Mintegy ötszáz hektárnyi erdőt, a budapesti erdők tíz százalékát újítják fel a következő tíz évben – hangzott el az erdészeti fórumon. A tanácskozáson ismertették a budapesti erdészet és körzetének tízéves erdőgazdálkodási üzemtervét. Klemencsics András, az Állami Erdészeti Szolgálat budapesti igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a fővárosban 5600 hektár erdő található, melynek jelentősége az, hogy a fővárosban és környékén él az ország lakosságának mintegy harmada. Beszámolt arról is, hogy az erdők felújítására, az elkövetkezendő évtizedben mintegy 300-400 millió forintot kellene költeni. A budapesti erdők a nyolcvanas évek végéig igen elhanyagolt állapotban voltak. Ezért a fővárosi erdők tervszerű felújítása megkezdődött, az elmúlt tíz évben több mint ötszáz hektárt sikerült felújítani.
A budapesti erdők 70 százaléka állami tulajdonban van, 10 százaléka az önkormányzatoké, 10 százaléka magángazdálkodóké, míg további 10 százalék tulajdona még rendezetlen. A budapesti faállomány mintegy fele 30 és 60 év közötti, 10 százaléka 100 év feletti.
A budapesti erdőkben általában tölgy-, cser-, akác- és hazai nyárfafajták a dominánsak.
Az Állami Erdészeti Szolgálat budapesti igazgatóságának igazgatója hangsúlyozta, hogy a Budapesten tapasztalható nagymértékű zöldterület-beépítés nem az erdők rovására történt, hanem azok szabadon igénybe vehető, illetve magánterületen valósultak meg. Klemencsics András kiemelte, hogy erdőterületet építési célra csak az erdészeti szolgálat engedélyével lehet igénybe venni.
Az egyik hozzászóló és a természetvédelmi törvény legújabb változata szerint bárki javasolhatja a terület védetté nyilvánítását. Bognár Attila, a fővárosi önkormányzat természetvédelmi munkatársa a hozzászólást kiegészítette azzal, hogy valóban javasolható, sőt védelem alá is helyezhető nagyon sok terület, viszont a védelem mellett a fejlesztés, a gondozás akkor már őket terheli. Ám öt éve nem változott a felhasználható összeg, s külön a természetvédelemre nem kapnak központi támogatást, amelyet erre fordíthatnak, míg a terület ez alatt az idő alatt így is nyolcvan százalékkal nőtt.
Sebeők János közíró elmondta, hogy a száz év feletti állományok felújítását körültekintően, a lakossági érzelmi kötődéseket is figyelembe véve kellene végrehajtani, hiszen az őserdőszerű állapot előszobája az öreg erdő. Javasolta, hogy inkább több táblát kéne kihelyezni, amely tájékoztatja a kirándulókat, hogy éppen milyen művelési folyamat várható, illetve hogy hol van törés- vagy érintésveszély. Úgy gondolja, hogy az öreg fák a művészeknek, a fotósoknak, a gyerekeknek érzelmileg fontos élményt jelentenek, hiszen egy odvas fában megbújó madárfészek sokkal természetközelibb látvány, mint a kihelyezett madáretetők. Bakon Gábor, a Pilisi Parkerdő Kft. budapesti erdészetének erdészeti vezetője válaszként beszámolt arról, hogy kitettek már táblákat, de az emberek tönkretették őket vagy eltulajdonították, és nincs, aki mindezt ilyen tételben finanszírozza.
Magyarországon jelenleg 1,8-1,9 millió hektárnyi erdő található. Ez alig valamivel több, mint az Európai Unió 36 százalékos átlagának a fele. A múlt évben Magyarországon 15 ezer hektárnyi új erdőt telepítettek, az idén pedig 16 ezer hektár körül lesz az új erdőtelepítés. A magyar erdők 80 százalékát gazdaságilag hasznosítják, míg a fennmaradó 20 százalék jóléti célokat szolgál. Az erdőgazdálkodás éves árbevétele 60 milliárd forint körüli. A magyar erdők 40 százaléka magántulajdonban van.
A tartamos erdőgazdálkodás fogalma már a múlt század óta ismert és követett szakmai cél, amely eleinte az erdő területének és fakészletének megtartására és bővített újratermelésére koncentrált, az utóbbi időkben kiegészülve az erdő mint környezeti elem és ökológiai rendszer fenntarthatósági feltételeivel, így a biológiai sokféleség követelményével. Hazánkban az 1879-ben megalkotott erdőtörvény tartalmazott először természetvédelmi előírásokat.
Ma már nem csak természettudósok figyelmeztetnek minket, hogy megint eltűnt egy ritka növényfaj – szinte mindenkinek van személyes tapasztalata a lakóhelye közelében levő, egykor szép helyek átalakulásáról. A zöld eszmék apostolai a kereszténység erkölcsi elvárásaihoz nagyon hasonló ökológiai elvárásokat támasztanak velünk szemben: meg kell vizsgálnunk személyes felelősségünket, és gyökeresen meg kell változtatnunk életmódunkat.
Másképpen fogalmazva: hagyjuk néha a világot úgy működni, ahogyan Isten berendezte.
Kárpátalja
Rapid délutáni friss – Dermesztő támadás Munkácson, liberális műbalhé Budapesten + videó
