A Nemzeti Gerincgyógyászati Központ igazgatójának, dr. Varga Péter Pál gerincsebésznek nem ritkák az ilyen tapasztalatai.
– Egyre több beteg éri meg az onkológiai betegségeknek azt a szakaszát, amikor már áttétképződés van a szervezetében. Fejlődik az onkológia, különféle kemoterápiás és besugárzási lehetőségekkel vagy más, alternatív gyógymódokkal jól kezelhető a legtöbb daganatos betegség. Ma a várható életkilátások sokkal jobbak, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt voltak – állítja az igazgató.
A gerincgyógyászok a gerincfájdalmak mögött gyakran találnak valamilyen daganatos elváltozást. Gyakorta ez az oka azoknak a makacs fájdalmaknak, amelyek a kivizsgálások során dacolnak a konvencionális kezelési módokkal. Nagyon sokszor tapasztalják, hogy a gerincben keletkező daganat nemcsak onkológiai szempontból okoz gondot az emberi szervezetnek, hanem mechanikai szempontból is, mert tönkreteszi a gerinc statikáját, teherhordó képességét, mivel az a test súlya alatt összeroppan.
– Ez az úgynevezett patológiás törés, amely gerincvelő-sérülésekhez és idegrendszeri elváltozásokhoz vezethet. Így az érintett betegek ki vannak téve annak, hogy súlyos idegrendszeri elváltozásaik lesznek – mondja Varga Péter Pál, és példaként említi, hogy ugyan egy emlőrákos beteg gyógyszeresen korlátlanul kezelhető, de ha az előbb említettek miatt bekövetkezik egy gerincvelő-sérülés, annak következményeként deréktól lefelé megbénul. Ekkor voltaképp nem az alapbetegség okozza élete megrövidülését, hanem ennek szövődményeként a másodlagos betegségek.
A Nemzeti Gerincgyógyászati Központban jó ideje egyre nagyobb számban találkoznak az említett tünetekkel, de nem csak Magyarországon aggasztó ez a folyamat: az USA-ból érkező szakirodalom ugyanerről számol be. Ennek ellenére Varga Péter Pál bizakodó, mert az említett okokból operált betegek szervezete igen jól reagál a műtétekre.
– Noha tudományosan ma még nem bizonyítható, hogy ezáltal életük meghosszabbodik, de hogy az életük minőségét javítják ezek a beavatkozások, az egészen biztos – szögezi le. Hozzáteszi azt is, változóban van a szakmai közhangulat, mert egyre több tanulmány számol be arról, hogy a kilenc-tíz éve operált betegek teljes életet élnek, dolgoznak.
Ma már nem ritka az olyan műtéti megoldás, amikor a csigolya eltávolítása után protézist ültetnek be, amelyet fémimplantátummal rögzítenek. A két és fél, háromórás operáció egyheti kórházi tartózkodással jár. Ennek költségei egymillió forintot tesznek ki, amely a befizetett társadalombiztosítási járulékokhoz viszonyítva nem nagy összeg – állítják a szakorvosok.
Nem mindegy azonban, hogy a betegek milyen hoszszú idő elteltével keresik fel az orvosokat.
– Többféle magyarázata lehet annak, hogy ki milyen szakaszban fordul hozzánk. Ezek között pszichés és egzisztenciális okok is megtalálhatók – vélekedik Varga Péter Pál. – Mégis azt látom, hogy ma már az emberek jobban figyelnek az egészségi állapotukra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a gerincáttét nem azt jelenti, hogy valakinek fel kell adnia az életét. A műtét utáni kedvező állapot megtartható, a szövődmények elháríthatók. De ehhez az az első lépés, hogy minden gerinctájéki fájdalomnak idejében meg kell keresni az okát. Ha csak a speciális műtéti beavatkozás segít, annak bármely módszerét ismerik, és szakmailag a legmagasabb szinten képesek ellátni a magyar gerincsebészek. Ma már Magyarországon tíz-tizenkét helyszínen dolgoznak azok az orvoscsoportok, amelyek magas technikai színvonalon, szakmai kreativitással végzik a legbonyolultabb beavatkozásokat. A gyógyítandó betegségek típusa szempontjából példamutató együttműködés alakult ki a gerincspecialista orvosok között.
Dr. Ésik Olga professzor asszony a Semmelweis Egyetem sugárterápiás tanszéki csoportjának vezetője. Tudományos tevékenysége és intézeti munkája mellett szakmai továbbképzéseket vezet, és évente 1500–1700 beteggel kapcsolatos konzultációban vesz részt.
