Módosulhat a hírközlési törvény

Annak ellenére, hogy a négy és fél hónapja hatályos hírközlési törvény megfelelő garanciákat biztosít a hazai infokommunikációs piac fejlődésére és védelmére, a liberalizáció kedvező hatásait nem érzékelik kellőképpen a felhasználók: ebben többnyire az eltelt idő rövidsége, illetve a távközlési szektor nemzetközi válsága, a szolgáltatók közötti érdek és nézetkülönbség is szerepet játszik. A Hírközlési Felügyelet (HÍF) júniusra állít össze egy csomagot amely a hírközlési törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosítását célozza.

Jelentős négy évet tudhat maga mögött a magyar távközlési szektor. Korszak- és szemléletváltásnak lehettünk tanúi, az informatika, a média és a távközlési ipar sok tekintetben eggyé vált, ezek a változások hatottak mind a szakmai, mind a kormányzati munkára – mondta el tegnap Stumpf István kancelláriaminiszter a HÍF XVI. országos fórumán. A kormány megalkotta a nemzeti információs társadalom programját, amelynek révén több tízezer pedagógus, köztisztviselő, bíró, ügyvéd és magánszemély jutott korszerű számítástechnikai eszközhöz, sikerült megalkotni a piac fejlődésének és védelmének jogszabályi feltételeit. Ebben a HÍF munkája és rugalmas hozzáállása kulcsfontosságú volt – tette hozzá a miniszter.
A piacnyitás és az információs társadalom kialakításakor, a szervezeti változások időszakában a HÍF képes volt a folytonosságot biztosítani, a távközlési szolgáltató összekapcsolási referenciaajánlatainak elbírálásával az utolsó komoly akadály is elhárul a piaci liberalizáció elől. A legfőbb cél továbbra is, hogy a nemzet képessé váljon a digitális szakadék áthidalására, és minden felhasználó részesüljön a minél több, jobb és olcsóbb szolgáltatásból.
Kovács Kálmán, a megalakuló informatikai tárca leendő vezetője méltatta a kormány eddigi lépéseit a fejlesztések kapcsán, és reményét fejezte ki, hogy a NATO-tagság és az EU-csatlakozás mellett ez is olyan terület lesz, ahol konszenzus alakul ki. Elmondta ugyanakkor, hogy alapjaiban szeretnék módosítani a hírközlési törvényt, ugyanis az eltelt négy és fél hónapban nem lettek olcsóbbak az árak, a piaci szereplők köre nem bővült, és az internethasználat feltételei sem váltak kedvezőbbé. Lapunk kérdésére elmondta, hogy e tekintetben az első száz napban biztosan nem lesznek alapvető változtatások, legfeljebb az internetfelhasználás lehetőségét kívánják javítani. Még nem dőlt el, hol lesz az új tárca székhelye, eddig az Infopark, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium jelenlegi épülete került szóba.
Frischmann Gábor, a HÍF elnöke a piacnyitás óta eltelt időszakot értékelve elmondta: a törvény működőképes, az eddigi tapasztalatok szerint azonban egyes végrehajtási rendeleteken változtatni szükséges. A HÍF júniusra állít össze egy olyan csomagot, amely ezeket a változtatásokat tartalmazza. Frischmann az egyik nagy feladatként említette az összekapcsolást szabályozó rendelet módosítását. Információink szerint további rendeletmódosítás várható az internet- és a mobilhasználat terén. A HÍF elnöke szólt arról, hogy a szolgáltatók közötti nézetkülönbség nehezíti a helyzetet, de Nyugat-Európában is időbe telt, amíg a piacnyitás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A világ távközlési szektorának általános válsága ellenére kedvező jelek is mutatkoznak a magyar piacon, a jövőben a beruházások mértéke is számottevően növekszik majd.
*
Az internetvilágnap alkalmából a Matáv Rt.-csoport tagja, az Axelero Rt. beszámolt a hazai netes szokásokról, a cég 2001. évben elért eredményeiről és a jövőbeni elképzelésekről. Simó György, a társaság vezérigazgató-helyettese az elmúlt évi eseményekről szólva hangoztatta: a hazai internetes társadalom egyre nagyobb teret nyer, amit elsősorban a korábbi évek kormányzati döntései segítették elő. A térnyerést főként a személyi számítógépek árának lenyomásával érte el a kormányzat – a vámtétel eltörlése –, valamint azzal, hogy az informatikába közel negyvenmilliárd forintot invesztáltak. Az internetfelhasználók száma Magyarországon elérte az 1,2 millió főt, ebből az Axelero lakossági szinten 43 százalékkal részesült – hangoztatta Drajkó László vezérigazgató.
***
Kivonul a Vivendi. A Vivendi elhagyni készül a magyar piacot – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kovács Kálmán SZDSZ-es képviselő, az informatikai tárca várományosa. A francia–amerikai anyavállalat 42 millió dollárt szeretne a három társaságból álló cégegyüttesért kapni. A filmes és tévés részleg, illetve a közművek egyelőre nem, csak a távközléssel foglalkozó V-net, a V-fon és a V-com kerülne ki a Vivendi szerint a csoportból. Az ok érthető: világszerte hatalmas adósságokat halmoztak fel a telekommunikációs cégek, amelyek rendbetétele a csődveszély miatt szükséges. A Vivendi emiatt szabadulna a nagy gonddal, ám kis haszonnal járó magyar érdekeltségeitől. A Vivendi Universalnak csak az idei év első negyedében 17 milliárd eurós veszteséggel kellett szembenéznie, s egy év alatt 56 százalékot vesztettek értékükből papírjai. A társaság 1994 óta van Magyarországon, ám a Vivendi nevet csak három évvel ezelőtt vette fel, csakúgy, mint hazai „leánya”. A cégcsoportot 2000-ben három részre osztották. A V-fon telefonszolgáltatásaival kilenc körzetet szolgál ki, a V-com adatátviteli szolgáltatásokra specializálódott, míg a V-net országos internetszolgáltató. (B. M. T.)