Szakértői csoport elemezte 1998-ban a rendelkezésre álló statisztikai adatok és felmérések felhasználásával a magyarországi lakóépületek állapotát és hőtechnikai tulajdonságait. Mint Grosser Lagos Enrique, a felmérést segítő Magyar Ablak- és Ajtógyártók Fejlesztő Tagozat (Mata) vezetője elmondta: általában minden lakóépületre igaz az, hogy ha fizikai állapotuk az építés óta semmit sem romlana, akkor is szükséges lenne bizonyos idő elteltével elvégezni azokat a beavatkozásokat, amelyek az energiafogyasztásuk és ezzel közvetve a környezetszennyező hatásuk csökkentését eredményezheti. A magyarországi lakóépület-állomány több mint fele szorul rossz műszaki állapota miatt középtávon felújításra, és még ennél is nagyobb hányada energetikai korszerűsítésre. A lakóépületek hőtechnikai teljesítményét vizsgálva kilencven százalékuk gyenge vagy közepes, és csak tíz százalékuk jó. A nyílászáró szerkezetek állapotának elemzéséből megállapítható, hogy a teljes szerkezetállomány műszaki és hőtechnikai állapota 87 százalékban nem megfelelő, vagyis 37 millió négyzetméternyi ajtót és ablakot kellene belátható időn belül korszerűsíteni, amely több mint hárommillió családot érint. Hasonló képet mutatnak a tömör szerkezeti határolók (falak, födémek, tetők) hőtechnikai viszonyai is. A lakóépületek 89 százalékában a falak hőszigetelése nem megfelelő, ezen belül 2,1 millió lakás, azaz a lakásállomány jóval több mint fele kifejezetten gyengén hőszigetelt.
A hagyományos – területileg szétszórtan, általában a kistelepüléseken jellemző – családi házak és a nagyobb településekben koncentrált megjelenésű, iparosított technológiájú lakóépületek okozzák (szociális és műszaki szempontból) ellentétes pólusként a nagy problémákat. Nem kevésbé drámai a városias jellegű, többszintes, hagyományos technológiájú épületek állapota sem, amelyeknél koncentráltan jelentkeznek az elöregedés tünetei, a városkép romlásának jegyei. A lakóépület-állomány kedvezőtlen hőtechnikai adottságaiból eredő energiaveszteségek egyben nagy mértékű energiatakarékossági potenciált is jelentenek, amely az ország energiaszámlája szempontjából is meghatározó. A nyílászárók korszerűsítésével, cseréjével, valamint utólagos hőszigeteléssel évente mintegy 50-55 petajoule (PJ) energiát lehetne megtakarítani. Az energiamegtakarítások társadalmi és gazdasági jelentőségének megítéléséhez érdemes elgondolkozni a következő adatokon. Egy PJ energia megtakarítása egyenlő 23 800 tonna kőolaj, vagyis csaknem egymilliárd forintot kitevő energiahordozó primer megtakarításával. A közvetlen megtakarításon felül egy PJ energiamegtakarítás átlagosan 75-80 millió forint járulékos importköltség csökkentését vonja maga után. Az energiamegtakarítás révén elérhető légszennyezés csökkenése, egy PJ-t figyelembe véve, legalább 15 millió forinttal csökkenti az egészségi károsodásokkal összefüggő társadalmi költségeket.
A lakóépületek határoló szerkezeteinek nem megfelelő hőtechnikai állapota szükségtelen többletterheket ró a családokra, a társadalomra, és kedvezőtlenül hat az egészségre, valamint a közérzetre is. A megoldás keresésekor a szakértőkben az az álláspont fogalmazódott meg, hogy az épületek energetikai korszerűsítését más lakásfelújítási problémától függetlenül is indokolt és lehetséges lenne elvégezni. Finanszírozási és műszaki szempontból azonban mégis a lakások felújításával együtt célszerűbb kezelni a lakóépületek egyéb energetikai problémáinak megoldását is.
