Alku határok nélkül

Fényévnyi távolságra van egymástól az MSZP és az SZDSZ kedvezménytörvénnyel kapcsolatos álláspontja, legalábbis erre lehet következtetni az újabb frigyre készülő pártok prominens politikusainak nyilatkozataiból. Szent-Iványi István, akit a jól értesültek máris külügyi államtikárként emlegetnek, rezzenéstelen arccal jelentette ki egy minapi tévéinterjú során, hogy fölöslegesnek tartja a státustörvény végrehajtását segítő ajánlóirodák működését, a hozzátartozói igazolványokat, valamint a határon túli magyarokat megillető munkavállalási kedvezményeket. Bár megdöbbentő e rövid, de velős nyilatkozatot immár kormányzásra készülő tényezők szájából hallani, azt azért el kell ismerni: a tartalmat illetően semmi új nincs a szabad demokrata álláspontban. Az SZDSZ évek óta következetes a státustörvény elutasításában, csakhogy míg négy éven keresztül mindössze érdekes kuriózum volt ez a hozzáállás, addig most vélhetően a koalíciós tárgyalások témája lesz ez a kérdés.
A szocialistáknál homályosabb a kép. Medgyessy Péter a választások második fordulóját követő éjszakán hangsúlyosan tízmillió magyar miniszterelnökének titulálta magát. Másnap, véhetően tanácsadói sugallatra, már hozzátette: tizenöt millió magyarért érez felelősséget. A határon túlról megfogalmazott aggodalmak arra késztették az MSZP-t, hogy egyértelműsítse a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját. Szabó Vilmos szocialista képviselő egy nagyváradi fórumon saját bőrén tapasztalhatta azt a kétkedést, amellyel az erdélyi közvélemény fogadja az új budapesti kormányt. Csak úgy záporoztak az aggódó kérdések a tanácskozáson jelen lévő hallgatóság soraiból. Szabó Vilmos nem győzte ismételgetni, hogy a kedvezménytörvény megmarad. Az Erdélyben megfogalmazott félelmeket – az 1994 és 1998 közötti tapasztalatokon túl – az Orbán–Nastase megállapodás beígért újratárgyalása vagy felfüggesztése táplálja, hiszen ennek az egyetértési nyilatkozatnak egyetlen igazi célja a státustörvény romániai végrehajtásának lehetővé tétele volt. Azaz, ha nincs a kormányfői megegyezés, papíron maradnak csupán az anyaországi kedvezmények. Ennek tudatában nyilatkoznak a szocialista vezetők az általuk csak paktumként emlegetett megállapodás újratárgyalásáról, felfüggesztéséről, így aztán természetes a határon túlról megfogalmazott aggodalom a státustörvény veszélybe kerülése miatt. Az már más történet, hogy mennyit árt a jelenleg partneri magyar–román viszonynak egy érvényben lévő kétoldalú megegyezés felfüggesztésének állandó lebegtetése.
Röviden összefoglalva, adott egy szocialista elképzelés, mely szerint változatlan formában megmarad a kedvezménytörvény, de az annak romániai végrehajtását biztosító kétoldalú megállapodásra nincs szükség, és van egy szabad demokrata álláspont, amelyik elvből ellenzi a státustörvényt, s annak bizonyos – egyáltalán nem lényegtelen – passzusait azon nyomban törölné. Cseppet sem mellékes ebben a konstellációban, hogy a hírek szerint SZDSZ-es politikus kerülhet a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, a szabad demokraták szava tehát igencsak nagy súllyal fog majd érvényesülni a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos új kormánypolitikában.
Indul hát a kétpárti zsuga a státustörvény sorsáról. Hatalmi alkutémává süllyed a határon túli magyarság ügye.