Adómentes minimálbér és a gyermekkedvezmény

Az MSZP–SZDSZ-kormány benyújtotta a parlamentnek azt a javaslatot, amely szerint – elfogadása esetén – a minimálbér szeptember 1-jétől adómentessé válik. A minimálbér adómentességét végül is ügyes technikai megoldással, az adójóváírás mértékének – 10-ről 18 százalékra való – növelésével tervezik megoldani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maximum a havi százezer forintot keresők személyi jövedelemadója havi hatezer forinttal csökken, fordított megközelítésben ennyivel nő a havi nettó jövedelmük. A nettó jövedelemnek ez az emelkedése a minimábérnél (ötvenezer forint) 15,9, havi százezer forintnál 8,9 százalékos nettó béremelést jelent. Az adójóváírás technikailag biztosítja azt is, hogy százezer felett és százhuszonnyolcezer alatt az előzőeknél kisebb nettó növekedés valósuljon meg. Egy kis bonyodalmat fog okozni ez az évközi változás mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak (elszámolási programok módosítása, dolgozók jövedelemnyilatkozatai stb.). A minimálbér adómentessé tételével kapcsolatban, ami végül is az ennek a kétszeresét keresőket is érinti, két megjegyzést azért kell tenni.
Az Orbán-kormány által ismételten bevezetett és jelentősen megemelt gyerekek után járó kedvezményt az eddiginél kevesebben fogják tudni igénybe venni. Ennek az az oka, hogy a jelenleginél kisebb lesz a fizetendő adó, az adókedvezményeket pedig nem létező adó után nem lehet igénybe venni. A gyerekek után járó adókedvezményekkel kapcsolatban a jelenlegi kormánypártoknak egyik fő kifogása éppen ez volt. Erről kormányzati pozícióban már megfeledkeznek. Ötvenezer forintos fizetésnél a gyermektelenek nettó jövedelme – az előzőek szerint – 15,9 százalékkal nő, az egygyerekeseké 7,4 százalékkal – háromezer forinttal, a két- és többgyerekeseké egyáltalán nem nő. Bruttó százezer forintnál a gyermeket nem nevelők jövedelme 8,9, az egy gyermeket nevelőké 8,5, a kétgyermekeseké 7,9 százalékkal nő, de a három- és többgyermekeseké egyáltalán nem nő, mert nincs – nem lesz – elegendő adójuk a kedvezmény igénybevételéhez. A látszólag egyöntetűen kedvező adózás nemcsak a gyerekek után igényelhető kedvezményeket korlátozza, hanem más kedvezményekre is negatívan hat. Az életbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, a különféle megtakarítási formák azért is voltak vonzóak, mert adókedvezményt lehet utánuk igénybe venni. Most ez a vonzerő megszűnik, illetve csökken. A választási kampány idején az SZDSZ azt ígérte: minden adókedvezményt kiirtanak. Ezt a lépést már ide kell sorolni? Egyértelmű a következtetés, a minimálbér adómentessé tételét jórészt a gyerekeket nevelők és a megtakarításokat vállalók adókedvezménye terhére fogják megoldani. Az intézkedés 2002. évi hatása 52 milliárd forint. Ezenfelül vajon hány milliárdot tesz ki, amit a fenti kedvezmények terhére kompenzálnak? Ez a magatartás is példázza azt a gondolkodást, amelyik feltétel nélkül ajándékot oszt, a gondok saját erőből való megoldását pedig nem díjazza.
Az adójóváírás (korábbi, ma is használatos nevén: alkalmazotti kedvezmény) eddig sem járt az egyéni vállalkozóknak és a bt.- beltagoknak. Havi szinten mostanáig ez háromezer forint veszteséget jelentett. Szeptember 1-jétől azonban – az alkalmazottakhoz viszonyítva – ez a hátrány további hatezer forinttal, kilencezer forintra nő. A törvény módosítása után a minimálbérrel bejelentett alkalmazott 43 750, az ugyanezen kategóriába tartozó egyéni vállalkozó 35 500 forintot tehet zsebre. Véleményem szerint ötszázezer és egymillió közöttire tehető azok száma, akik ebbe a körbe tartoznak. Ráadásul nagyobb részük csak minimálbérre vagy annál alig magasabb jövedelemre van bejelentve. Ezt a több százezer családot fokozottan sújtja az, hogy a gyerekek utáni kedvezményt egyáltalán nem vehetik igénybe, továbbá a többi kedvezményt sem. A vállalkozók adózásának ilyen negatív kezelése abból – a soha el nem ismert – tényből is eredhet, amit szinte mindenki tud, a vállalkozók ott titkolják el bevételeiket, ahol tudják, ráadásul a családi szükségletek egy részét is költségként számolják el, annak áfáját visszaigénylik. Kérdés: milyen jogon kompenzálja az adórendszerben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés az adócsalást?

A szerző adószakértő