MSZP: háromszázmilliárd a „zöld báróknak”

A mezőgazdaságban komoly adósságkonszolidációba kezdene kormányra kerülése esetén az MSZP. A szépen csengő ígéretnek azonban az a hibája, hogy a pénz nem az agráriumba, hanem a bankszektorba kerülne. Másrészt az adósságaitól megszabadult szövetkezeteknek a szövetkezeti törvény értelmében öt éven belül gazdasági társaságokká kell alakulniuk, az eddig tönkrement, átalakult szövetkezetek új tulajdonosai azonban túl gyakran a volt vezetők közül kerülnek ki. A konszolidációval az MSZP tehát nem a mezőgazdaságot, hanem a bankszektor és saját érdekeltségi körét támogatná. A párt ígéretei között szereplő termőföld-liberalizáció – amelynek kivitelezése egyszer már megbukott – lehetővé tenné a gazdasági társaságok földvásárlást, akkor is, ha tulajdonosa vagy tagja külföldi állampolgár.

Kormányra kerülése estén adósságkonszolidációba kezdene az agrárium területén az MSZP. Az agrártárca adatai szerint a mezőgazdaságban lévő adósságállomány ma mintegy 290 milliárd forintra tehető, aminek majdnem 90 százaléka a szövetkezetek és a szövetkezetekből átalakult gazdasági társaságokat terheli. Kétségtelen, a lépés érintené a kistermelőket is, de sokkal jobban jönne az MSZP érdekkörébe tartozó, túlnyomó többségükben gyenge lábakon álló szövetkezeteknek. Az MSZP elképzelése mégsem a szövetkezeti tagoknak használna, amellett, hogy a konszolidáció a bankoknak jelentene kézzelfogható segítséget. A szövetkezeti törvény értelmében 2001. január elsejétől számítva öt éven belül át kell alakulniuk a szövetkezeteknek gazdasági társaságokká, ám ez idáig átalakult szövetkezetek tulajdonosai – kevés kivételtől eltekintve – a volt vezetőkből állnak, így az MSZP tulajdonképpen nem a szövetkezeteket, hanem a hozzá közel álló szövetkezeti vezetők csoportját támogatná nagyvonalúan 270 milliárd forinttal.
Tóth László, a Gazdakörök Csongrád megyei Szövetségének elnöke úgy látja, ezzel a lépéssel a szocialista párt rögtön megszegi a szektorsemleges támogatásra tett ígéretét, mert az általa szintén egyenlő elbánásban részesítendő kisgazdaságok, az őstermelői kör és a családi gazdaságok nem kapnak semmit. Hozzátette, a pozitív diszkrimináció negyven évig tartott, csak éppen a kistermelők nem részesülhettek belőle. Az elnök nem tartja megnyugtatónak az MSZP Magyar Fejlesztési Bank bezárására tett célozgatásait sem, mondván, a kedvezményes hitelek folyósítására termelők épp az MFB-vel szerződtek.
Az MSZP másik veszélyes ígéretei között szerepel a földpiac átrendezése, mivel kormányzása esetén a jogi személyiségű társaságok számára is lehetővé tenné a termőföldvásárlást. E törekvés azonban egyszer már megbukott. Az MSZP 1997 tavaszán állt elő egy földliberalizációt célzó törvényjavaslattal. Az elképzelés akkor azért nem valósult meg, mert több, jelenleg is kormánypárti politikus tiltakozott ellene, népszavazást is kezdeményezett, és az eljárásjoggal kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordultak. A már tárgyalás alatt lévő tv- javaslat végszavazására nem került sor, az Ab döntése alapján visszavonták. Nem mellesleg, egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a hazai lakosság 70 százaléka ellenezte a külföldiek termőföld- vásárlását – mondta Medgyasszay László, az MDF agrárszakértője, aki úgy fogalmazott: rövidesen mégis megtörtént a kérdésről a népszavazás, mert a választásokat 1998-ban elvesztették a szocialisták.
Hiteltelenek azok az ígéretek is, amelyek ennek ellenére a külföldiek termőföldvásárlásának megakadályozásáról szólnak – véli a politikus –, mert ha sikerül megvalósítani, hogy jogi személyiségű társaságok is vásárolhassanak termőföldet, akkor nem lehet különbséget tenni a gazdasági társaságok között aszerint, hogy külföldi vagy belföldi állapolgárok-e tagjai, illetve tulajdonosai. Ha a cég Magyarországon került bejegyzésre, akkor magyar cégnek is minősül, ez esetben pedig érvényben lévő nemzetközi szerződéseink és megállapodásaink durva megsértése nélkül nem lehet lehetővé tenni a külföldiek kizárását a termőföldvásárlásból.
Vonza András, a földművelési és vidékfejlesztési tárca vezetője nem tartja megalapozottnak azokat a szocialista kijelentéseket sem, amelyek a mezőgazdaság válságáról szólnak, és válságterv készítését sürgetik. A miniszter tájékoztatása szerint a tárcánál most éppen az Európai Unió követelményeinek megfelelő nemzeti fejlesztési terven dolgoznak, amelynek öt pontja közül egy az agráriummal foglalkozik. A miniszter úgy vélte, nagyon könnyű teljesíteni azokat a szocialista ígéreteket, amelyek az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról szólnak, mert nincsenek elmaradásaink e területen, sőt, a csatlakozásra váró országok közül a megoldandó feladatokat elsőként teljesítjük. A miniszter a hangsúlyozta, folyamatban van az uniós piacszabályozás bevezetése, a gabona- és a kukoricapiaci rendszer átvételének előkészítése a házon belül már folyik, amit feltett szándékuk a következő évtől bevezetni.
Vonza András a szövetkezeti üzletrészek maradéktalan felvásárlásáról szóló ígéretről elmondta, ezt a kormányelképzelést az MSZP torpedózta meg az Alkotmánybíróságnál, és amikor elkezdték az üzletrészek kifizetését, akkor rögtön a szövetkezetek újraállamosításáról kezdtek el beszélni. Az MSZP most, az aktív tagok kifizetésével ráígér a kormány tetteire, aminek politikai okai vannak, és ez valóban államosítás – mutatott rá a miniszter.
Vonza András végezetül leszögezte, nem megosztó és szembeállító, hanem struktúraátalakító agrárpolitika zajlik ma Magyarországon, amelyet az EU igényeinek megfelően alakítunk, és így kellően versenyképesek leszünk az uniós piacon.