– A nemzeti rákregiszter adatai szerint 2000-ben és 2001-ben az újonnan észlelt rosszindulatú daganatos betegségek száma 55 ezer volt, és becslések szerint 200 ezer olyan beteg él közöttünk daganatos jelekkel vagy anélkül, akiket a megelőző években kórisméztek, illetve kezeltek – számol be a szomorú statisztikákról a professzor asszony, aki szerint túlélési esélyeik felméréséhez kevés a megbízható adat, mert a túlélési eredményeket csak ritkán öszszesítik. A legkedvezőbb nemzetközi adatokhoz viszonyítva a hereráknál csak néhány százalékos a lemaradásunk, a pajzsmirigydaganatok különböző típusainál tíz és húsz százalék közötti, a gyomorráknál harminc százalék, a tüdőráknál tíz százalék. A rosszabb túlélési mutatókat elsősorban a késői felismerés magyarázza. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy az egy-egy daganattípussal kapcsolatos túlélési mutatók javulása mintegy hetven százalékban a hatékony szűrővizsgálatok eredménye.
A leggyakoribb rákos megbetegedések Magyarországon is épp azok, amelyek az iparilag fejlett országokban. A vezető megbetegedések – és halálozási okok – évente: a tüdő-, az emlő- és a bélrák. Hazánkban az elsőként bevezetett méhnyakrákszűrés, bár igen jelentős volt, mindössze évi ezerkétszáz új megbetegedés kiszűrését célozta meg. Az emlőszűrés lehetőségét már megteremtették, és elkezdődött a veszélyeztetett népességcsoport széles körű szűrése is. Rövidesen várható a bélrák szűrésének bevezetése is.
– Úgy tudom, hogy évente nyolcezer-ötszáz új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak az országban. Nálunk az érintettek túlélési esélye öt százalék, míg az USA-ban ennek háromszorosa – állítja Ésik Olga. – A legújabb adatok és eredmények szerint ezt az értéket harminc-negyven százalékra lehetne növelni. Az USA-ban és az iparilag fejlett országokban egy olyan új szűrővizsgálati rendszer kidolgozásán munkálkodnak, amely a jól definiálható rizikócsoport – a tizenöt éve dohányzók – tagjait évente egyszer spirál CT-vizsgálat segítségével szűrné – említi Ésik Olga a tengerentúli gyakorlatot, amely egyik feltétele lehet az eredményesség javulásának. – Az első ilyen vizsgálatnál ezer főből harminc olyan beteget emeltek ki, akiket – egy kivétellel – eredményesen tudtak kezelni.
Sajnos jelenleg Magyarországon a tüdőrákszűrés sokkal kevésbé hatékony eljárással történik, és a veszélyeztetett népességcsoport még ezt a lehetőséget sem használja ki kellően.
„Kíméletes” diagnosztikai módszereket persze nálunk is alkalmaznak.
– Kíméletesnek és igen hatékonynak nevezném az onkológia számára egyik legjelentősebb változást jelentő pozitron-emissziós tomográfiás – PET – módszert és annak alkalmazását – mondja Ésik Olga. Nagyon leegyszerűsítve itt arról van szó, hogy az eljárással teljes kép nyerhető arról, hogy az emberi szervezetben hol helyezkednek el az életképes daganatszövetet tartalmazó rosszindulatú gócok. Így a daganat kiterjedésének pontos ismeretében nagyobb biztonsággal lehet kiválasztani a lehetséges terápiás beavatkozások közül a legmegfelelőbbet.
A PET az egyik legmodernebb orvosbiológiai képalkotó eljárás, amely lehetővé teszi az élő szervezetben lejátszódó biokémiai és egyéb élettani folyamatok tanulmányozását. Magyarország, egyben a közép-európai térség első ilyen speciális kameráját 1994-ben helyezték üzembe a Debreceni Orvostudományi Egyetem PET-centrumában. Az évenkénti száz vizsgálattól eljutottak az évi ezerháromszáz vizsgálatig, de ezzel egyszersmind elérték teljesítőképességük határát. Két hónappal ezelőtt megkezdődtek egy ezerötszáz négyzetméteres alapterületű új központ építési munkái, ahol az eddiginél kétszer-háromszor több beteget tudnak majd fogadni.
Mindez nem változtat azon, hogy más módszerekkel, hatékonyabban kellene szűrni a lakosság nagy hányadát érintő megbetegedési típusokat. Ehhez létfontosságúak a megfelelő diagnosztikai eszközök, a jól képzett szakembergárda, az utánpótlás kinevelése. A sugárterápiára is ez érvényes.
Vannak azonban sikerek, amelyekről mi, laikusok keveset tudunk, ugyanakkor a szakembereknek biztatást, szakmai és emberi elégtételt nyújtanak.
– A teljesség igénye nélkül említeném a gyermekonkológiai ellátást és a heredaganatok kezelését. Ezen a két területen a hazai túlélési arányok közelednek a legjobb nemzetközi adatokhoz. Emellett igen jó hatásfokkal gyógyítják intézetünkben a nyirokmirigy-daganatokat is – számol be az eredményekről a professzor aszszony. – Mindenütt, ahol jobbak a gyógyulási esélyek, az eredmény a sok küzdelemnek, évtizedes műhelymunkának és a szakmai összefogásnak köszönhető.
