Puccs Venezuelában

Katonai nyomásra lemondott tegnap Hugo Chávez venezuelai elnök. Az átmeneti kormány vezetésével a legnagyobb vállalkozószövetség elnökét, Pedro Carmonát bízták meg – ahogy ő fogalmazott – a „civil társadalom képviselői és a hadsereg vezetői”.

Hugo Chávez lemondását több százezres demonstrációk előzték meg: a zavargásokká és a rendőrséggel szembeni összetűzésekké fajult tüntetéseknek csütörtökön tizenkét halottja és 96 sebesültje volt. A fővárosban százezres nagyságrendű tömeg vonult fel kora reggel óta, az elnök lemondását követelve az országban zajló általános sztrájk keretében. Velük szemben ezerszám sorakoztak fel az államfő hívei. A caracasi elnöki palota környékén erőszakos jelenetek vették kezdetüket, miután rejtőző fegyveresek lövöldözni kezdtek, illetve a rendőrség könnygázzal próbálta lecsillapítani a tömeget. Chávez páncélozott járműveket is rendelt a palota köré. Az elnök egyúttal megtiltotta, hogy az országban működő kereskedelmi televíziók felvételeket sugározzanak a sztrájkról, mert szerinte a tévékommentárok csak feszítik az indulatokat. A legnagyobb venezuelai szakszervezet felhívása nyomán a sztrájkolók megpróbálták a hadsereg vezetését is az elnök ellen fordítani. Lucas Rincón főparancsnok azonban jelezte, hogy a katonaság vezetése az elnököt támogatja és párbeszédet szorgalmaz. Ennek ellenére tíz tábornok közös közleményt adott ki, amelyben csatlakozott a Chávez békés távozását követelőkhöz.
Hugo Chávez végül tegnap reggel elhagyta a caracasi elnöki palotát, és röviddel később megérkezett a főváros déli részén lévő fő katonai támaszpontra. A lemondott elnök a Tiuna erődben aláírta lemondását. Jelenleg a támaszpont épületében tartják, s „egyelőre nem akarják megmutatni a sajtónak”. Olyan hírek is napvilágot láttak már, miszerint két repülőgép érkezett Kubából a La Carlota légitámaszpontra, hogy a leköszönt elnököt a szocialista szigetországba repítse száműzetésbe.
Az egykori ejtőernyős Chávez baloldali jelöltként egyébként 1998-ban nyerte meg a választásokat Venezuelában. Kritikusai szerint azonban választási ígéreteiből vajmi keveset teljesített, a szegénységet, a munkanélküliséget és a bűnözést nem sikerült csökkentenie az országban, ráadásul kubai típusú rezsim kiépítésén fáradozott.
Közben az új ideiglenes kormány vezetésével a tiltakozó megmozdulások egyik fő szervezőjét, Pedro Carmonát bízták meg. A gyárosszövetség elnöke, aki Chávez egyik legkeményebb ellenfele volt, kijelentette, hogy a demokrácia gyors helyreállítását és szabad választások kiírását tekinti fő feladatának. Carmona leszögezte, hogy a civil társadalom és a fegyveres erők „konszenzusos” döntésével lett ő az átmeneti kormány feje.
Carmona hivatalba lépésének hírére nevük elhallgatását kérő illetékesek azt mondták az OPEC bécsi központjában, hogy félő: Venezuela nem fogja betartani termelési kvótáit, mert hamar fel akarja tölteni az államkasszát. A venezuelai helyzet aggodalmakat váltott ki másutt is. Az Egyesült Államok önmérsékletre, párbeszédre és az erőszak kerülésére szólított fel Charles Barclay külügyi szóvivőn keresztül. A Costa Ricában tárgyaló latin-amerikai külügyminiszterek a válság békés rendezésére, a demokrácia tiszteletben tartására szólították fel a venezuelaiakat. A jelentős olajtermelő Oroszország is aggodalmát hangoztatta, különös tekintettel arra, hogy Venezuela látja el jelenleg az olajexportáló országok szervezete, az OPEC főtitkári tisztét. „Reméljük, hogy a polgári béke, a demokrácia és a közrend mihamarabb helyreáll” – olvasható a moszkvai külügyminisztérium közleményében.