Már biztossá vált, hogy az MSZP önálló főpolgármester-jelöltet indít az önkormányzati választásokon. Kovács László pártelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: sehol nincs megírva, hogy Demszky Gábornak az idők végezetéig főpolgármesternek kell lennie.
– A politika változó. Valóban sehol nincs megírva, hogy valaki örökké főpolgármester legyen, ahogyan az sincs megírva, hogy ugyanazok a politikai szövetségek maradjanak fenn az idők végezetéig. Demszky Gábor szerepe két dolog miatt lényeges. Az egyik, hogy még túl közel vagyunk a rendszerváltozáshoz, számos dolgon még nem vagyunk túl, amit akkor szerettünk volna elérni. Emiatt Demszky Gábor szerepe még mindig hangsúlyos. A másikat nehezen fogják elismerni, főleg a jobboldalon. A főváros talán az egyetlen, de mindenképpen az egyike azoknak a szervezeteknek, ahol korrupció soha nem volt fellelhető. Természetesen volt erre kísérlet, de ha bármi előfordult, Demszky Gábor volt az első, aki vizsgálatot kezdeményezett.
– Milyen korrupciós kísérletek voltak mely pártok részéről?
– Nem említek pártokat. A nagy szalagcímes ügy a városházi korrupció volt, ezt a történetet mindenki ismeri. Ebben az ügyben is Demszky Gábor és Tiba Zsolt főjegyző kezdeményezték a hivatalos vizsgálatot.
– Kovács László azt is nyilatkozta, hogy Demszky Gábornak kellene visszalépnie Gy. Németh Erzsébet javára, és csak a két párt megegyezésén múlik, hogy a főpolgármester milyen politikai kárpótlást kap ezért.
– Biztos, hogy Demszky Gábor nem lép vissza Gy. Németh Erzsébet javára, nincs lehetőség olyan politikai tárgyalásra a két párt között, amelynek ez lenne az eredménye.
– Ha Gy. Németh Erzsébet sem lép viszsza Demszky Gábor javára, fennmaradhat-e a jelenlegi koalíció a következő ciklusban?
– Ha a jelenlegi MSZP-politika folytatódik a városban, akkor szerintem nem lesz koalíciós helyzet. Az MSZP-nek ugyanis egy olyan közvélemény-kutatási adat van a birtokában, amely szerint Budapesten hatvanszázalékos a támogatottságuk. A jelenlegi politikájukkal abszolút többségre törekszenek, és úgy gondolják, hogy Gy. Németh Erzsébet főpolgármester lehet pusztán azért, mert a szocialistákat képviseli.
– Melyek azok a vitás kérdések, amelyekben a legnagyobbak a nézetkülönbségek a szabad demokraták és a szocialisták között? A külső szemlélő számára nevetséges, hogy miközben az MSZP és az SZDSZ a kormányzati szerződést írta alá, a budapesti frakciók egy rákospalotai villamosvonal egy rövid szakaszának a felújításán vitatkoztak.
– Inkább az a kérdés, hogy a viták érdemiek-e, vagy azért jöttek létre, hogy az ellentétek folyamatosak legyenek. Az utóbbi időben úgy tűnt, hogy a vita kedvéért vitázunk. A legnagyobb ellentétet a kábelbotrány és a hannoveri villamos jelentette, de sokszor vitáztunk a költségvetésen és a forrásmegosztáson. Felhívnám azonban a figyelmet, hogy ezeket egyik alkalommal sem mi kezdtük.
– Az SZDSZ azt mondta korábban, hogy az MSZP volt az, amely kihátrált a Városháza-projekt mögül. A Vagyonkezelő 2000 Kft. végelszámolását ugyanakkor az SZDSZ megszavazta, a szocialisták nem.
– A végelszámolásra azért került sor, mert nem szabad egy céget fenntartani, ha nem tevékenykedik. Az utóbbi időben a főváros fenntartotta ugyan a kft.-t, de nem engedte meg, hogy végezze a tevékenységét. Ha nem döntünk a végelszámolásról, akkor teljes joggal kérdezi mindenki, hogy miért fizetünk harmadik hónapja az ügyvezetőnek és az alkalmazottaknak, ha egyszer nem csinálnak semmit.
–Mennyi pénzt költött a főváros a városháza-projektre?
– A hivatal 500 millió forint körüli öszszegről beszél, a Fidesz pedig egy-másfél milliárdról. Én inkább a hivatal adatait hiszem el, mert azokat a papírok alapján közlik, nem tudom azonban, a Fidesz honnan veszi a számokat.
– Demszky Gábor 1990-ben, főpolgármesterré választásakor azt ígérte, hogy megoldja a hajléktalanok problémáját, megtisztítja az aluljárókat az illegális árusoktól. Ez a mai napig nem sikerült. Tizenkét év nem volt elegendő erre a feladatra?
