„Gázt adott” a Mol

Várakozás előtti csend honolt a hét első kereskedési napján az amerikai piacokon. Elemzők a Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottságának ülését megelőzően arról tanakodtak, hogy a jegybanki szerepet betöltő szervezet szinten hagyja, vagy növeli az alapkamatok mértékét. A szakértők a gazdaság nem túl bizalomgerjesztő állapotával kapcsolatban egyetértettek, de a Fed döntése ügyében a vélemények megoszlottak. Miközben az elemzők vitáztak, a spekulánsok sort (eladási) pozíciót vettek fel, így a tőzsdei árfolyamok gyengülni kezdtek. Pesszimista hangulatban telt el tegnap Délkelet-Ázsiában és Európában. A gyengülési folyamatot nagyban erősítette a németországi acélipari sztrájk.

Egyre gyengültek az árak a hétfői amerikai kereskedés során és ez a trend tegnap is folytatódott. A piac már alig bírta kivárni Alain Greenspan és a nyíltpiaci bizottság döntését, addig, amíg a Fed tanácskozott, a befektetők a vállalati hírekre és az első negyedéves termelékenységi adatokra összpontosítottak. A társasági hírek közül érdemes kiemelni a Microsoft akvizíciós ajánlatát, az IBM vezérigazgatójának profit warningját (eredmény- előrejelzését) és a Motorola elképzeléseit. A Microsoft tegnap tőzsdenyitás előtt jelentette be, hogy vételi ajánlatot tett a dán Navision szoftvergyártóra. Az amerikai cég által kiadott információk szerint a dán Navision az európai kontinens ötödik legnagyobb szoftvergyártó és
-fejlesztő cége, amelynek minden egyes részvényéért 300 dán koronát fizetne a Microsoft, ez 12,4 százalékos felárat jelent. A bejelentés után kiderült, hogy a részvényesek többsége elfogadta az ajánlatot, amelyet a Navision vezetése is támogatott. Tegnap kora délután Koppenhágában a KFX piacán a dán szoftveripari cég papírjai 29,50 koronával (+11,05 százalék) 295,50 koronára drágultak.
Árdrágító hatást okozott tegnap a Motorola vezérigazgatójának bejelentése is, az amerikai cég vezetője, Christopher Galvin a társaság éves rendes közgyűlésén hangoztatta, hogy az értékesítési szint várhatóan 5-10 százalékos csökkenést fog jelezni, de az év egészére nézve a működés nyereséges lehet.
A Fed-döntésre való várakozás közben az amerikai munkaügyi minisztérium kiadta a mezőgazdaságon kívüli szektor termelékenységének első negyedéves adatait. Az év első hónapjában 8,6 százalékkal javult a termelékenység a tavalyi év utolsó negyedében mért 5,5 százalékos növekedés után. A termelékenységi adat megugrásával szemben a márciusi amerikai nagykereskedelmi raktárkészletek értéke az előző hónapban mértekhez képest nem változott.
Az amerikai tőzsdei árfolyammozgások gyengítő hatással voltak a tegnapi európai tőzsdei kurzusokra is. A befektetők főként a telekommunikációs és médiaszektorbeli papírokat próbálták eladni, a problémát az SAP árának beesése okozta, mivel a német cégnek a jövőben a Microsofttal kell versenyre kelnie az európai szoftver-bizniszben.
Budapesten a reggeli közel százpontos megugrás után lassan viszszacsúszott a BUX értéke, így zárásra már a veszteséges tartományban találhattuk a tőzsdemutatót. A kereskedés legmagasabb, 9019,43 pontos értékét egyből a nyitás utáni pillanatokban érte el a BUX, míg a legalacsonyabb 8834,47 pontos szintet zárás előtt pár perccel lehetett regisztrálni. A Budapesti Értéktőzsde árfolyamkurzusát jelző mutató végül 8844,07 ponton, 83,08 ponttal előző értéke alatt zárta a tagnapi üzleti napot. Különösebben nagy meglepetések nem érték a befektetőket, talán csak a Mol igen erős drágulása keltette fel a figyelmet. Az olajipari cég papírjai napközben 5970 forintig (+185 forint) erősödtek, majd 5900 forintra (+115 forint) csökkentek. A Mol-részvények drágulását a kormányülésen esetlegesen napirendre kerülő gázüzletágüggyel lehetett magyarázni, de ez a döntés ezúttal is elmaradt. Háromszázötven forinttal nőtt a TVK-részvények árfolyama. Egyes információk szerint a Mol 4200 forinton vételi ajánlatot készül tenni a TVK-papírokra. A két emelkedő trendet mutató részvénnyel szemben haladt a saját részvényeket eladó OTP (–110 forint) és a nemzetközi tendencia hatására gyengülő Matáv (–5 forint).