A választások után még mindig felfokozott politikai hangulat uralkodik, ugyanakkor az idegenforgalom, turisztika területét mintha elkerülné mindez. Ön pártpolitikai vagy szakmai szempontok alapján kívánja irányítani az ágazat munkáját?
– Úgy gondolom, az elmúlt időszakban – mint az idegenforgalmi bizottság elnöke – egy olyan munkastílust és jó együttműködést sikerült kialakítanom a különböző pártokat képviselő bizottsági tagok között, amely lehetőséget ad a jövőben is arra, hogy az idegenforgalom, turisztika azok közé a területek közé tartozzon, amelyben párt- és politikasemleges módon, kizárólag szakmai munka folyjon. Parlamenti hozzászólásomban – amelyben a kormányprogram turisztikai fejezetét ismertettem – hangsúlyoztam, hogy az új kormány is kiemelt területnek tartja a turizmust, illetve elismerjük, az elmúlt időszakban a korábbi kormány – állami költségvetési forrásokból és a magántőke bevonásával – jelentős fejlesztéseket hajtott végre a turizmus területén, s ezek egyértelműen növelik az ország turisztikai vonzerejét.
– Programjának melyek a főbb irányai?
– Elöljáróban annyit: a két legnagyobb párt idegenforgalmi elképzelései nagyon sok ponton megegyeznek, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a magyar turizmus versenyképességét fokozzuk, és bevételei növekedjenek. Így tehát azok az elképzelések, amelyeket a jövőben szeretnék megvalósítani, véleményem szerint bírják a fideszes országgyűlési képviselők támogatását is. A szervezeti és irányítási rendszerben azonban néhány változtatást szeretnék végrehajtani. Az idegenforgalmi szakma régóta igényelte azt, hogy teremtődjön meg a szakterület önálló állami irányítása. Azzal, hogy a MeH-hez került a turizmus irányítása, lehetőség nyílt erre, ugyanis az államigazgatás rendszerében magasabb szintre került a terület. A politikai államtitkári beosztás eszköz ahhoz, hogy a szakmai törekvéseket politikai döntésekké lehessen átformálni. Sőt a kormány döntéseihez is közelebb kerül ezzel az ágazat, hiszen jobb érdekérvényesítő képességet lehet biztosítani a kormánydöntések befolyásolásánál. Hangsúlyozom: a középpontba a szakmát szeretném helyezni, nem a politikát.
– Ez mindenképpen feltételezi a szakmai szervezetek szerepének növekedését.
– Így van, egyértelműen nagyobb szerepet szánok a szakmai szervezeteknek. Például a közeljövőben felállítandó új Országos Idegenforgalmi Bizottság nem a miniszter tanácsadói testülete, mint korábban volt, hanem a szakma legfelsőbb önkormányzata lesz. Így lehetősége van véleményezni, javaslatot tenni, kezdeményezni minden olyan döntéssel kapcsolatban, amely a turizmust valamilyen formában érinti. Nagyon fontos feladat az is, hogy kidolgozzák a turizmus stratégiáját. Vezetőjének nem politikust, hanem egy, a szakma által elismert, köztiszteletben álló szakembert szánunk, akit a szakmai szervezetek maguk választanak ki.
– Véleménye szerint szükség van egy önálló turizmustörvényre?
– Mindenképpen, megalkotása ennek a ciklusnak a feladata lesz. Tartalmazza az állam és az önkormányzatok feladatait, valamint a turizmusban érdekelt szervezetek együttműködésének kereteit. Nem szabad elfelejteni, hogy e törvény előkészítése már 1996-ban elkezdődött, így ez is egy jó példa arra, hogy a turizmusban legyenek olyan folyamatok, amelyek parlamenti ciklusokon átívelve, politikasemlegesen biztosítják az ágazat versenyképességét.
– Mi lesz a turizmust is érintő, már elindult pályázati rendszer sorsa?
