Hozzunk létre agyközpontot

Mostanában a magyarság nagy része újra belátta, hogy részt kell vennünk közös sorsunk alakításában. Nem elég négyévente egyszer az urnákhoz járulni és bepottyantani egy szavazólapot. Ennél életünk, jövőnk, sorsunk, utódaink sorsa sokkal fontosabb számunkra. Ha a sajtó, a nemzet agyközpontja, eredetileg hírközlésre, tájékoztatásra hivatott szerve a nemzet helyett egyre inkább szűk, sokszor jórészt ellenérdekelt érdekcsoportok akaratát szolgálja, az olyan, mint az agyrablás, amikor távvezérelt agy irányítja a testet. Előfordulhat, hogy szervezetünk egyik végtagját darazsak támadják vagy tűz égeti, vagy késsel vágják. Ha eközben az agyközpont szórakoztató zenét vagy másról szóló híreket közvetít a többi sejtnek, nem közvetlenül a többi sejt felelős azért, ha végtagjainkat hamar elveszítjük, hanem a szervezet egésze, akkor, amikor beleegyezett az agycserébe, agybeültetésbe.
Ezzel az új keletű, alapvetően antidemokratikus, modern hatalmi renddel szemben áll a természeti világrend. Szervezetünk természeti demokráciájában minden sejt értelemszerű összefüggésben végzi munkáját és minden sejt tevékenysége minden más sejtével összehangoltan zajlik. Nemzeti szervezetünk akkor fog egészségesen működni, ha egészként akar érezni, gondolkodni és cselekedni, ha mindannyiunkat beavatva mindannyiunkkal összehangolja tevékenységét, ha az egész nemzet számára lehetővé és vonzóvá teszi az együtt cselekvést, ha létrehozza a nemzeti agyközpontot. Ha természetes, manipulálatlan belső érdeklődésünket követjük, olyan természetes közösségeket hozhatunk létre, amelyekben az életünk egészét, sorsközösségünket érintő kérdéseket megbeszélhetjük. Több szem többet lát és több kéz többre képes. Mire képes húszmillió kéz, ha tízmillió szem egy jövőt lát, egy élni érdemes jövőt? Ma még nehéz felmérnünk, mert nemzeti életünk pártütésre alapozott, a vélemények eltérésére, eltérítésére, nem pedig összehangolására.
Közösségi életünk alapkérdéseinek megvitatására természetszerűen baráti köreink, közösségeink jönnek először szóba. Ha érdeklődésünket nem hagyjuk kialudni az életünk egészét érintő kérdések megválaszolása iránt, a közös érdeklődés alapján újabb közösségekhez kapcsolódhatunk, újabb természetes közösségeket alkothatunk. A közösségi élet minden természetes formája alkalmas arra, hogy célszerűen és értelemszerűen a lényeges kérdéseket vessük fel és közösen is keressük a választ. Ha egy szellemi gondolatközösségbe mi egy részt adunk be, annyi részt kapunk vissza, ahányan a közösséget alkotják – és így mindenki sokkal gazdagabb lesz, mint ha egyedül maradunk. Ezért a mégoly nehéznek látszó kérdések megoldása sem lehetetlen, ha közösséget alkotva elhatározottan keressük a megoldást. Úgy gondolom, legelső feladataink közé tartoznak a következők:
1. A nemzet jelentőségének megvilágítása. A nemzeti élet a sorsszerűen egymásra utalt, átfogó, egységes kultúrájú és gazdasági életű közösséget vállaló közösségi öntevékenység. A nemzeti kultúra az élet, a Természet és a társadalom alapkérdéseit megvilágító, kifejező szellemi tevékenység. A nemzet a szellemi képességeink óriási megnövelésére, belső értékeink és jövőbe vetett reményeink megvalósítására hivatott, pótolhatatlan fontosságú együtt cselekvés. A nemzeti gazdasági élet a nemzeti kultúra alapján születő felismerések gyakorlati megvalósítása, kivitelezése.
2. Nemzeti világnézetünk, világképünk közérthető és alkalmazható kidolgozása. A modern materializmus egyoldalúságát és egyeduralmi igényének tarthatatlanságát egy olyan átfogó világkép világíthatja meg, amely az emberi élet érzelmi és értelmi oldalának az anyagival legalábbis egyenlő jelentőségét felismeri.
3. Nemzeti múltunk megismerése. A magyar történelem teljes mélységű átvilágítása. Tárgyilagos, nem idegenszemléletű, nem manipulált történelemkép kidolgozása.
4. Nemzeti jelenünk megismerése. Átvilágítani a magyar társadalmat, a jogtalanságokat, az eltitkolt, de alapvetően fontos tényeket.
5. Nemzeti jövőkép kidolgozása.
6. A nemzeti köztudat megbecsülése, nemzeti életünkben központi jelentőségűvé emelése és a közjó elsődlegességének érvényesítése.
7. Nemzeti agyközpont létrehozása. Átvilágítani az országos hírközlő szervek tevékenységét és hosszú távú hatásait. Feltérképezni a nemzeti agyközpont felemelésének és vonzó hatásának módjait, új szemléleti alapokra helyezését. Kidolgozni az élet- és természetközpontú tévé- és rádióműsor-készítés életképes, vonzó és sikeres módjait.
8. Létrehozni a természetes közösségek egységes nemzeti szervezetét.
Nemzetté válásunkban minden egyes ember munkájára szükségünk van. Minden embernek kell legyen mondanivalója, élete által felmutatott értéke. Minden egyes ember kitűzheti magának az elkövetkező tíz évre azt a legnagyobb közösségi feladatot, amit még meg tud valósítani.
Pártmentes, egységes nemzeti mozgalmat kell létrehoznunk. A pártokra óriási külső és belső nyomás nehezedik és valódi tömegbázis nélkül mozgáskörük leszűkült, többnyire személyes vagy pártérdekeik képviseletére. A nemzet jövőjét nem köthetjük pártok sorsához, négyéves ciklusokhoz: hosszú távú, módszeres, célkitűző tevékenységre van szükség. Csatlakozási feltétel: a nemzet egésze iránti elkötelezettség és feladatvállalás.
Miféle szervezet közvetíthet a természetes közösségek között? Legjobb lenne, ha ebben is az öntevékenység eszményét tartanánk szem előtt: magunk keresnénk a kapcsolatot egymással. Így fokozatosan juthatnánk el saját önszerveződésünk kiépítéséhez. Szervezeteinket kétféle elven is jó lenne összefogni: lakóhelyterület és feladatterület szerint a szomszédos közösségek együttműködése kiemelkedően gyümölcsöző lehet.

A szerző csillagász