Fej fej mellett a két pólus Csehországban

Fej fej melletti versenyben a Cseh Szociáldemokrata Párt győzelmét valószínűsíti lapunknak nyilatkozva Rudolf Kucera, a prágai Károly Egyetem Társadalomtudományi Karán működő politológiai tanulmányi intézet igazgatója, a Strední Evropa (Közép-Európa) című folyóirat alapítója. A politológus szerint mára valószínűtlen a polgári demokrata (ODS)–szociáldemokrata nagykoalíció, sőt az ODS és a Kereszténydemokrata Unióból és a Szabadság Unióból álló jobbközép Koalíció nevű választási szövetség esetleges közös kormányzása is. A legvalószínűbb tehát a balközép szociáldemokrata kormányzás a Koalíció közreműködésével.

Somogyi Mátyás
2002. 06. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Václav Klaus, az ODS elnöke vasárnap nyíltan arról beszélt, ha az EU nem garantálja a Benes-dekrétumok érvényességét, akkor a csatlakozási népszavazáskor pártja elutasító álláspontra helyezkedik...
– Ez világos beszéd. Az ODS nem híve a csatlakozásnak. Ez az álláspont elfogadhatatlan mind a szociáldemokraták, mind a Koalíció pártszövetség számára. Ebben a kérdésben az ODS egyedül a kommunista pártban találhat szövetségest. Mivel az új kormány egyik sarkalatos feladata a csatlakozási folyamat sikeres befejezése, a választók előtt is világossá vált, aki az ODS-re szavaz, elutasítja a csatlakozást. Ugyanakkor a szociáldemokrata–jobbközép kormány élénkítő hatással lehet a visegrádi országok közti együttműködésre, hiszen ez a két párt a múltban nem ellenezte alapvetően e csoportosuláshoz tartozó országok közti egybehangolt együttműködést.
– Miként vélekedik az ominózus dekrétumok körül kirobbant vitáról, e téma szerepéről a választási kampányban?
– Mivel a pártok képtelenek voltak a közvélemény többsége számára vonzó kérdések felvetésére, a bevált régi receptet alkalmazták, a Benes-dekrétumok védelmével, nacionalista érzelmek szításával korteskedtek. Közben állításaikkal szemben az igazság az, hogy a dekrétumok hatályon kívül helyezése nem érinti az ország szuverenitását, nem szakítja meg a jogfolytonosságot. Egyetértek az EU álláspontjával, hogy a diszkrimináló dekrétumoknak nem visszamenőleges, hanem jelenlegi érvényességük megszüntetése a fontos. Az, hogy rájuk hivatkozva már sose születhessenek bírósági döntések. A dekrétumokat még Csehországnak az EU-hoz való csatlakozása előtt ki kell iktatni jogrendjéből. El kell oszlatni azoknak a cseheknek a félelmét, akik egykori szudétanémet tulajdon mai birtokosai, nem kell aggódniuk ezért a jóhiszeműleg kapott vagy szerzett magántulajdonukért, hiszen az EU olyan jogrendet képvisel, ahol nem lehet politikai fensőbbségek döntése alapján újabb jogsértéseket elkövetni. Csehországban sokan nem értik, hogy az EU-ban az államok nem mondhatnak le polgáraik magántulajdonáról. Így, ha a jövőben sor kerülne ártatlanul meghurcolt szudétanémetek vagy magyarok vagyoni kárpótlására, az kizárólag az állami vagyon terhére történhetne.
– A dekrétumok körüli vitában vezető cseh politikusok meglehetősen bárdolatlan kijelentéseket is tettek. Így a szudétanémetek kollektív bűnösségéről, arról, hogy Hitler ötödik hadoszlopaként örülhetnek, hogy a kitelepítéssel élve megúszták a felelősségre vonást, de az ODS-körökből elhangzottak utalások valamiféle „München–Bécs– Budapest” tengely létrejöttéről is...
– Így van, és ezek rontották Csehország kapcsolatait Ausztriával és Németországgal. Lényegét tekintve ugyanis a kollektív bűnösség fogalomkörében folyt a vita, amelynek szereplői a védhetetlent védelmezték. Különösen e kijelentések stílusa tanúskodott elfogadhatatlan politikai kulturálatlanságról.
– A csehországi választás mennyire illeszkedik az európai jobboldal előretörésének általános trendjébe? Mi a véleménye a baloldal részéről ezzel kapcsolatban indított, a fasizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet veszélyét felnagyító propagandahadjáratról?
– A hollandiai és a németországi példák is igazolják, sommás vélemények megfogalmazása helyett inkább elemezni kellene a szélsőségesnek nevezett pártok követeléseit és lépéseit. Bebizonyosodott, hogy valóban szélsőséges, antiszemita párt kevés van Európában és nem rendelkeznek befolyással. A baloldal a neki nem tetsző irányzatra azonnal rányomja a fasiszta vagy az antiszemita címkét. Ez ismert taktikájuk, hiszen mindig is így tették és a jövőben is így teszik, ezért fontos felvilágosítani az embereket ezen rágalmak megalapozatlanságáról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.