Ugyanakkor Ésik Olga elismeri, a betegtájékoztatás még nem erőssége a magyar egészségügynek, noha mindkét fél helyzetét segítené:
– Az orvos tudja, hogy senkinek sem könnyű szembenéznie a tényekkel, de reméli, hogy a világos beszéd hozzásegíti a nehézségek elviseléséhez, leküzdéséhez. Sajnálatos dolognak tartom, hogy betegeink gyakran olyan, általunk javallott beavatkozásoktól is elzárkóznak, amelyek jelentősen javítanák az életkilátásaikat.
A lakosságnak arról sincs tudomása, hogy a daganatok öt–nyolc százaléka örökletes. Ilyen a pajzsmirigyrák bizonyos típusa, ahol egyetlen génhiba (ezen belül egyetlen mutáció) okozza az érintettséget, és öröklődés esetén a közvetlen utódokban százszázalékos valószínűséggel alakul ki a rákbetegség.
– Ha a szülőnek ilyen betegsége van, tudjuk, hogy a génhordozó gyermekére vagy gyermekeire is ez a sors vár. Idejében elmondjuk, hogy a pajzsmirigy műtéti eltávolításával a veszély elhárítható, a megfelelő hormonnak tablettában történő adagolásával pedig biztosítható, hogy a sebészi beavatkozás nem okoz a későbbiekben egészségügyi problémát. Ennek ellenére számos esetben tapasztaljuk, hogy a szülők nem járulnak hozzá a műtéthez, a gyerek pedig nem dönthet a jövőjéről, mert kiskorú – ecseteli a nehézségeket a professzor asszony. – Olykor kemény küzdelem, nagy türelem és sok idő szükséges ahhoz, hogy megértessük a felnőttekkel, valójában mi is forog kockán.
Az utóbbi időben speciális genetikai vizsgálatok segítségével húsz ilyen génhordozót szűrtek ki. Némi elégedettséggel említi Ésik Olga, hogy tizenöt potenciális rákbeteg megfogadta a tanácsot, és hálás azért, hogy megóvták a későbbi szenvedésektől. Öt beteg ugyan még vívódik, de a professzor asszony nem adta fel a reményt, hogy sikerül meggyőznie őket.
***
Már nem a gazdagok betegsége
A tüdőrák egykor a gazdagok betegsége volt, ám ma már inkább a szegényebb néprétegeket sújtja az Egyesült Államokban – derül ki egy, a napokban közzétett felmérésből, amely nem várt eredményekkel szolgált a kutatók számára.
Az amerikai országos rákintézet folyóiratában a múlt héten megjelent tanulmány szerzői szerint miközben 1950-ben a vagyonosok között a tüdőrák miatti halálesetek ötven százalékkal gyakoribbak voltak, mint a szegények körében, addig 1998-ban már a rossz anyagi körülmények között élőknél fordult elő több ilyen haláleset: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába sorolható lakosok csoportjában 18 százalékkal magasabb arányban történt ilyen halálozás, mint a leggazdagabbak körében.
A mostani felmérés öt kategóriába osztotta a halálesetek szempontjából megvizsgált közösségeket, amelyeket az adott területen vezetett háztartások jövedelemátlagával jellemeztek, valamint hasonló jellemzést adtak a területről az iskolai végzettség, a foglalkozás és még több tényező alapján is. A korábbi hasonló tanulmányokkal összevetve a szerzők azt állapították meg, hogy a tüdőrák miatt bekövetkezett halálesetek tekintetében a legszegényebbek a hetvenes évektől kezdve fokozatosan átvették a szomorú elsőséget a leggazdagabbaktól.
Az okokat illetően egyelőre még sötétben tapogatóznak a kutatók. Mindenképpen befolyásolhatta ezt a tendenciát az a tény, hogy míg korábban a vagyonosabbak között mindenképpen több aktív dohányost lehetett találni, addig a hetvenes évektől kezdve az egészséges életmód egyfajta státusszimbólummá is vált, és ezért ma már a társadalom felsőbb köreiben sokkal kevesebb a dohányos, mint a legszegényebbek között. Mindent azonban ez sem magyaráz meg, hiszen a tüdőrák esetében jelentős azoknak a betegeknek a száma, akik sosem dohányoztak.
A jelentés adataival szembesülve most több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüdőrák kialakulásában nem csupán az egyéni életvezetési stílus játszhat szerepet, hanem olyan körülmények is, amelyekre adott esetben kevés ráhatásunk van. Ilyen lehet például a lakókörnyezet, ami megmagyarázhatja azt, hogy a vagyonosabbak a társadalmi különbségek növekedésével, a korábbiaktól eltérően, immár kimutathatóan a kevésbé veszélyeztetettek közé tartoznak a rákos megbetegedések szempontjából, mint a szegényebb néprétegek.

Akár öt év börtönt is kaphat Magyar Péter, ha beigazolódik a bennfentes kereskedés gyanúja