Hoon brit és Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tárgyalt az egyre veszedelmesebb és immár atomháború veszélyét felidéző kasmíri helyzetről, és javaslatot tett a szemben álló feleknek. Ennek értelmében kisszámú brit és amerikai haderőt vonultathatnának fel Kasmírban a két felet elválasztó demarkációs vonal mentén. A brit és amerikai egységek elsőrendű feladata az lenne, hogy megakadályozzák mohamedán terroristák átszivárgását a pakisztáni fennhatóság alatti övezetből az indiai oldalra. Az indiai kormány legfőbb panasza az, hogy ezek a terroristák a pakisztáni kormány tudtával és beleegyezésével hajtják végre gyilkosságaikat és szabotázsakcióikat.
A brit védelmi miniszter közölte, hogy Pakisztán fenntartás nélkül elfogadta a javaslatot, de az indiaiak „még nincsenek teljesen meggyőződve értékéről”. Ez óvatos megfogalmazásban azt jelenti, hogy India nem kér ebből a védelemből. Az indiaiak eddig mindig mereven elutasítottak mindenfajta külföldi beavatkozást, beleértve még a diplomáciai közvetítést is.
Brit kommentátorok egyidejűleg rámutatnak, hogy Kasmírban már van egy parányi ENSZ-erő, amely azonban alig funkcionál. Az elemzők szerint nem reális elképzelés, hogy néhány száz brit és amerikai katona megfigyelés alatt tud tartani egy több mint ezer kilométeres határt. Geoff Hoon hangsúlyozza, hogy a brit egységek beküldése csak akkor történhet meg, ha bizonyos, hogy feladatukat végre tudják hajtani, és ők maguk nem keverednek veszélybe. Az sincs kizárva, hogy más országok egységeit is meghívnák, ha ez leszereli az indiai kormány ellenkezését.
Fókuszban a buszsávok szabályszerű használata
