Öngólként értékelte a Financial Times (FT) című brit napilap az Európai Bizottság új támogatási javaslatát. A testület az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében olyan megállapodást terjesztett elő, amelynek hatálya túlterjed a jelenlegi, 2006-ig tartó költségvetési időszakon.
Mint a lap egyik cikkében rámutat, a tíz országra kiterjedő bővítési folyamat eddig zökkenőmentesnek bizonyult, mert a tagállamok rövid távra korlátozták a pénzügyi alkudozásokat. A dolgok jelen állása szerint az agrárköltségeket csak a bővítés utáni első három évre, a 2004–2006 közötti időszakra rögzítették, utána már az új tagok is beleszólhatnak a pénzek elosztásába, ami bizonyosan költségvetési vitához vezet.
Ésszerű megoldásnak az FT azt a holland javaslatot tartaná, amely szerint a közvetlen támogatások fokozatos bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha egyidejűleg azok fokozatos felszámolását is kilátásba helyezik. Az agrártámogatások kérdése jelentősen megosztja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) római világélelmezési csúcstalálkozóján részt vevő államokat is. Az egyik oldalon az Egyesült Államok védi saját érdekeit, a másikon az unió tagállamai a magukét, a fejlődő országok pedig általában szemben állnak a gazdagokkal. Elsősorban a „Farm bill”, vagyis George Bush amerikai elnök mezőgazdasági terve áll a támadások kereszttüzében, mivel az jelentős támogatást kíván nyújtani az amerikai farmereknek. Több ország úgy véli, a „Farm bill” piactorzító hatású és nehéz helyzetbe hozza a világ mezőgazdaságát. Amerika azonban visszautasítja a vádakat. A FAO-csúcson átfogó adatok is megjelentek ebben a témában. A harminc leggazdagabb államot tömörítő OECD országai például tavaly 311 milliárd dollárt (347 milliárd eurót) fektettek a mezőgazdaság állami megsegítésébe, ez 10 milliárd dollárral kevesebb, mint az előző esztendőben volt.
Hatalmasat ugrott az ösztöndíjas PhD-hallgatók száma ezen az egyetemen