– A pályázati rendszert fenntartjuk, de először meg kell néznünk, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Vannak olyan pályázatok, amelyek már betöltötték a céljukat, ezeket nem célszerű újból kiírni. A szakmai szervezetekkel át kell vizsgáltatni, hogy pontosan mely pályázatok ezek. Lesznek olyanok, amelyeket újból kell kiírni, hiszen olyan területek fejlesztését célozhatják, amelyekre a korábbiakban kevesebb figyelem fordult. Végül lesznek olyanok, amelyeket kisebb-nagyobb módosításokkal, vagy változatlanul újra kiírunk. Az állami költségvetési forrásokat pályázati úton, és főként turisztikai infrastruktúra fejlesztésére szeretnénk szánni. Azonban a pályázati rendszer az egyik, de nem az egyetlen eleme a turizmus fejlesztésének. Így tehát az elkövetkezendő négy évben mindenképpen nagyobb figyelmet kell szentelni a turizmus gazdasági-pénzügyi szabályzórendszerének változásaira. Minden kormány elismeri, hogy a turizmus kiemelt húzóágazat. Ám ehhez olyan feltételeket kell teremteni a gazdasági-pénzügyi szabályozórendszer oldaláról is, hogy azok a vállalkozások, amelyek a turizmus területein működnek, jobb feltételek között végezhessék munkájukat, hiszen a pályázati rendszer csak egy-egy terület vagy egy-egy vállalkozó támogatására alkalmas. Ha azonban a pénzügyi szabályozórendszerben valóban tudunk változtatásokat elérni, akkor az az ágazat egészét és minden vállalkozót érintheti.
– Melyek ezek a változtatások?
– Például azok, amelyeket a személyi jövedelemadó rendszerében tervezünk, érintik a turizmus területén dolgozó munkavállalókat is. Ilyen a minimálbér adómentessé tétele, az egyéni vállalkozási adó bevezetése, a tételes egészségügyi hozzájárulás folyamatos megszüntetése. Ezek mind az élő munka költségét csökkentik. A turizmus egész pénzügyi szabályozórendszerét át kell tekinteni a Pénzügyminisztérium szakembereivel közösen. Mindenképpen szükség van olyan adó-, befektetési és hitelgarancia-kedvezmények kialakítására, amelyek az ágazat egészének fejlődését segítik, hiszen sokszor éri az államot az a vád, hogy túladóztatott a turizmus. Az is jogos igényük az ágazat szereplőinek, hogy kerüljön több pénz azokból az idegenforgalmi bevételekből az ágazat fejlesztésére, amelyeket ők termelnek meg.
– Kap-e külön hangsúlyt a belföldi turizmus fejlesztése az ágazaton belül?
– Igen, különös tekintettel az ifjúsági turizmusra, hiszen Magyarországon jelenleg 45 százalék körüli a belföldi vendégforgalom aránya az összes vendégforgalmon belül. Tudjuk, hogy ennek egyik oka a magyar lakosság jövedelmi helyzete, ezért szeretnénk a belföldi üdülési csekkek adómentes értékhatárát tovább emelni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az üdülésicsekk-forgalom és az igénybevevők száma is nőtt. Ez az eszköz alkalmas arra, hogy élénkítse a belföldi vendégforgalmat. Oldani szeretnénk a bürokratikus köttötségeket is és növelni az elfogadóhelyek számát, valamint számos olyan változtatást, hogy ezt vállalkozók is igénybe vehessék, illetve el kell törölni az üdülési csekkek kibocsátásának a költségvetésben meglévő felső határát.
– Magyarország területi adottságai kedvezőek a falusi turizmus fejlesztéséhez. Milyen elképzelései vannak ezen a területen?
– Valóban, hazánkban nagy lehetőségek vannak a falusi vendégfogadás fejlesztésére. Ha azt szeretnénk, hogy az ágazaton belül minél többen foglalkozzanak ezzel, akkor ezt a területet ösztönözni kell az állami költségvetésből is. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyobb a bevételi többlet, ami a támogatások által befolyik a költségvetésbe, mint az a kiesés, amit a falusi vendégfogadás adómentes értékhatárának emelése jelent. A belföldi, falusi turizmusra azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert ez az a terület, amely képes megnyújtani az üdülési szezont, csökkenteni a területi koncentrációt, és kiegyensúlyozottabb, folyamatosabb bevételt biztosít.