– Szerintem a tizenkét évvel ezelőtti ígéret egy álom volt. Azóta végbement egy hatalmas gazdasági átalakulás, amelyben emberek ezrei vesztették el állásukat, lakásukat, és ezrek-tízezrek jöttek vidékről Budapestre. A hajléktalanok nagy része nem budapesti, főleg a téli hónapokban menekülnek ide vidékről. Ugyanakkor – amennyire én tudom – kizárólag Budapesten van intézményes hajléktalanellátás. A költségvetési viszonyainkhoz képest jelentős összeggel támogatjuk a civil szervezeteket, de ez sosem lesz elég. Ugyanakkor az tény, hogy Budapest frekventált területein ezt nem lenne szabad ilyen mértékben megengedni, és az aluljárók megtisztítása már el is kezdődött. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesz hajléktalan. Ez a probléma a világ minden nagyvárosában létezik, itt is létezni fog.
– Az illegális árusítás ugyanakkor szabálysértés, és mégsem történik változás ezen a téren.
– Ezzel egyetértek, letagadhatatlan. Erre határozottabban kellett volna felszólítanunk a közterület-felügyeletet, és szigorúbban számon kérni a végrehajtást.
– Az SZDSZ-nek és főleg az MSZP-nek számos Budapestre vonatkozó ígérete volt a választási kampányban, például a 4-es metró megépítésének azonnali megkezdéséről. Ez ügyben folynak már a tárgyalások?
– Érdemi tárgyalások még nem történtek, de beszélgetés már volt.
– Kivel beszélgetett a főváros?
– Szakmai szintű egyeztetés volt a Pénzügyminisztériummal és az új gazdasági tárcával. Az érdemi tárgyalások rövid időn belül megkezdődnek.
– Változhat a 4-es metró nyomvonala?
– Nem tartom valószínűnek. Azt el tudom képzelni, hogy hosszabb nyomvonalon épül meg a metró, és ehhez egy másik ütemet is tervezni kell.
– A 4-es metró megépítése előtt nem lenne szükséges a 2-es vonal felújítása és a tömegközlekedés színvonalának emelése? Nem inkább erről kellene tárgyalni a kormánnyal?
– Ez így van, de minden mindennel összefügg. Nagy városházi beruházásokra készülünk, amelyek kormányfüggők. Valóban foglalkozni kell a 2-es metró felújításával is, ez olyan horderejű kérdés, amelyet egyedül nem tud megoldani a főváros. Ugyanakkor tárgyalni kell a BKV finanszírozásáról is, az állami normatíva visszaállításáról. Ez a három probléma összetartozik.
– Megalakulhat végre a Budapesti Közlekedési Szövetség?
– Erről már érdemi és hatékony tárgyalások is zajlanak, elsősorban a MÁV-val. Remény van arra, hogy a szövetség megvalósuljon.
– Schmitt Pál főpolgármester-jelölt már az 5-ös és a 6-os metróról is beszélt.
– Én hozzáteszem a 7-es és a 8-as metrót. Regényt írhatunk arról, hogy mi minden lenne jó. A kérdés azonban az, hogy milyen időtávlatban gondolkodunk.
– Mikorra várható, hogy Bécshez és Prágához hasonlóan Budapesten is kialakul egy kulturált vendéglátórész, „kiülős” kávézókkal, sörözőkkel? A Duna-part kiválóan alkalmas lenne erre a célra, és a turistákat is vonzaná.
– Azért Budapesten a Liszt Ferenc tér és a Ráday utca mostanában kinőttek, és nagyon jól működnek. Nem vagyok közlekedési szakember, de egy ilyen korzóval összefüggésben el tudnám képzelni, hogy Bécshez és Rómához hasonlóan a belvárosi területekre autóval csak az mehessen be, akinek engedélye van.
– Hol tartanak a tárgyalások a parkolási egyeztető fórumon? Megegyezhet a legfontosabb kérdésekben a rengeteg szereplő?
– A tárgyalások folyamatosan zajlanak, tehát szerintem a nyári szünet után már megalkothatja az új rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. Reményt látok arra, hogy mindenki egyetlen parkolási társuláshoz csatlakozzon, így megszűnhet a jelenlegi káosz. Ha ez a megegyezés megszületett, akkor már nem kell foglalkozni az egységes parkolókártya kérdésével, és mindenhol ugyanazt a szabályozást használhatnánk.
– Korábban a főváros azt tervezte, hogy a bel-budai főútvonalakon bevezeti a fizetőparkolást. Ez mikorra várható?
– Szerintem csak a rendelet módosításával egy időben, tehát a nyári szünet után. Reményeim szerint az augusztusi közgyűlésen már tárgyalhatjuk az előterjesztést.
Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a jegybank élére