Mark Brayne 1978-tól a BBC berlini, 1981-től bécsi székhellyel magyarországi tudósítója is volt. Olyan eseményekről tájékoztatta a brit közvéleményt, mint a Tienanmen téri tüntetés, a romániai forradalom és Ceausescu bukása, vagy a Jugoszláviát szétrobbantó nemzeti konfliktusok. Most ő felel a BBC, Európában tizenkét nyelven sugárzott adásainak szakmai színvonaláért és ellenséges környezetben dolgozó tudósítóinak képzéséért. Az Info Rádióval kötött megállapodásról elmondta, hogy azért ezt a rádiót választották, mert ennek a csatornának a szerkesztési elve hasonlít a BBC alapfilozófiájához. Előnyt jelentett az is, hogy a célközönség adott.
A magyar médiapiac Brayne szerint egy köztes, fejlődési állapotban van, hiszen rövid hullámhosszon nem hallgatnak rádiót az emberek, az interneten viszont még bonyolult dolog a rádiózás, ezért az FM a biztos megoldás.
A magyar és a brit közszolgálati médiumok helyzetére rátérve kifejtette, hogy az Egyesült Királyságban kormányváltás után nem lehet politikai tisztogatásokat végrehajtani az állami csatornáknál. Szerinte ez azzal is magyarázható, hogy Nagy-Britannia politikai kultúrája eltér Európa többi országának kultúrájától. A BBC csak beszámol a politikai eseményekről, de nem politizál. A munkatársakat nem politikai álláspontjuk alapján nevezik ki vagy mentik fel állásukból. Brayne például azt sem tudja, hogy legközelebbi munkatársa kire szavazott az előző választásokon.
Angliában a közszolgálati adó nem politikai, hanem civil szolgáltatásként működik. Az nem történhet meg, hogy ez a civil szolgálat is megváltozzon kormányváltás esetén. Ha a kormány bármilyen módon politikai nyomásgyakorlást próbálna gyakorolni a BBC-re, akkor a csatorna a nyilvánossághoz fordulna, és nemtetszését fejezné ki a politikai lépések ellen.
– Az angol közszolgálati média nagyon különleges helyet foglal el a brit emberek mindennapjaiban. Ez a tény arra figyelmeztethet minden kormányt, hogy ne próbálkozzon nyomásgyakorlással. Nem szeretjük, ha ezt mégis megpróbálják – tette hozzá.
A magyar viszonyokkal ellentétben, Brayne elmondta, hogy Nagy-Britanniában a kormányváltás nem befolyásolja a közszolgálati csatorna irányítását. Angliában az is teljesen elképzelhetetlen, hogy a BBC a csőd közelébe kerüljön. A csatorna finanszírozására térve közölte: a fenntartást legnagyobb részben a készülékek előfizetési díjaiból oldják meg, reklámok viszont nincsenek, hiszen nem is végeznek kereskedelmi tevékenységet. Az előfizetési díjat minden évben a kormány állapítja meg, és az adott év inflációjától függ a mértéke. Brayne – diplomatikusan – csak nagyvonalú összegről beszél, amelyből az állam tartja fenn a BBC-t. A finanszírozás második formája közvetlen támogatásként, fejlesztések formájában kerül a közszolgálati médiumhoz, de csak akkor, ha a kormány is egyetért az éppen soron lévő fejlesztéssel. A finanszírozás harmadik elemeként Brayne megemlíti a BBC Worldwide Televisiont, amely Magyarországon is fogható kereskedelmi csatorna. Ez a támogatás az adó filmjeinek és rajzfilmjeinek eladásából kerül a BBC kasszájába. Brayne szerint a gazdálkodás nem képezheti politikai vita tárgyát.
A magyar újságírás helyzetét bonyolultnak találja az angol szakember. A zsurnaliszták legnagyobb problémája itt és Európa más területein is az – ellentétben Nagy-Britanniával –, hogy nem mozoghatnak a politikai befolyásoltságtól mentes szabad térben. A brit sajtót elemezve Brayne elmondja: a brit médiumoknak sikerült megteremteniük a nyomásgyakorlástól mentes területet. Szavai szerint az angol újságírás öszszefüggéseket teremt, próbálja megértetni a folyamatokat. Nem elég csupán azt megvilágítani, hogy X. Y. ezt vagy azt mondta, hanem összefüggésbe kell hozni az eseményeket, és a dolgok háttere is fontos. Ezt a feladatot a legnehezebb az újságírónak úgy megoldania, hogy politikai részrehajlással ne vádolhassák meg. A feladat nehéz, de mindig van lehetőség arra, hogy meg lehessen oldani. Anglia életében is volt olyan időszak, amikor a politika nyomást gyakorolt a BBC-re, emlékezik a brit újságíró. 1980-ban Nagy-Britannia és Argentína háborús konfliktusba keveredett egymással a Falkland-szigetekért. Margaret Thatcher úgy gondolta, hogy az angol közszolgálati csatorna nem eléggé hazafias a háborús konfliktusban. Brayne viszont úgy véli, a BBC-nek nem feladata a hazafiasság. A BBC megmutatja a nemzet hazafiasságát, de nem patrióta.
Az angol szakember úgy gondolja, hogy a magyar sajtó dolgozóinak sokkal óvatosabbnak kell lenniük, mint az angoloknak. Az objektív újságírás rangja Magyarországon teljesen más, mint Nagy-Britanniában. Brayne egyébként nagyon örül annak, hogy országunkat a rendszerváltozás után tizenkét évvel Európa fő irányvonalának tagjaként tartják számon. Véleménye szerint Budapest, Bécs, München, Berlin egyetlen nagy európai családdá vált mára. Az újságíró egyébként régóta Magyarország szerelmese, a nyolcvanas évek elején ugyanis a BBC budapesti tudósítója volt, és úgy véli, „előző életében” magyar huszár lehetett, hiszen a génjeiben érzi a magyar nyelvet.
Hiába a BL-bravúr, Mourinhóék már a start előtt beleszálltak Sallaiékba