A felmérés szerint a lakások hőtechnikai állapota alapján a nyílászáró szerkezetek felújításának sajátosságait szem előtt tartva olyan hosszú távú nyílászáró-korszerűsítési program elkészítésére lenne szükség, amely tíz év alatt legalább háromszázezer családnak tenné lehetővé lakásuk nyílászáró szerkezeteinek korszerűsítését. Az előzetes számítások szerint ez öszszesen legalább 3,7 millió négyzetméternyi felületet jelent. A program hatékonyságát az biztosítaná, ha fokozatosan évi negyvenezer lakásra sikerülne növelni a felújítások számát. A nyílászáró szerkezetek korszerűsítésének szükségességét sok tényező támasztja alá. A végfelhasználásban, a lakossági szektorban az ajtókon, ablakokon becsült hőveszteség nagyjából 59 PJ. A kommunális szektorban a nyílászárókon keresztül történő hőveszteség 24 PJ-ra tehető. Így együttesen a vizsgált szektorokban a teljes fűtési hőigény 30-35 százalékát, azaz évente 80-90 PJ-t a nyílászárókon keresztül fellépő hőveszteség fedezésére kell fordítani. Az egyes hatások vizsgálatakor azonban nem az energia végfelhasználását, hanem az erre fordított primer energia felhasználását célszerű alapul venni. A fenti arányokat elfogadva a nyílászárók szempontjából tehát 80-90 PJ primerenergia veszteség vehető figyelembe. Ez a hőveszteség azt jelenti, hogy erre évente csaknem kétmillió tonna kőolajjal egyenértékű energiahordozót fogyasztunk, ami a nemzetgazdaság számára közvetlenül legalább hatvanmilliárd forint körüli ráfordítást jelent.
Az egyes energiahordozók importhányadának, valamint a lakossági és a kommunális fűtésben játszott szerepük összevetéséből az derül ki, hogy a fűtésre felhasznált energia több mint ötven százaléka származik importból. Eszerint minden, e szektorban fűtésből megtakarított egy PJ nagyjából hetven-nyolcvanmillió forint importtal kapcsolatos járulékos költséget takarít meg. A közvetlen veszteségek mellett nem kevésbé fontos a fűtésre fordított energiafelhasználás okozta környezeti és egészségügyi károsodások számbavétele sem. A vizsgálatok szerint egy PJ fűtésre felhasznált energiamennyiség évi 424 tonna kén-dioxid, 73 tonna nitrogén-oxid, 247 tonna korom és 69 ezer tonna szén-dioxid, valamint 180 tonna por kibocsátását jelenti, tehát minden évben e mennyiség nyolcvanhétszerese kerül a levegőbe.
A légszennyezéssel kapcsolatba hozható megbetegedések figyelembevételével kiszámíthatók az egészségkárosodásból származó társadalmi, gazdasági hátrányok is.
Természetesen látható, hogy a fenti számok messze nem fedik az energiafelhasználással kapcsolatos összes hatás pénzben kifejezett értékét. A pazarló energiafelhasználásnak számos olyan további következménye is van, amelyek költségeit, illetve az okozott kárt végül a társadalom fedezi. Ilyenek többek között az olyan helyi hatások, mint a légszennyezéssel kapcsolatba hozható mezőgazdasági termeléscsökkenés, vagy az épületekben keletkezett károk. A nyílászárók megfelelő kialakítása fontos eszköze lehet a zajterhelés által okozott megbetegedések csökkentésének is. Jóval kevésbé számszerűsíthető, de a nyílászárók szempontjából mindenképpen meg kell említeni a zaj és rezgés okozta károkat. A közlekedés zaja egyre növekvő mértékben felelős a halláskárosodásokért. Az Egészségügyi Világszervezet 1994-es felmérése szerint lakáson belül a 65 decibel alatti zajszint a minimális feltétel az egészségkárosodások megelőzéséhez. Ebben jelentős szerepet vállalhatnak a megfelelő akusztikai teljesítményű modern nyílászárók, amelyekkel akár negyven-ötven decibellel is csökkenthetik a beszűrődő hangokat.
Mindezt felismerve döntött a kormány 2000 júliusában az állami támogatású bérlakásprogram megindításáról. A Széchenyi-terv 2001. januári elindításával bővültek a felújítási támogatások is. A panelprogram az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítését segíti. Ebben az állam, az önkormányzatok és a tulajdonosok közösen viselik a felújítási költségeket. A program segítségével már több mint négyezer, főleg az 1960–70-es években készült lakóépület energiatakarékos korszerűsítését végezték el. Ezzel együtt kezdődött a tömbház-rehabilitációs program, amely a nagyvárosi lakóépülettömbök közös tulajdonú részeinek felújítását támogatja. Ezt olyan nagyvárosi épületek esetében lehet igényelni, amelyekben legalább 25 lakás van. A családi házak, társasházi és lakásszövetkezeti lakások korszerűsítését a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-tervben külön, lakossági energiamegtakarítási programmal segíti. Ebben pályázni lehet utólagos hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, a már meglévő fűtési és melegvíz-ellátási rendszerek korszerűsítésére, vagy cseréjére. A program segítségével már több mint 2700 pályázat nyert vissza nem térítendő állami támogatást. Tehát a Gazdasági Minisztérium felügyeletével elindult egy kedvező folyamat, amely az otthonteremtés mellett a már meglévő lakások korszerűsítését is támogatja.
Józsefváros
Visszatért Józsefvárosba, amit a helyiek nem szerettek volna + videó
