Nosztalgiázó lengyelek, folyót kereső németek

Az idén akár egymillió lengyel turista érkezhet hozzánk, ami jelzi: egyre több közép-európai vendég érdeklődik az ország iránt, noha például a Balatonnál nem szolgálják ki őket megfelelően. Szegeden és a Tisza-vidéken hotelépítési láz és a forgalom negyvenszázalékos bővülése, az Észak-Alföldön a gyógyfürdő- és konferenciaturizmus beruházásai jelzik a felfutást.

2002. 06. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly 850 ezer lengyel vendég kereste fel Magyarországot, idén várhatóan harminc százalékkal nő számuk – nyilatkozta lapunknak Bozena Hirling, a Magyar Turisztikai (MT) Rt. varsói képviseletének igazgatója.
A dél-lengyelországiak, főként a Krakkó környékiek Miskolc-Tapolcán és Hajdúszoboszlón már évek óta szívesen látott utazók: a vendéglőkben lengyelül is olvasható a kínálat, a szállodákban is anyanyelvi kiszolgálást kaphatnak. A Balatonnál viszont még nem mindenütt tapasztalható szándék a visszacsábításukra.
Hirling szerint a hatvanas-hetvenes évek középgenerációs „balatoni lengyeljeinek” gyermekei így ma még szívesebben utaznak Dél-Európába, de a kevésbé módos réteg – fiatalok, nosztalgiázó idősebbek – továbbra is ide jön.
Balatonlelle polgármestere, Szűcs László hangsúlyozta: Lelle, Boglár és Fonyód lengyelországi testvérvárosai rendszeresen tartanak Balaton-napokat. Előbbi település Széchenyi-tervből pályázott pénzből készült turisztikai kiadványában lengyel eligazító is olvasható.
Látványosan bővült az idegenforgalom az ország másik részén, Csongrádban is – tudtuk meg Ács Szilviától, a Tourinform Szeged vezetőjétől. Úgy tűnik, a Tisza-part kiheverte a két évvel ezelőtti ciánszennyezést (aminek sajtóbeli felemlegetése miatt még ma is haragra gerjednek a helyi vendéglősök). Németországból és a Benelux államokból egyre több turista érkezik, akik a nyár folyamán nem csupán egy-két napot töltenek itt, hanem nyaralásra szánt idejük javarészét.
Tavaly Szegeden három új, húsz-harminc ágyas hotel épült. Kunz Péter, a nemrég felújított Novotel szállodaigazgatója szerint az idén negyven százalékkal volt nagyobb a vendégforgalmuk, mint az előző év azonos időszakában. Egy kft. nemrég a Tisza-parton öt mediterrán házat épített, ahol az üdülni vágyó vendégek luxuskörülmények között lakhatnak.
A további fejlesztésekre mintegy másfél milliárd forintra lenne szükség, ám ekkora összeget képtelenek kigazdálkodni. Arra számítottak, hogy pályázat útján állami támogatáshoz jutnak. A Széchenyi-terv bizonytalanná válása miatt egyelőre fogalmuk sincs arról, miként valósíthatják meg e tervüket.
Csongrád városában a Köröstorok számít üdülőparadicsomnak. Újszászi Erika, a helyi Tourinform vezetője hangsúlyozta: az utóbbi évek tapasztalatai arra késztették a szakembereket, hogy ne kizárólag a természet adta lehetőségekre alapozzák az idegenforgalomból származó bevételt. A Tisza időnkénti áradása, a ciánszennyezés miatt ezért fogtak bele rendezvények szervezésébe.
Hajdú-Biharban több mint negyedmillió turista egymilliónál több éjszakát töltött el az elmúlt években. A legtöbb vendégéjszakát Hajdúszoboszlón jegyezték föl, amelyet Debrecen és a Hortobágy követ. A külföldi turisták aránya mindenütt meghaladja az ötven százalékot. A csekélyebb forgalmú Szolnok megyében némileg nőtt, Szabolcsban pedig csekély mértékben csökkent a vendégek száma. Torzítja viszont az arányt, hogy a két határ menti megyében, Hajdúban és Szabolcsban jelentős az ukrán és a román bevásárlóturizmus.
Júliusban befejeződik a hajdúszoboszlói strand 2,4 milliárd forintos beruházása, melynek révén a gyógyászati kapacitások nyolcvan százalékkal nőnek, a strand befogadóképessége pedig 14 ezerről 27 ezer főre – sorolta Ceglédi Gyula fürdőigazgató. A Széchenyi-tervből egymilliárd forinttal támogatott fejlesztés becslések szerint legalább hatmilliárd forintos többletberuházást – éttermek, panziók, bárok építését – mozdította elő a városban. A fürdőre nyíló csaknem háromszáz férőhelyes szállodát szeptemberben adják át.
Debrecenben eredményhirdetés előtt áll a Széchenyi-tervből szintén egymilliárd forinttal támogatott fürdőfejlesztés építési tendere. Nyáron kezdetét veszi a 7,5 milliárd forintos beruházású szálloda-konferenciaközpont építése. Miklóssy Ferenc, a kereskedelmi kamara megyei elnöke Debrecen évi 1,5 milliárdos idegenforgalmi bevételei a fejlesztések nyomán pár éven belül hat-nyolcmilliárd forintra nőhetnek. Kocsis Róbert, a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke szerint viszont a Debrecent az M3-as autópályával összekötő szakasz megépítése s a repülőtér érdemi fejlesztése nélkül nem élénkülhet meg jelentősen az idegenforgalom.
***
KSH: új turisztikai statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövőre új, EU-konform, 15 ezres mintavételű turisztikai statisztikai rendszert vezet be a lakosság és a külföldiek keresletének felmérésére – közölte Próbáld Ákos főosztályvezető. A fejlesztés költsége bő százmillió forint, amelyet a KSH, a jegybank, a Magyar Turizmus Rt. és a kancellária finanszíroz. A rendszer révén pontosabban mutatható ki az ágazat – a becslések szerint mintegy tízszázaléknyi – hozzájárulása a GDP-hez. (MTI).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.