A határőrség csengeri kirendeltségén az asztalon terepszínű hátizsákok és négyelemes lámpák sorakoznak – olyanok, amelyekkel a határőrök „integetni„ szoktak a megállásra késztetett autósoknak. Sorra érkeznek a határvadászok, az elfogó járőr tagjai és az éjjel látó hőkamera kezelői. Bemutatkozás, fegyverellenőrzés és aztán Niva terepjárókkal nyomulunk az elsötétített üvegű kisbusz után. A konvoj egy elhagyatott bekötőút mellett lassít, mindnyájan kiszállunk a járművekből. Bent az erdő sűrűjében, tőlünk harminc méterre húzódik a román határ. A parancs szerint most kell azt a borítékot felbontani, amelyben kijelölték a határőrök szolgálati helyét. A parancs alapján újabb helyszínre indul a hőkamera kezelőcsoportja és az elfogójárőr. A nyolc-tíz kilométerre „ellátó” hőkamera óriási segítséget jelent a határőröknek, hiszen napszaktól függetlenül képes arra, hogy bármilyen élőlény mozgását figyelemmel lehessen kísérni. A kamera hatékonyságát azonban a terepviszonyok nagyban befolyásolják. A legideálisabb a sík mező, a sűrű erdős területek azonban szinte teljesen „elvakítják” a berendezést. Ennek ellenére az eszköz segítségével több, a zöldhatáron érkezett csoportot sikerült feltartóztatni.
A fiatal határőrök láthatóan szeretnek a kamerával dolgozni. Egy gombnyomás és már emelkedik is a Wolksvagen Transporter tetejéből a német gyártmányú lézertávmérő és a kamera. A kisbusz belsejében a két szék előtt egy-egy képernyő. Az egyik az operációs rendszeré, a másikon pedig fekete-fehérben a hőkamera által közvetített kép jelenik meg.
A monitoron világos árnyalatban máris láthatóvá válik a környék, az élővilága, számtalan nyúl és egér van mozgásban az éjfekete szántóföldön. Egészen hihetetlen, hogy mire képes a szerkezet. Az egyik határőr, miközben a kamerával pásztáz, arról beszél, hogy régebben egy öven főt is meghaladó csoportot vettek észre, a monitoron megjelenő képen még a nyakukban vitt gyermekek körvönalát is látni lehetett. A menekülteket sikerült ugyan elfogni, ám a két embercsempésznek, akik a határőrök véleménye szerint szintén éjjel látó készülékekkel voltak felszerelkezve, sikerült kereket oldaniuk. Ezt a kudarcot azzal magyarázzák, hogy akkor még nem volt elég tapasztalatuk a kamera kezelésében, a pontos helymeghatározásban, és így nem tudták az elfogó járőröket megfelelő gyorsasággal irányítani.
Az elfogó járőrök fejükre szerelt éjjel látó készülékkel vannak ellátva, s egyébként mobiltelefonon is tartják a kapcsolatot a hőkamera kezelőivel.
– Ott van egy nagyobb őz – mutat a képernyőre a határőr, s elégedetten közli: erre most rá fogunk közelíteni. Kis élesítés és tökéletes a mű. A lézertávmérő pedig újabb másodpercek múlva a terület részletes térképén is megjeleníti, hogy az állat 1200 méterre van tőlünk.
A bevetés során megtudjuk, hogy a kamerakezelők is szoktak járőrszolgálatot ellátni. A határőrök sorban újságolják élményeiket, szinte egymást licitálva. A történetek közül talán egy szerelmespár légyottja volt a legbiztatóbb, amelyet az éjjel látó készülékkel a határőrök is figyelemmel kísérhettek volna.
Lassan körbe fordul a kamera az autó tetején, egy távoli határátkelő lámpáinak fényeit látjuk a sötétes monitoron, mert nem a lámpák fényét, hanem azok hőjét érzékeli a finom optikájú műszer. Elképzelni is rossz, hogy tényleg hiába pásztázunk, s hiába várjuk az embercsempészek vezette csoportokat, ha egy határőr, vagy valaki más jelzi, hogy mi ezen a szántóföldön figyelünk.
