Október 25.: sortűzper

A szovjet katonák és a magyar kormányőrök géppuskákkal, tankágyúval és géppisztolyokkal hátulról is lőtték a menekülő fegyvertelen tüntetőket 1956. október 25-én a Parlament előtt és a környező utcákon – ez derült ki a Fővárosi Bíróságon tegnap megkezdődött tárgyaláson.

Tegnap ismertették a Fővárosi Főügyészség vádiratát, amely szerint: „A forradalom során a diktatórikus hatalmat gyakorló kormányzat a fegyveres erejét is bevetette a fegyvertelenül, békésen tüntető lakossággal szemben.” Legalább százan meghaltak és több mint százötvenen súlyosan megsebesültek a Kossuth téri sortűz alkalmával – hangsúlyozta a vádat ismertető Házi Lajos ügyész, aki a vádiratot a tárgyaláson két sértett tanú nevével is kiegészítette. Az ügyészség a bűnperben azzal vádolja a most 74 éves Erdész Józsefet, hogy el nem évülő emberiség elleni bűntettet követett el, amikor 1956. október 25-én a tüntetőkre lőtt.
Erdész József, aki ’56-ban a kormányőrség operatív osztályának vezetőjeként önként vállalkozott az Akadémia utcai pártközpont védelmére, a tárgyaláson azt állította: ő csak a levegőbe lőtt az üres utcán. Ezután a bíró felidézte Erdész nyomozati vallomását, amely így hangzott: „A magam részéről vállalom, hogy lőttem, két vagy három rövid sorozatot én is leadtam a tömeg felé.” A vádlott a két vallomás közötti ellentmondással kapcsolatban csak annyit mondott: korábbi parancsnoka példáját követve lövöldözött, aki a szovjet vezetőkkel érkezett a pártszékházba.
A tárgyaláson több tanú felidézte: menekülés közben hátulról is lőtték őket. Egyikőjük, Bíró Péter kiemelte, a tüntetőkre annak ellenére nyitottak tüzet, hogy azt kiabálták: „Nincs nálunk fegyver! Igazi szovjet–magyar barátságot akarunk!” Egy másik tanú, Pluhár Brunecker Erzsébet – akinek édesapja a Kossuth téri sortűz alkalmával életét vesztette – elmondta: dumdum-golyóval is lőttek rájuk, egy lövedék az ő combjában robbant.