Csehországi magyarok

A határainkon kívül élő magyar közösségek sorában sajátosan alakult a csehországi, húsz-huszonkétezer lelket számláló szórványmagyarság sorsa. Történetük hűen tükrözi a magyar nemzet XX. századi megpróbáltatásait.

Somogyi Mátyás
2002. 06. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felvidéki származású a mai csehországi magyarok többsége. Részben még az egységes Csehszlovákia idején önként – leginkább munkát keresni vagy családi okokból –, részben pedig a rossz emlékű Benes-dekrétumok alapján szülőföldjéről elűzött páriaként került az egykori csehszlovák állam nyugati területeire. Ám élnek cseh földön Magyarországról idetelepült, s magyar azonosságukat mindmáig megőrzők is.
A csehországi magyarság hármas kötődésű közösség, hiszen többségüket szoros rokoni szálak fűzik a szlovákiai szülőföldön élőkhöz, akikkel az ország szétválása után sem gyengült kapcsolatuk. A rendszerváltozást követően megszilárdult viszonyuk az anyaországhoz, amely már nem tagadja meg őket, s támogatja is identitásmegőrző törekvésüket. Ugyanakkor ezek a magyarok kötelességüket teljesítő, ám jogaikat is egyre jobban tudatosító állampolgárai a Cseh Köztársaságnak.
Jóllehet e közösség szórvány jellege nehezítheti az önszerveződést, a csehországi magyarok az 1989-es fordulat után mégis azonnal képesek voltak soraik rendezésére. Legnagyobb szervezetük a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, amely politikamentes formációként az előző évtizedben sokat tett nemcsak immár az ezer főt meghaladó tagsága, de az egész csehországi szórványmagyarság önművelődésének megszervezéséért, valamint hagyományainak és a cseh–magyar kapcsolatok ápolásáért is.
Értékes és üde eleme a csehországi magyar valóságnak a csaknem fél évszázados múltra visszatekintő Ady Endre Diákkör, amely száznál több, Prágában tanuló, zömében felvidéki egyetemi és főiskolai hallgatót tömörít soraiban. Ezt a szervezetet is hatékonyan támogatja a Rákóczi Szövetség, s mint a többi magyar szervezet, ez a diákkör is szorosan együttműködik a Prágai Magyar Kulturális Központtal és a CSMMSZ-szel. A csehországi magyarok egy része a főként lengyeleket és ukránokat tömörítő Coexistentia Együttélés Politikai Mozgalom magyar tagozatának részeként vállal szerepet a nemzeti kisebbségek létérdekeit érintő teendők megfogalmazásában és megvalósításában. Ez a jobbközép mozgalom – amint arról Palágyi István szóvivő tájékoztatta lapunkat – négy magyar jelöltet indít függetlenként a júniusi képviselőházi választásokon, mégpedig a Vidék Pártja – Egyesült Polgári Erők (Strana venkova – S. O. S.) listáján.
A magyar szervezetek érdeme is, hogy a csehországi magyarok körében immár hagyománnyá vált a csehszlovákiai magyarság mártír hőséről, gróf Esterházy Jánosról való megemlékezés.
Néhány héttel ezelőtt a dél-csehországi Zlatá Koruna temetőjében nyugvó, 1945 tavaszán a cseh ellenállók oldalán életüket feláldozó magyar katonák sírjaira helyezték el az emlékezés virágait.
Feledhetetlen élmény az idei március 15., amikor a hivatalos megemlékezések után László Imréné látta vendégül a csehországi magyar szervezetek több mint félszáz tagját. Ezen a találkozón szinte megtestesült az együvétartozás, a magyarsághoz való tudatos ragaszkodás érzése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.