Hátrány az orosz piacon

Semmi esély arra, hogy új kereskedelmi megállapodást kössön Budapest Moszkvával a ma is érvényben lévő, 1947-es szovjet– magyar egyezmény helyett. Bár az elmúlt években a magyarok többször is kezdeményezték, az orosz fél elutasította a tervet. A KGST idejét és szellemét idéző megállapodás várhatóan csak hazánk uniós társulásával veszti hatályát.

Szinte lehetetlen egyensúlyba hozni az orosz–magyar áruforgalmi mérleget – véli az orosz piacra szállító hazai cégek többsége. Főként a feldolgozott élelmiszer-ipari, valamint a primőr agrártermékek szállítói pesszimisták, akik szerint már nem lehet visszafoglalni az 1998-as orosz válság előtti piaci pozíciókat. Ennek főként az az oka, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok rendkívüli módon támogatja az orosz piacra szállító exportőreit.
Kis híján eléri a kétmilliárd dollárt a magyar külkereskedelmi mérleghiány az orosz viszonylatban. Ez az érték tavaly 472 millió dolláros export és 2,369 milliárd dolláros importszint mellett alakult ki. Az importnak nagyjából hatvan százalékát teszi ki az energiahordozó, tehát ezt leszámítva is tetemes a magyar lemaradás. A két ország közötti kereskedelmet egy, még 1947-ben megkötött szovjet–magyar megállapodás szabályozza. Budapest több kísérletet is tett a megállapodás újrafogalmazására, de arra Moszkvában nem volt fogadókészség. Az idő viszont túlhaladta ezt a kereskedelmi szerződést, amely azt a – piacgazdasági viszonyok között értelmezhetetlen – kitételt is tartalmazza, hogy a felek feltétel nélkül biztosítják egymás számára a lehető legkedvezményesebb vámelbánást. A KGST időszakában ez senkit nem zavart – mutatnak rá a külügyminisztériumi szakértők –, viszont ma már elképzelhetetlen, hogy Magyarország ugyanolyan vámkedvezményeket biztosítson Oroszországnak, mint Európának teszi a társulási megállapodás paragrafusai szerint. Ugyanez fordítva is igaz: az 1947-es szerződés szerint Oroszországnak ugyanolyan „nagyvonalúan” kellene kezelnie a Magyarországról származó áruk bevitelét, mint ahogyan azt a többi FÁK-tagállamból érkező importtal teszi.
Budapest ma már két ok miatt sem szorgalmazza az 1947-es szerződés felülvizsgálatát. Egyrészt automatikusan megszűnik, miután Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, másodsoron pedig Oroszország – várhatóan egy éven belül – a WTO tagja lesz, s mint ilyennek, adaptálnia kell a WTO vámszabályait, amelyek kedvezőbbek lesznek a jelenlegieknél a hazai szállítókra nézve.