Fejlesztési program Székelyföldön

Székelyföld fejlesztésének tudományos megalapozására törekszik immár két esztendeje egy önkéntes fiatal értelmiségiekből álló csapat. A Székelyföld Munkacsoport olyan közösségelvű fejlesztési koncepción dolgozik, amely a kulturális régiót úgy tenné versenyképessé, hogy megőrizné a természet, a táj és az emberi közösségek harmóniáját – nyilatkozta a Héthatárnak Kolumbán Gábor, a csapat vezetője.

Székelyföld modernizációját kétszáz éve nem sikerül koherens stratégiával elősegíteni, többszöri próbálkozás után mindmáig megmaradt peremvidéknek a Kárpát-medencében – véli Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem menedzsment tanszékének vezetője. Mint mondta, Székelyföld gazdaságilag mindig nyitott térségnek számított, annak ellenére, hogy kulturálisan zárt régióként könyvelték el. Különleges adottságának köszönhetően pedig ma is természetközeli gazdasággal rendelkezik, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a szolgáltatások kiegyensúlyozottan vannak jelen. A Székelyföld Munkacsoport éppen ezért az emberi közösségek, a természet és a táj harmóniáját próbálja meg fejlesztési koncepciójába beépíteni. A fejlesztést ugyanakkor nem központi vezérlésű irányított folyamatként képzelik el, hanem a helyi közösségek széles körű részvételével.
A munkacsoportnak egyébként nincs szervezeti formája, virtuális intézményként tevékenykedik, a többnyire fiatal doktoranduszok önkéntes alapon vállalták a feladatot, s mint Kolumbán fogalmazott, ez a tevékenység „nem arról szól, hogy ki mit tud elvinni, hanem arról, ki mit tud hozni”. A csapat két évvel ezelőtt megszervezte azt a Székelyföld 2000 konferenciát, amelyen Székelyföldet kulturális térségként definiálták. A kistérségi társulások megalakulásában kulcsszerepet játszott a csapat néhány tagja. Hargita és Kovászna megye együttműködésével elsőként a Csomád-Bálványos térség jött létre, ennek el is készült a fejlesztési koncepciója. Számos közösségi részvétellel folyó érték-helyreállító akció indult, például a lázárfalvi fürdő felújítása. A munkacsoport tagjai aktív szerepet vállaltak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának beindításában is, miközben a tudomány eszközeivel segítenek a gazdálkodó és a nonprofit szervezeteknek, és a modern elveket próbálják meg érvényesíteni a környezetkímélő biogazdálkodás és a kulturális turizmus terén.
Kolumbán Gábor szerint kulturális identitás nélkül nincs gazdasági fejlődés, tehát egy térség csak a kultúrán keresztül képes megtalálni a neki fontos erőforrásokat. Székelyföld kultúrája pedig kitűnő együttműködést kínál a Kárpát-medencében, így a térségben létre lehet hozni a globális versenyképességet is kiálló munkamorálú szervezeteket. Mivel az egy nemzethez tartozásnak köszönhetően nincsenek kommunikációs gátak, a leginkább dinamizáló befektetések az anyaországból érkeznek Székelyföldre. A számos vállalkozás és az együttműködés sokszínűsége hozzájárult ahhoz, hogy Székelyföld és az anyaország között ma szerves a kapcsolat – szögezte le a szakértő.
Lapunk azon felvetésére, hogy mennyiben számíthatnak Bukarest jóindulatára a Székelyföld fejlődéséhez elengedhetetlen infrastruktúra finanszírozásakor, Kolumbán Gábor a probléma két megközelítését vázolta fel. Az egyik szerint Székelyföld is része Romániának, így fejlesztéséhez a román kormánynak hathatósan kellene hozzájárulnia. A politikusok általában azzal érvelnek, hogy állampolgári jogon javítani kellene az utakat, hiszen a székelyek is fizetik az adót és az üzemanyag utáni illetéket. A Bukarestbe befolyt pénzek visszaosztása pedig politikai kérdés. „Viszont ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy miért lenne érdeke a román államnak a térség fejlesztése, akkor nem elégséges az a válasz, hogy itt is élnek emberek. E térség fejlesztése akkor lesz Bukarest számára is fontos, ha dinamikus gazdaság működik a régióban. Ebben az esetben már megfelelő jövedelemhez juthat adó formájában, és nem utolsósorban képes stabilitást biztosítani ebben a térségben” – szögezte le Kolumbán.
Hozzátette ugyanakkor: a jelenleg kormányzó román szocialisták gondolkodásmódja sajnos eltér ettől a felfogástól, ők azt vallják, hogy a szegényeknek kell pénzt adni, nem pedig azoknak, akik fejlődési potenciállal rendelkeznek. Ezért a fejlesztésre szánt összegek nagy részét Moldva kapja meg, ahol a pénzt nem túl eredményesen költik el.
Az, hogy mennyi ideje van Székelyföldnek arra, hogy versenyképes régió legyen, Románia európai uniós integrációjának időpontjától is függ. A szakértő szerint a csatlakozás a következő tizenöt-húsz évben nem valószínű, így Székelyföldnek nagyjából két évtizede van arra, hogy versenyképes gazdasággal tudjon szembenézni az integráció kihívásaival. Azonban mindenképpen saját értékei és kultúrája mentén kell versenyképessé tenni, hiszen nem lehet sikeres az a térség, amely nem hagyományaira épít.
Ha elmarad Románia uniós csatlakozása, akkor pedig azért van szükség egy versenyképes régióra, hogy Székelyföldről egyáltalán beszélni lehessen.