Rekordrészvétel a választáson

Az országgyűlési képviselő-választás első fordulója a BM Dunapalotában lévő országos választási központba lapzártánkig érkező friss adatok szerint a választópolgárok rendkívüli érdeklődését mutatja: páratlanul magas, 71,3 százalékos volt a részvételi arány. A 19 órakor befejeződő szavazáson a 8,1 millió választópolgár tehát csaknem háromnegyed része leadta voksát a majdnem tizenegyezer szavazókörben elhelyezett urnákba.

Vasárnap 19 órakor véget ért az országgyűlési képviselő-választások első fordulója, amelyen 8,1 millió választásra jogosult polgár, közöttük több mint félmillió első választó fiatalt vártak az ország 3100 településén létrehozott 10 843 szavazókörben. Lapzártánkig a részletesebb adatok csupán a 17.30 óráig szavazókkal kapcsolatban állnak rendelkezésünkre, ekkor a választásra jogosultak 65,56 százaléka járult az urnákhoz, a részvételi arány a legmagasabb Budapesten volt: 71,98 százalék. A szavazás lezárásakor kiderült, hogy a választásra jogosultak 71,03 százaléka élt jogával. Már a kora délutáni órákban sejthető volt a szavazók magas részvételi aránya, mert az Országos Választási Iroda már 15 órakor jelentetette, hogy országosan érvényes az országgyűlési képviselő-választás első fordulója, ugyanis a szavazásra jogosultaknak már akkor több mint a fele, pontosan 51,78 százaléka leadta a voksát. Ez az arány azért is szembetűnő, mert a legutóbbi, 1998-as választásokon az országban egyetlen megyében sem érte el még az 50 százalékot a résztvevők aránya, most pedig a megyék nagyobbik felében meghaladta azt.
A szavazóhelyiségek bezárását követően néhány perccel 19 óra után dr. Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke exluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek. Ficzere professzor először arról beszélt, hogy az OVB a nap folyamán számos egyedi ügyet tárgyalt, de csupán egyetlen állásfoglalást készítettek, nevezetesen a fogvatartottak szavazati jogával kapcsolatban. Elmondta, hogy a bizottsághoz érkezett jelzések, észrevételek két fő csoportra oszthatók: részben a kampánycsend megsértésével kapcsolatosak, néhányan pedig kifogásolták a szavazófülkék kivitelezését. Ficzere Lajos hangsúlyozta, hogy a hozzájuk a nap folyamán érkezett beadványok, ügyek nem voltak olyan fajsúlyosak, olyan nagy jelentőségűek, amelyek az OVB állásfoglalását igényelték volna. Kitért arra is, hogy jó lenne a jövőben az internettel és a mobiltelefonnal, illetve a mobiltelefonon küldhető SMS-sekkel kapcsolatos jogi szabályozást is kimunkálni, ugyanis a választási eljárással kapcsolatos törvény születésének idején 1997-ben, nálunk ez nem volt kellően elterjedt. A kampánycsenddel kapcsolatban Ficzere professzor kiemelte, hogy szerinte az Országgyűlés jogalkotási programjában figyelemmel kellene lenni arra, hogy vajon egyáltalán indokolt-e a jövőben a kampánycsend intézményét fenntartani, hiszen számos ország választási joga ezt nem is ismeri, és ennek ellenére a demokratikus választások elvei nem sérülnek. Végül annyit mondott a lapunknak nyilatkozó professzor, hogy a jelenlegi magyar jogi szabályozás amúgy is rendkívül szigorú a kampánycsend tekintetében.