Václav Klaus, az ODS elnöke vasárnap nyíltan arról beszélt, ha az EU nem garantálja a Benes-dekrétumok érvényességét, akkor a csatlakozási népszavazáskor pártja elutasító álláspontra helyezkedik...
– Ez világos beszéd. Az ODS nem híve a csatlakozásnak. Ez az álláspont elfogadhatatlan mind a szociáldemokraták, mind a Koalíció pártszövetség számára. Ebben a kérdésben az ODS egyedül a kommunista pártban találhat szövetségest. Mivel az új kormány egyik sarkalatos feladata a csatlakozási folyamat sikeres befejezése, a választók előtt is világossá vált, aki az ODS-re szavaz, elutasítja a csatlakozást. Ugyanakkor a szociáldemokrata–jobbközép kormány élénkítő hatással lehet a visegrádi országok közti együttműködésre, hiszen ez a két párt a múltban nem ellenezte alapvetően e csoportosuláshoz tartozó országok közti egybehangolt együttműködést.
– Miként vélekedik az ominózus dekrétumok körül kirobbant vitáról, e téma szerepéről a választási kampányban?
– Mivel a pártok képtelenek voltak a közvélemény többsége számára vonzó kérdések felvetésére, a bevált régi receptet alkalmazták, a Benes-dekrétumok védelmével, nacionalista érzelmek szításával korteskedtek. Közben állításaikkal szemben az igazság az, hogy a dekrétumok hatályon kívül helyezése nem érinti az ország szuverenitását, nem szakítja meg a jogfolytonosságot. Egyetértek az EU álláspontjával, hogy a diszkrimináló dekrétumoknak nem visszamenőleges, hanem jelenlegi érvényességük megszüntetése a fontos. Az, hogy rájuk hivatkozva már sose születhessenek bírósági döntések. A dekrétumokat még Csehországnak az EU-hoz való csatlakozása előtt ki kell iktatni jogrendjéből. El kell oszlatni azoknak a cseheknek a félelmét, akik egykori szudétanémet tulajdon mai birtokosai, nem kell aggódniuk ezért a jóhiszeműleg kapott vagy szerzett magántulajdonukért, hiszen az EU olyan jogrendet képvisel, ahol nem lehet politikai fensőbbségek döntése alapján újabb jogsértéseket elkövetni. Csehországban sokan nem értik, hogy az EU-ban az államok nem mondhatnak le polgáraik magántulajdonáról. Így, ha a jövőben sor kerülne ártatlanul meghurcolt szudétanémetek vagy magyarok vagyoni kárpótlására, az kizárólag az állami vagyon terhére történhetne.
– A dekrétumok körüli vitában vezető cseh politikusok meglehetősen bárdolatlan kijelentéseket is tettek. Így a szudétanémetek kollektív bűnösségéről, arról, hogy Hitler ötödik hadoszlopaként örülhetnek, hogy a kitelepítéssel élve megúszták a felelősségre vonást, de az ODS-körökből elhangzottak utalások valamiféle „München–Bécs– Budapest” tengely létrejöttéről is...
– Így van, és ezek rontották Csehország kapcsolatait Ausztriával és Németországgal. Lényegét tekintve ugyanis a kollektív bűnösség fogalomkörében folyt a vita, amelynek szereplői a védhetetlent védelmezték. Különösen e kijelentések stílusa tanúskodott elfogadhatatlan politikai kulturálatlanságról.
– A csehországi választás mennyire illeszkedik az európai jobboldal előretörésének általános trendjébe? Mi a véleménye a baloldal részéről ezzel kapcsolatban indított, a fasizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet veszélyét felnagyító propagandahadjáratról?
– A hollandiai és a németországi példák is igazolják, sommás vélemények megfogalmazása helyett inkább elemezni kellene a szélsőségesnek nevezett pártok követeléseit és lépéseit. Bebizonyosodott, hogy valóban szélsőséges, antiszemita párt kevés van Európában és nem rendelkeznek befolyással. A baloldal a neki nem tetsző irányzatra azonnal rányomja a fasiszta vagy az antiszemita címkét. Ez ismert taktikájuk, hiszen mindig is így tették és a jövőben is így teszik, ezért fontos felvilágosítani az embereket ezen rágalmak megalapozatlanságáról.
Hiába a BL-bravúr, Mourinhóék már a start előtt beleszálltak Sallaiékba
