Tavaly 850 ezer lengyel vendég kereste fel Magyarországot, idén várhatóan harminc százalékkal nő számuk – nyilatkozta lapunknak Bozena Hirling, a Magyar Turisztikai (MT) Rt. varsói képviseletének igazgatója.
A dél-lengyelországiak, főként a Krakkó környékiek Miskolc-Tapolcán és Hajdúszoboszlón már évek óta szívesen látott utazók: a vendéglőkben lengyelül is olvasható a kínálat, a szállodákban is anyanyelvi kiszolgálást kaphatnak. A Balatonnál viszont még nem mindenütt tapasztalható szándék a visszacsábításukra.
Hirling szerint a hatvanas-hetvenes évek középgenerációs „balatoni lengyeljeinek” gyermekei így ma még szívesebben utaznak Dél-Európába, de a kevésbé módos réteg – fiatalok, nosztalgiázó idősebbek – továbbra is ide jön.
Balatonlelle polgármestere, Szűcs László hangsúlyozta: Lelle, Boglár és Fonyód lengyelországi testvérvárosai rendszeresen tartanak Balaton-napokat. Előbbi település Széchenyi-tervből pályázott pénzből készült turisztikai kiadványában lengyel eligazító is olvasható.
Látványosan bővült az idegenforgalom az ország másik részén, Csongrádban is – tudtuk meg Ács Szilviától, a Tourinform Szeged vezetőjétől. Úgy tűnik, a Tisza-part kiheverte a két évvel ezelőtti ciánszennyezést (aminek sajtóbeli felemlegetése miatt még ma is haragra gerjednek a helyi vendéglősök). Németországból és a Benelux államokból egyre több turista érkezik, akik a nyár folyamán nem csupán egy-két napot töltenek itt, hanem nyaralásra szánt idejük javarészét.
Tavaly Szegeden három új, húsz-harminc ágyas hotel épült. Kunz Péter, a nemrég felújított Novotel szállodaigazgatója szerint az idén negyven százalékkal volt nagyobb a vendégforgalmuk, mint az előző év azonos időszakában. Egy kft. nemrég a Tisza-parton öt mediterrán házat épített, ahol az üdülni vágyó vendégek luxuskörülmények között lakhatnak.
A további fejlesztésekre mintegy másfél milliárd forintra lenne szükség, ám ekkora összeget képtelenek kigazdálkodni. Arra számítottak, hogy pályázat útján állami támogatáshoz jutnak. A Széchenyi-terv bizonytalanná válása miatt egyelőre fogalmuk sincs arról, miként valósíthatják meg e tervüket.
Csongrád városában a Köröstorok számít üdülőparadicsomnak. Újszászi Erika, a helyi Tourinform vezetője hangsúlyozta: az utóbbi évek tapasztalatai arra késztették a szakembereket, hogy ne kizárólag a természet adta lehetőségekre alapozzák az idegenforgalomból származó bevételt. A Tisza időnkénti áradása, a ciánszennyezés miatt ezért fogtak bele rendezvények szervezésébe.
Hajdú-Biharban több mint negyedmillió turista egymilliónál több éjszakát töltött el az elmúlt években. A legtöbb vendégéjszakát Hajdúszoboszlón jegyezték föl, amelyet Debrecen és a Hortobágy követ. A külföldi turisták aránya mindenütt meghaladja az ötven százalékot. A csekélyebb forgalmú Szolnok megyében némileg nőtt, Szabolcsban pedig csekély mértékben csökkent a vendégek száma. Torzítja viszont az arányt, hogy a két határ menti megyében, Hajdúban és Szabolcsban jelentős az ukrán és a román bevásárlóturizmus.
Júliusban befejeződik a hajdúszoboszlói strand 2,4 milliárd forintos beruházása, melynek révén a gyógyászati kapacitások nyolcvan százalékkal nőnek, a strand befogadóképessége pedig 14 ezerről 27 ezer főre – sorolta Ceglédi Gyula fürdőigazgató. A Széchenyi-tervből egymilliárd forinttal támogatott fejlesztés becslések szerint legalább hatmilliárd forintos többletberuházást – éttermek, panziók, bárok építését – mozdította elő a városban. A fürdőre nyíló csaknem háromszáz férőhelyes szállodát szeptemberben adják át.
Debrecenben eredményhirdetés előtt áll a Széchenyi-tervből szintén egymilliárd forinttal támogatott fürdőfejlesztés építési tendere. Nyáron kezdetét veszi a 7,5 milliárd forintos beruházású szálloda-konferenciaközpont építése. Miklóssy Ferenc, a kereskedelmi kamara megyei elnöke Debrecen évi 1,5 milliárdos idegenforgalmi bevételei a fejlesztések nyomán pár éven belül hat-nyolcmilliárd forintra nőhetnek. Kocsis Róbert, a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke szerint viszont a Debrecent az M3-as autópályával összekötő szakasz megépítése s a repülőtér érdemi fejlesztése nélkül nem élénkülhet meg jelentősen az idegenforgalom.
***
KSH: új turisztikai statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövőre új, EU-konform, 15 ezres mintavételű turisztikai statisztikai rendszert vezet be a lakosság és a külföldiek keresletének felmérésére – közölte Próbáld Ákos főosztályvezető. A fejlesztés költsége bő százmillió forint, amelyet a KSH, a jegybank, a Magyar Turizmus Rt. és a kancellária finanszíroz. A rendszer révén pontosabban mutatható ki az ágazat – a becslések szerint mintegy tízszázaléknyi – hozzájárulása a GDP-hez. (MTI).
Magyar válogatott játékos tehet keresztbe a Győrnek a Konferencialigában