Leleplezik a vesztegetéseket
– Az elmúlt évben, s az idén is voltak olyan esetek, amikor állam- és szolgálatititok-sértés alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak kollégákkal szemben a katonai ügyészségen. De titokvédelmi szabálysértésekre is fény derült – mondja Szepesi István dandártábornok, a nyírbátori határőr igazgatóság vezetője. Ezeket csak nehezen tudunk fogni, illetve csak a konkrét helyzetből lehet kikövetkeztetni. Az embercsempészek ugyanis minden olyan információt igyekeznek megszerezni, amely a mi szolgálati tevékenységünkről szól, annak érdekében, hogy ki tudják kerülni a járőreinket vagy technikai eszközeinket. Szeretnék tudni azt is, hogy a hőkamera mikor kerül használatra. Segítőik legtöbbször nem érhetők tetten, viszont mindent tudnak rólunk – teszi hozzá. – Az embercsempész- ügyekben indított nyomozásokból, az események kivizsgálásából megtudjuk, hogy információik voltak arról, hogy hol voltak a járőreink és eszközeink. Ez azért fordulhatott elő, mert minden bizonnyal valaki megadja az információkat, s cserébe pénzt kap érte. A belügyi tárcához tartozó rendvédelmi szervek védelmi szolgálatának van jogköre arra, hogy a saját állományra nézve titkosszolgálati eszközöket alkalmazzon. Sajnos a konspirált vesztegetések ügyében egyik félnek sem érdeke, hogy kiderüljön az igazság, és minden fél mélyen hallgat róla – mondja a határőr igazgatóság vezetője. – A közelmúltban tíz kolléga bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és szolgálatititok-sértés alapos gyanúja miatt került a látóterünkbe, akiknek egy része jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Tavaly egy bűnügyi vizsgáló kolléga volt több mint hat hónapig előzetes letartóztatásban, s most szabadlábon védekezik vesztegetés és államtitoksértés alapos gyanúja miatt – ismerteti a nem kívánatos ügyeket Szepesi István dandártábornok.
A határőrség bűnügyi szervezete tehát titkosszolgálati eszközöket is alkalmaz az embercsempészet felderítésében. Ezek alkalmazása során kerülnek sokszor gyanúba saját kollégáik is. Ez jelenti a hatásos belső védekezést, és ha a gyanú fennáll, akkor ügyész dönt a további nyomozásról: a saját állományúak ügyében a katonai ügyészség végzi a nyomozást.
Nemrég egy határőrizeti kirendeltség vezetőhelyettese került előzetes letartóztatásba. – Ezzel a beosztottammal kapcsolatban már korábban fölvetődött a gyanú, hogy esetleg összejátszhat az embercsempészekkel – eleveníti fel a nem éppen szívderítő történet körülményeit a felfüggesztett határőrtiszt (!) parancsnoka. – Felfigyeltem bizonyos egybeesésekre a beosztások és az illegális migránsok megjelenése között. Gyakran pont ő volt szolgálatban, és irányította a járőrök tevékenységét, amikor sikertelenek voltunk. Észrevételeimet persze feljegyzés formájában el is juttattam a felettesemhez. Később az ügyben titkosszolgálati eszközöket is igénybe vettek, így fény derült a korrupciós összefonódásra. Helyettesemet még a mobiltelefonján is hívták éjszaka az eltévedt embercsempészek – meséli a határőrtiszt.
Felszámolt csempészhálózatok
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több civilről is köztudott, hogy miből szerezte vagyonát. Egy helyben megismert mondás szerint (amely persze némileg túlzó): amikor az ember az iskolapadból kikerül, eldöntheti, hogy embercsempész vagy határőr lesz. Kétségtelen, hogy sokszor régi barátságok szűnnek meg azért, mert az egymást jól ismerő emberek más-más életutat választanak. Tehát köztudott, hogy rengetegen élnek az embercsempészetből, ám mára a bűnszervezetek vezetői elsősorban nem hazánkból, hanem Ukrajnából adják ki az instrukciókat és fölözik le az üzletágban rejlő tetemes hasznot. A drog és a prostitúció mellett ez a legnagyobb hasznot hozó üzlet. A felnőttek öt-nyolcezer dollárt fizetnek az embercsempészet ukrán szervezőinek. A közreműködők egy-egy csoport ukrán–magyar határon való átszállításáért 50-100 ezer forintot kapnak, s ugyanennyi jutott korábban azoknak is, akik a határtól Budapestig szállították az embereket. Az, hogy az ukránok fogják össze a központi szálakat, magában hordozza a durvább módszerek, eszközök elterjedését Magyarországon is. A téma szakértői szerint aki egyszer belekóstol az illegális ember-, dohány- és drogkereskedelembe, az valószínűleg többet nem fogható becsületes munkára. Aki ugyanis egy éjszaka alatt megkeresi azt a pénzt egy-egy szállítmánnyal, amit legálisan csak két-három hónap alatt, az már más értékrendben kezd gondolkodni. Az nem megy el a térségben található konzervgyárba vagy az almaültetvényekre dolgozni. Szabocs-Szatmár-Beregben és Hajdú-Bihar megyében pedig, mivel felszálló ágban van ez az „feketeipar”, egyre többen gondolkodnak hasonlóan.
