Ismeretes, hogy a kereset hivatkozott ifjabb Hegedűsnek a MIÉP XVI. kerületi Ébresztő című lapjában tavaly megjelent Keresztyén magyar állam című írására, amely azt tartalmazza, hogy „… a galíciai jöttmentek hada … nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba … Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!” A felperes elsőrendű alperesként nevezte meg a MIÉP-et azzal, hogy a kifogásolt cikket a párt XVI. kerületi lapjában a párt alelnöke írta, és utóbb védelmébe vette a párt elnöke, Csurka István is. Az ítélet indoklása szerint a jelenlegi magyar joggyakorlatban nem elfogadott az, hogy egy közösséget ért támadás esetén a közösség egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet a bíróságtól.
A bíróság leszögezte: a keresetet a felperes kereshetőségi jogának hiányában, tehát eljárásjogi okból utasította el. Így érdemben, tartalmilag nem is vizsgálta a kifogásolt cikket és a kereset elutasítása a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a bíróság helyeselné az abban foglaltakat. Az ítélethirdetés előtt éles polémia bontakozott ki a felek között, mert az alperesek ügyvédje hosszan faggatta Székely Gábort, miért vonatkoztatja a cikket magára.
A felperes ügyvédje ekkor megjegyezte: bár a felperes minden kérdésre válaszol, ő maga azonban nem hajlandó hallgatni, hogy ügyfelét „galíciai jöttmentként” faggatják. Mire az alperes ügyvédje azt vetette ellene, hogy épp a kereset lényegének tisztázását akadályozza, ha nem engedik kérdezni arról, hogy milyen kapcsolat van a felperes és a sérelmezett írás között.
A felperes jogi képviselője az elsőfokú ítélet kihirdetése után valószínűsítette, hogy fellebbezni fognak a próbapernek szánt ügyben, így várhatóan a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd az eljárás.
Izrael kétségbe vonja az ENSZ adatait
