Kardos György (Budapest): A Magyar Nemzet 2002. május 15-i számának Pest-Buda mellékletében megjelent Szőlőhegyek, beomlott borospincék emléke című, nagyon érdekes írást szeretném egy megállapítással kiegészíteni. Az 1138. évi oklevél a dömösi prépostság adománylevele, amelyben a Csepel helységnév három ízben fordul elő. Ezek közül azonban egyik sem vonatkozik a Csepel-sziget (Nagysziget, magna insula) északi csúcsán lévő egykori Csepel helységre, amelynek első említése Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. kötet, 322. oldal szerint: „Hospes noster (regis) de Chepel videlicet de magna insula. (1378: Haz. okmt. II. 130.)”
A szóban forgó Csepelre vonatkoznak Győrffy György: Az Árpád-kori magyarország történeti földrajza IV. kötet, 632– 633. oldalán írottak: „…Szőlők vincellérekkel (vinee…cum vinitoribus) Somogyban Kánya, Tendőg, Jaba és Csepely faluban 49 szőlő 40 vincellérrel …” Somogy megye térképén ezek a helységek Kánya, Tengőd, Jabapuszta és Nagycsepely néven vannak feltüntetve. Ezt a kis kiegészítést azért tartottam indokoltnak, mivel a mai olvasó jogosan gondolhatna a Csepel-szigeten egykor volt Csepel helységre.
***
Dobai Miklós (A Hothy Miklós Történelmi Társaság budapesti tagozatának elnöke): A felújítás miatt nemrégiben lezárt Bartók Béla útnak a Móricz Zsigmond körtérig terjedő szakaszán – amely a két világháború között a későbbi kormányzó, az 1919-es nemzeti hadsereg főparancsnokának, nagybányai Horthy Miklósnak a nevét viselte, ha más miatt nem, hát amiatt, hogy a Szegedről induló és Siófokon át Budapestre tartó Nemzeti Hadsereg és parancsnoka ezen az úton érkezett 1919. november 16-án Budapestre – számos emléktábla található. Ezek közül ragadjuk ki azt a kettőt, amelyeket gróf Hadik Andrásnak, Mária Terézia vitéz tábornagyának, Berlin 1757-os megsarcolójának, a jobbágyfelszabadítás első szorgalmazójának neve kapcsol össze. Az egyik emléktábla a Bartók Béla út és Zenta (délvidéki magyar város, Savoyai Jenő híres csatájának helyszíne, illetve Wagner: Bolygó Hollandi című operájának női főszereplője) utca sarkán álló Hadik (átmeneti nevén Zalka Máté) laktanya falán található, és arra emlékeztet, hogy az 1945 utáni időkben e laktanyában működött a híres-hírhedt Katonapolitikai Osztály, az ÁVO elődje, amely embertelen és szörnyű tetteivel számos ártatlan ember életét követelte, s amelynek vezetőit a (kommunista) sors fintoraként a Rajk-perben saját elvtársai végezték ki. A másik tábla, amely kőhajításnyira van az előzőtől, a Gárdonyi Géza-szobor mögötti saroképület (ma: Humanic cipőbolt) falán arra hívja fel a figyelmet, hogy 1911–1949 között itt működött a Hadik-kávéház, amely irodalmi törzsasztalának állandó vendége volt a közeli Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) úton második feleségével, Bőhm Arankával lakó Karinthy Frigyes, a huszadik századi magyar irodalom legeredetibb alakja.
***
Ámon Lászlóné (Budapest): A 2002. június 10-i Pest-Buda melléklet „Levelek Pestről és Budáról” című rovatot olvasva, csatlakozom Péter Szabó Gabriella felvetéséhez. Engem is foglalkoztat, hogy manapság miért piros-sárga-kék Budapest zászlaja. Én 1927-ben születtem, iskoláskorom java része a Horthy-korszakban telt. Akkor Budapest zászlaja piros-sárga-zöld volt, rajta a főváros címerével.
Miért nem térhetünk ehhez vissza? Miért kell a román trikolort használnunk?
***
Tornyai Lajosné (Budapest): A Pest-Buda mellékletben egy hete megjelent „Holnaptól fél Buda bedugul” című cikkhez megjegyzésem lenne, talán a Bartók Béla út környékén lakóinak a nevében is. Szégyen és gyalázat, hogy egy 500 méteres szakasz (Tétényi út–remíz) már nem fér bele a felújításba. A remíztől az Etele térig már rég kész az út. A fél kilométernyi út felújításának elmaradása miatt a Tétényi utat is tönkre teszik, hiszen a Volán-buszokat a lakótelepen keresztül kell közlekedtetni. Jellemző a fővárosi önkormányzat hozzáállása a kerületben élők életviszonyához.
Magyar Péter nem bírja a kritikát: aki rosszat kérdez vagy bírálja, azt kidobatja vagy elnémítja