A határőrség fejlesztése, az európai uniós határőrizetre való felkészülés következtében egyre több embercsempész-hálózatot sikerül Magyarországon felszámolni, s még a vezetőik is látókörbe kerülnek. Előzetes letartóztatásban van egy négy ingatlannal rendelkező, tehetős helybeliként ismert ember is, aki nem vett részt ugyan a szállításokban, de minden egyes átcsempészett migráns után 100 dollár ütötte a markát. Nemrég elrettentő ítélet született egy záhonyi embercsempészügyben a bíróságon, a férfi hét év végrehajtandó szabadságvesztést kapott.
A migránsok több ezer dollárt – sokszor egész vagyonukat – költik az utazásra. Az összeg egy részét induláskor, egy másik felét a célállomás elérésekor fizetik ki az embercsempész csoportoknak. De egyre többször verik át őket az utaztatók. Számos alkalommal megtörtént, hogy a magyar határon átlépve közölték a menekültekkel, hogy ez itt már a célterület, azaz Németország, induljanak a fények felé. A migránsokban csak elfogásukkor tudatosul, hogy korántsem a célállomáson vannak, alaposan rászedték őket.
Két nap az ENSZ helikopterén
A Magyarországra érkező migránsok jelentős része ugyanakkor a szabolcsi Garbolc térségében, a hármas határnál lényegében feladja magát, s a határőröknek már nem tudnak, vagy nem akarnak nyilatkozni arról, hogy Romániából vagy Ukrajnából érkeztek-e Magyarországra. Ezzel lényegében azt érik el, hogy nem lehet őket az országból kitoloncolni, s számukra ez már siker. Ráadásul amíg a tiltott határátlépés nálunk szabálysértés, addig Romániában és Ukrajnában bűncselekmény. A kinti ügyészségek előtt sem bizonyítható, hogy milyen útvonalon kerültek Magyarországra a migránsok, ezért eleve nem veszik vissza az elfogottakat. Ha mégis, akkor az ukrán őrsön felállítanak egy sátrat számukra, de elszállásolni, ellátni nem tudják őket… Mivel egyre eredményesebb a magyar határőrség, egyre gyakoribb, hogy az ukrán oldalról átterelik a csoportokat, s miután a magyar oldalon már nincsenek elszállítók, magukra hagyják az embereket. Az elfogott illegális migránsok pedig a legképtelenebb történeteket adják elő utazásukról. Ottjártunk éjszakáján éppen egy szomáliai csoport tagjait fogták el a határőrök. A tiszabecsi határőrizeti kirendeltség nagytermében a vaságyakon szótlanul feküdtek az emberek. Ketten az ablak mellett ácsorogtak, egyikőjükkel, a vasrácson kifelé tekintgető fiatal férfival, Edung Isaahhal angolul beszélgettünk. A szomáliai fiatalember azt állította, hogy egy ENSZ-helikopter hozta őket egészen a határig, az út két napig tartott. – A fehér bőrű pilóta elmondta, merre induljunk, mi pedig egy erdős területen két-három órát gyalogoltunk, aztán elfogtak minket – meséli.
Siet megmagyarázni azt is, hogy nem tudtak mást tenni, hiszen az állandó polgárháborúk miatt kénytelenek voltak elhagyni hazájukat.
– Nem fizettem senkinek sem az útért, de köszönöm a segítséget – szögezi le a férfi. S a vele elfogott négy szomáliaival is csak a helikopteren találkozott, őket korábban soha nem látta. A családjáról csak anynyit mond, hogy a szülei meghaltak, két testvérét pedig már évek óta nem látta.
Este szerény vacsora várja őket, aztán folytatódik bizonytalan jövőjük itt, Magyarországon, valamelyik befogadóállomáson.
Vége
Körözött határsértőket fogtak. Tizenhárom bangladesi és szomáliai határsértőt, valamint három körözött külföldi gyanúsítottat fogtak el a határőrök Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tegnap. Tanyik József, a nyírbátori határőr igazgatóság sajtóreferense arról tájékoztatott, hogy a határsértőkre Garbolc mellett, a Túr hídjánál figyelt fel egy polgári ruhában szolgálatot teljesítő járőr. A feltartóztatott külföldiek az eddigi vizsgálat szerint embercsempészek segítségével jutottak át a határon és Nyugat-Európába tartottak. A körözött személyek közül egy gyilkossággal gyanúsított román állampolgárt a csengersimai határállomáson fogtak el. Záhonynál pedig egy, az Interpol Magyar Nemzeti Irodája által emberölés miatt körözött izraeli férfit tartóztattak fel. (MTI)
Az ukrán sajtó tele van Magyar Péter dicséretével
