Már eldőlt, hogy a MIÉP önálló főpolgármester-jelöltet állít. Az országgyűlési választásokon hétszázalékos eredményt ért el a párt Budapesten. Ennek ismeretében van-e értelme önálló jelöltet indítani, csak azért, hogy megmutassák, a MIÉP igenis létezik. Vagy más oka van ennek?
– Több oka is van. Egyik legfőbb oka, hogy Budapesten jól szerepeljen az önkormányzati választásokon a MIÉP, hiszen mindig is a fővárosban volt a legerősebb. Reméljük ezután is így lesz, és erősödni fogunk. A másik ok az: mi bízunk abban, hogy olyan jelöltet állítunk, aki sokak számára rokonszenves, aki a hozzáértéséről tesz majd tanúbizonyságot a kampányban. Az eddigi jelöltek közül ez nem mindenkiről mondható el. Saját jelölt állítására egyébként már csak amiatt is szükség van, mivel vélhetően ő szerepel majd a MIÉP közgyűlési listájának élén, aminek következtében több szavazatot kaphatunk, mint nélküle.
– Egyik párttól sem lehet elvitatni azt a jogát, hogy megtartsa önállóságát, s önálló főpolgármester-jelöltet állítson. Azonban nem lenne szerencsésebb az esélyesebb jobboldali főpolgármester-jelöltet támogatniuk, márcsak a nemzeti oldal egysége miatt is?
– Nincs egységes jobboldal. A MIÉP önálló erőt képvisel, és önálló akaratot testesít meg. Sok mindenben más mondanivalója van, mint a Fidesznek. Egyébként azt tanácsolom mindazoknak, akik a MIÉP önálló főpolgármester-jelölése ellen vannak, hogy várják meg, ki lesz az aspiránsunk, és milyen programmal lép fel. Az lenne kívánatos ugyanis, ha a jelölteket az alkalmasságuk szerint ítélnék meg. Az önkormányzati munka kisebb részben politikai jellegű, mint a parlamenti. Sokkal inkább igényel elhivatottságot, szakértelmet, műveltséget és városismeretet. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden olyan választó, aki szimpatizál a MIÉP-pel, az ránk szavazzon. Gondoljanak a fővárosi MIÉP-frakció négyéves munkájára, és akik ezt eddig rokonszenvvel követték nyomon, szavazzanak ránk. Nem szabad bedőlni álradikális, megtévesztő nyilatkozatoknak, azt kell nézni, melyik frakció mit csinált az elmúlt négy év alatt Budapesten. Például nem elég csak beszélni a zöld területek védelméről, hanem tenni is kell ez ügyben.
– Minden fővárosi kerületben egyedül méretteti meg magát a MIÉP?
– Érdekes, hogy például a saját körzetemben, a XVI. kerületben más jobboldali erőknek is javasoltam, hogy legyen őszszel egy nyilvánosan vállalt együttműködés, közös jelöltekkel. Az ajánlatot több hete tettük meg, vártuk a választ, de hiába, s a határidő ma már lejárt. Ez történt hivatalosan, ugyanakkor informálisan azt a jelzést kaptam, hogy a nyilvánosan vállalt összefogásra nincs lehetőség.
– Atkári János főpolgármester-helyettes éppen a minap vonta vissza a fővárosi önkormányzat egyik többéves adósságát, a városfejlesztési koncepciót, így továbbra sem kerülhet a közgyűlés elé. Úgy tudom, a MIÉP nem támogatja a tervezetet.
– Az úgynevezett „lágy” faktorral foglalkozó részét valóban nem. A koncepció ugyanis célkitűzésként beszél egy multikulturális Budapestről. Azt gondolom, hogy már most is elég multikulturális ez a város. Elég, ha lemegyünk az aluljárókba. Minden aluljáró tele van hajléktalanokkal, zugárusokkal, ami semmiképp sem vet jó fényt egy világvárosra. Ha csak a Városháza százméteres körzetében teszünk egy kört, legalább 20-30 kéregetővel találkozunk. Télen még a Városháza falánál is alszanak hajléktalanok, mínusz tizenöt fokban. Mindez azt jelenti, hogy komoly gondok vannak a hajléktalanszállókon. A „tettek embere” 1990-ben azt ígérte, hogy két hónapon belül nem lesznek hajléktalanok Budapest utcáin. Ehhez képest eltelt 12 év, és sajnos több van, mint akkor. Komolyabban kellene venni ezen emberek foglalkoztatását, s javítani kellene a szállók körülményein, hiszen azért vannak annyian az utcán, mert a szállókon meglopják, esetleg megverik őket.
