Védett épület a fertőtlenítő

Védett épületté nyilváníttatta a napokban Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter a fertőtlenítőintézet XX. század elején épült székházát. A Váci úti egészségügyi központ Európa egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt fertőtlenítője volt már a tízes évek derekán. A harmincas-negyvenes években Budapest járványvédelmi központját is itt alakították ki.

Osgyán Edina
2002. 04. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Majdnem kilencven éve, 1913. február 17-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Fertőtlenítő Intézet a székesfővárosban. Az intézmény ugyanott működött akkor, ahol ma is megtaláljuk: a Váci út 174. szám alatt. Ez volt az első olyan közegészségügyi otthon Budapesten, amely végre modern, korszerű eszközökkel védekezett a fertőzések ellen.
Budapesten a tízes években a lakosság számának növekedése és elszegényedése miatt nagyon megnőtt a fertőzések veszélye, a tífusz és a kolera, amelyek elleni védekezésre a Gyáli úti intézet már alkalmatlan volt.
Három év alatt készült el Európa egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt fertőtlenítőközpontja. Hatékonyságát részben azzal érte el, hogy a területet elzárták a külvilágtól, azaz a fertőtlenítőt határoló telket gondosan beépítették. Így a fertőzötteknek kitűnő védelmet biztosítottak. A Váci úti rész elején a fürdők kaptak helyet, ezt követték a fertőtlenítő csarnokok.
Langyos zuhanyt, lysoformoldatot és káliszappant használtak egyéni fertőtlenítésekkor. A fertőzötteket először az intézet fertőzött oldali udvarában gyűjtötték össze; az egyéni fertőtlenítés után egy kijárón szállították át a tiszta oldali udvarra.
A rendszer úgy épült fel, hogy a gőzfertőtlenítőket és a sterilizátort a fertőzött oldalon, míg a formalingépeket és a légszivattyúkat a tiszta oldalon alkalmazták. A középső épületben kialakított mosókonyhákba szállították át a fertőzött ruhaneműt. Először lúgos meleg vízben áztatták, kifőzték, majd a gőzmángorlóba helyezték át.
Az épület harmadik traktusában, a tiszta udvarban találhatók az irodahelyiségek, a műhelyek, a garázsok, a tálaló és az ebédlőhelyiségek.
1915-ben 203 munkatárs dolgozott az intézményben. A fertőtlenítések mellett szaktanfolyamokat tartottak a vidéki orvosoknak és ápolóknak. 1945 után a fertőtlenítőt szovjet mintára átalakították. Ekkor már a rovarirtó szerek hatásmechanizmusának tanulmányozásával és egyéb kutatási tevékenységekkel is foglalkoztak az itt dolgozók. Rendszeressé váltak a laboratóriumi tudományos orvosi kutatómunkák és a járványvédelmi munkák is.
A Váci utcai székház csakhamar Budapest járványvédelmi központja lett, ahol statisztikát vezettek a fertőző betegekről, és innen tájékoztatták a tisztiorvost is. Ma az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete kapott helyet az épületben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.