre, elég, ha elöljáróságok vannak, de akkor nyíltan ki kell mondani, fel kell vállalni. Az egész fővárosi közigazgatási rendszert újra kell gondolni, ehhez szerintem két, két és fél év szükséges. Javasolni fogom, hogy a választások után a huszonnégy budapesti önkormányzat hozzon létre egy szervezetet, amelynek fő feladata a problémák felvetése lenne. A szervezetnek ugyanakkor a lehetséges megoldásokat is le kellene tennie az asztalra, és nem úgy, ahogyan például a városfejlesztési koncepciót kezeli a főváros.
– A kerületekkel való egyeztetés hiányára gondol?
– Nyolc évig készült a főváros általános rendezési terve, amelyet két éve fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A tervben mindennek helye van: a zöld területeket, az intézményi övezeteket, a lakóövezeteket, az ipari területeket jelölte ki. Szerintem ezt úgy kell értelmezni: tudom, hogy mit akarok, és milyen irányba szeretném fejleszteni a várost. Ehhez képest a főváros most, két évvel később áll elő új koncepciójával. A kerületek nélkül nem lehet várost fejleszteni. A városrészek közül egyedül az V. kerületet említi név szerint a koncepció, azt is csak a parkolással összefüggésben.
– Újpest önkormányzata pert indított a rákospalotai szemétégető szennyezése miatt. A főváros ugyanakkor azt állítja, hogy nem erre van az uralkodó szélirány, így a per alaptalan. Mivel érvelnek majd a tárgyaláson?
– Az egyik tanúnk egy orvos és egy patikus lesz. El fogják mondani, hogy Káposztásmegyeren a budapesti átlag hétszeresét vásárolják az emberek az allergia és a bőrkiütések elleni szerekből. Ugyanakkor például az is tény, hogy ezen a környéken egy-egy tetőcserép élettartama a töredéke az átlagosnak.