– Ez a feladat a Magyar Turizmus (MT) Rt. tevékenységébe tartozik, amelynek jelenleg nincs vezérigazgatója. Mi várható a cég háza táján?
– Június 20-án zárul az a pályázat, amelyet a vezérigazgatói poszt betöltésére írtak ki. A beérkezett pályamunkákat a legnagyobb szakmai szervezetek bevonásával szeretnénk elbíráltatni, ami lehetőséget teremt arra, hogy egy olyan alkalmas ember kerüljön az rt. élére, aki képes folyamatos, szakmai munkát folytatni annak érdekében, hogy az országmarketing javuljon. Pénteken fogadta el a kormány a MeH-t vezető miniszter idegenforgalommal kapcsolatos feladat-és hatásköréről szóló előterjesztést. Ebben az szerepel, hogy a miniszter azokkal a feladat- és hatáskörökkel rendelkezik, amely korábban a Gazdasági Minisztérium (GM) turizmussal kapcsolatos jogosítványait tartalmazta. Mindezeket a hatásköröket a politikai államtitkár útján gyakorolja a miniszter. A technikai része pedig úgy néz ki, hogy a GM turisztikai államtitkársága átkerül a MeH-hez. Az sem titok, hogy semmilyen személyi változást nem tervezek, Budai Zoltán helyettes államtitkári beosztásban marad, és átkerül 39 fős csapata is. Azt gondolom, egy embert a közösen végzett munka eredményei alapján lehet megítélni, bízom abban, hogy olyan eredményes munkát tudunk együtt folytatni, amely politikán felülemelkedve szolgálhatja az ágazat érdekeit. Továbbá az MT Rt. tulajdonosi jogai is átkerülnek a MeH-hez.
– Igaz-e, hogy a gyakorlatban megszűnik az MT Rt. önállósága és egy főosztályként csatlakozik a MeH-hez?
– Szó sincs róla, pusztán a tulajdonos változik, az intézmény ugyanúgy részvénytársaság marad, vezérigazgatói irányítással. Sőt, megmarad az MT Rt. külképviseleti hálózata is. Azon érdemes elgondolkodni, hogy ezen külképviseletek vezetői miért nincsenek diplomáciai státuszban. Ez ugyanis a feladat rangját és a hozzá kapcsolódó lehetőségeket csökkenti. Azt gondolom, ha fontos ez a terület – márpedig az – akkor meg kell adni a rangját. Az MT Rt. szerkezeti viszonyainak esetleges megváltoztatása viszont mindenképpen az új vezérigazgató feladata lesz.
Pál Béla Zalaegerszegen született 1953. október 5-én, azóta Veszprémben él. 1976–1978-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán népművelés és könyvtár szakos oklevelet szerzett, 1987-ben elvégezte a Politikai Főiskola politikai szociológia szakát, 1991-ben a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet szakképzésén felsőfokú kereskedelmi végzettségre tett szert. 1991-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró-stúdióját, majd 2000-ben a Pécsi Tudományegyetemen humán szervezői diplomát szerzett. 1973–74-ben a dudari Kossuth Lajos Klubkönyvtár vezetője volt, 1974–76-ig az alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház munkatársa, majd igazgatója. 1976–79: az orenburgi gázvezetéképítés magyar szakaszának kulturális szervezője; 1979–84: a veszprémi Kisfaludy Művelődési Ház és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális munkatársa. 1984–89 között az MSZMP Veszprém megyei bizottságának munkatársa, ifjúsági referens. 1994–2001: az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának tagja, 1998-tól az idegenforgalmi bizottság tagja, majd 2001-től annak az elnöke. Jelenleg a MeH politikai államtitkára.
határzár
Tízéves a déli magyar határzár