– Ha a MIÉP szerepet kapna az új városvezetésben, akkor együtt tudna működni a Medgyessy-kormánnyal?
– Várospolitikai kérdésekben mindenképpen együtt kell működni a Fővárosi Közgyűlésnek a mindenkori kormánynyal. Mindenkinek az az érdeke, hogy Budapest fejlődjön. Nem lehet dacoskodni, mint ahogy Demszky Gábor tette ezt idáig, és nem lehet 100 milliókat költeni a magyar állammal szemben elveszített perekre. A városvezetésnek kötelező együttműködni a kormányokkal, hiszen a forrásokat meg kell szerezni a fejlesztésekhez.
– Hogyan vélekedik Schmitt Pál elképzeléseiről az 5-ös és 6-os metró építéséről?
– A MIÉP mindig is a zárt pályás tömegközlekedést tartotta a legfontosabbnak. Természetesen a 4-es metrót is meg kell építeni, ugyanakkor azt mindegyik főpolgármester-jelölt elfelejti, hogy a metrók közül először a 2-es felújítása a legszükségszerűbb. Az 5-ös és 6-os metróról szóló elképzelések csak frázisok. A főpolgármesteri címre kandidálóknak azt javaslom, hogy készüljenek fel jobban, ugyanis Budapest közösségi közlekedésében az 5-ös és a 6-os metró építésénél jelenleg fontosabb a működő járatok veszélyeinek elhárítása. Mindezek is legalább 25-30 milliárd forintot igényelnek. Valószínűsítem, hogy olyan emberek beszélnek az 5-ös, 6-os metró építéséről, akik nem sokat utazhattak a 2-es metrón az utóbbi években. Ugyanakkor bízom benne, hogy a későbbiekben megváltozik álláspontjuk a preferenciákat illetően.
– Többször élesen bírálták a fővárosi közműcégek privatizációját, amely természetesen kihat többek között a fogyasztói árakra is. Mit csinálnának, felbontanák ezeket a szerződéseket?
– A közműcégek magánosítása, külföldieknek történt eladása a mai napig kihat Budapest egész gazdaságára. A privatizációs szerződések rendkívül előnytelenek az önkormányzatra nézve, rövid és hoszszú távon forráskivonást okoznak a budapesti gazdaságából, hiszen a befektetők a befektetett tőkéjük alapján viszik ki az osztalékot, illetve a menedzsmentdíjat. Idén ez az összeg összességében 7,5 milliárd forintot tett ki. Mi tanulmányoznánk ezeket a szerződéseket, de az is lehet, hogy megpróbálnánk visszavásárolni az eladott üzletrészeket. Hasonlóan más nyugati városokhoz, a víz- és csatornaszolgáltatás teljes mértékben a város tulajdonában kellene hogy legyen. Kivánatosnak tartanánk egyébként a két egymásra utalt közszolgáltató cég egyesülését is, hiszen így fenntartásuk jóval olcsóbb lenne, és alacsonyabb lehetne a víz- és a csatornadíj is.
– A MIÉP hiába kérte többször is, a városvezetés évek óta nem hajlandó a fővárosi közgyűlés elé terjeszteni megtárgyalásra a nemzetközi korrupcióellenes szervezet jelentését a Városházáról. Mi lehet ennek az oka?
– Sokszor kezdeményeztük, ám a városvezetés még az átdolgozott jelentést sem hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni. Erre még csak azt sem mondhatják, hogy nem szakszerű. Demszky Gábor mindig azt hangsúlyozza, hogy átlátható fővárost akar, egyik kedvenc sza-va a transzparencia. Ennek fényében az lenne a minimum, ha a Fővárosi Közgyűlés megtárgyalná a Transparency International jelentését. A titkolt jelentésből egyébként azt is megtudhatnák a budapesti polgárok, hogy nem követhető nyomon, melyik bizottsági tag hogyan szavaz egy-egy kérdésben. A Fővárosi Közgyűlés sajnos azon kevés intézmény közé tartozik, ahol a demokrácia nem érvényesül. Példa erre az is, hogy több olyan bizottság van a fővárosban, amelyekben nem vehet részt a Városháza minden frakciója. Ez elképzelhetetlen lenne Berlinben vagy Bécsben.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
