Egyetértés médiaügyben

Módosításokkal ugyan, de a kormánypártok is támogatják azt a fideszes javaslatot, amely a médiatörvény EU-jogharmonizációs módosítását célozza – derült ki tegnap a parlamentben az indítvány általános vitájában. Komoly nézetkülönbség volt ugyanakkor a főtisztviselői karról szóló törvénymódosítás tárgyalásakor. Támogatták viszont a pártok azt az indítványt, amely június 30-ról jövő év február 15-re tolná ki a vállalkozói igazolványok cseréjét.

Az előző kormányzati ciklusban az akkori ellenzék háromszor hiúsította meg a médiatörvény jogharmonizációs korrekcióját, s emiatt nem lehetett lezárni az uniós csatlakozáshoz szükséges audiovizuális fejezetet – mondta Szalai Annamária (Fidesz) az előterjesztők nevében. Miután a korábban hangoztatott akadály, a csonka kuratóriumok kiegészítése megtörtént, semmi nem gátolhatja a kormánypártokat a javaslat megszavazásában – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a módosítás elhúzódása hátráltatta Magyarország EU-csatlakozásának előkészítését, valamint félmilliárd forintnyi, uniós médiaprogramból származó támogatástól estek el a hazai filmesek.
A javaslattal újraszabályoznák a műsorszerkesztési követelményeket, bevezetnék az európai mű fogalmát, szigorítanák a kiskorúak védelmét szolgáló intézkedéseket, módosítanák a reklámszabályokat. A politikus megerősítette: partnerek lesznek egy új médiatörvény megalkotásában.
A kormány néhány módosítással támogatja a javaslatot, csakúgy mint a szocialisták. Várhegyi Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen a csatlakozni kívánó országok közül, amely mindeddig nem zárta le az audiovizuális fejezetet. Kérte az Országgyűlést: a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket illetően a legszigorúbb szabályozást fogadják el. Pető Iván (SZDSZ) felvetette: a gyakran tömény erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek sugárzását szigorítani kellene.
Az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli a felelősség azért, mert presztízs-, pénz- és időveszteséget okozott az országnak azzal, hogy késett a médiatörvény jogharmonizációja – mondta Balogh László (MDF). Közölte: pártja is kész a törvény további módosítására.
Minden parlamenti párt támogatta a tegnapi általános vitában azt az önálló képviselői indítványt, amely június 30-ról jövő év február 15-re tolná ki a vállalkozói igazolványok cseréjét.
Nagyobb vitát váltott ki a főtisztviselők és főtisztek jogállásáról szóló törvény módosítása. A javaslatot a bizottságokban is csak a kormánypártok találták vitára alkalmasnak. Lamperth Mónika belügyminiszter az expozéban kifejtette: a mindenkori kormány szándékaival lojális köztisztviselői kar kialakítását szeretnék elérni a módosítással. A főtisztviselői karba csak az kerülhet majd, akinek közigazgatási szakvizsgája, ötéves közigazgatási gyakorlata és legalább középfokú nyelvvizsgája van. A javaslat ugyanakkor ötről két évre csökkenti a rendelkezési állományban eltölthető idő nagyságát, és ebben az esetben is kötelezővé teszi a munkavégzést. A belügyminiszter azt ígérte: a rendelkezési állományba kerülők olyan területen dolgozhatnak majd, amely megfelel képzettségüknek. Éles vita bontakozott ki azonban arról, hogy a rendelkezési állományban tölthető öt év lecsökkentése alkotmányos-e, az ellenzék szerint ugyanis szerzett jogokról van szó. Mikes Éva (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég kinevezett főtisztviselők háromnegyede több kormányzati ciklus óta dolgozik a közigazgatásban, negyven százalékuk pedig a 1990 előtt is köztisztviselő volt. Gémesi György (MDF) szerint az a sietség, amellyel a kormány beterjesztette a javaslatot, valamint az, hogy a felvetett problémákra nem ad választ, egyértelmű politikai szándékot takar.
– Nagy Imre a XX. század egyik legnagyobb formátumú baloldali miniszterelnöke volt. Megkérdőjelezhetetlen, hogy 1989-es újratemetése a rendszerváltás szimbólumává vált – mondta Szili Katalin tegnap. Az Országgyűlés elnöke Nagy Imre kivégzésének évfordulója alkalmából szólt erről. Mécs Imre (SZDSZ) szintén Nagy Imrére emlékezett felszólalásában.
Magda Sándor (MSZP) a készülő földtörvény-módosítás kapcsán azt szorgalmazta: az a magyar állampolgár szerezhessen földtulajdont, aki a termőföld helyben lakó használója, és ne lehessen a föld a spekuláció tárgya. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában kiemelte: a kormány megváltoztatja a földszerzés elővásárlási sorrendjét, hiszen szerinte a jelenlegi szabályozás éppen a valódi családi gazdaságok földszerzését akadályozza. Turi-Kovács Béla (Fidesz) úgy vélte: az új kormány nem kis-, hanem egyenesen nagykaput biztosít a földtörvény tervezett módosításával a külföldiek és a gazdasági társaságok földtulajdonszerzése számára. Németh Imre leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában lehetővé tenni gazdasági társaságok földtulajdonszerzését.

Eredmények az MTV-nél. A három közszolgálati médium közül a Magyar Televízió helyzete a legkritikusabb – vélekedett tegnap Balogh László (MDF). Az intézmény által a T. Háznak benyújtott beszámoló alapján azonban azt mondta: az MTV gazdálkodása a körülményekhez képest stabilizálódott és emelkedett a nézettség. Balogh nem ért egyet a Magyar Televízió két csatornája, illetve az MTV és a Duna TV összevonását célzó elképzelésekkel, sőt pártja azt szorgalmazza, hogy a Duna TV legalább hárommilliárd forintnyi pluszforráshoz jusson. Hangsúlyozta: szeretné, ha a Magyar Távirati Iroda (MTI) megtartaná pártatlanságát. Itt említette, hogy bár elsőként a Magyar Nemzet ismertette az MSZP–SZDSZ-kormány programját, a nemzeti hírügynökség csak akkor adott arról hírt, amikor az néhány nappal később a Népszabadságban is – némi módosítással – napvilágot látott. (T. G.)