Tavaly negyedévről negyedévre csökkent a GDP növekedési üteme, és ez a tendencia 2002 első negyedévében is folytatódott: a kedvező külső környezet hatására ugyanakkor az év második felében már a gazdaság élénkülésére lehet számítani – áll az Ecostat elemzésében. Az intézet az év egészére 3,4 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A fogyasztásbővülés a várható béremelések következtében folytatódhat majd, a növekedés éves mértéke 3,6 százalékos lehet. Számítások szerint a beruházások 2002-ben élénkülnek az előző évhez képest. A folyó fizetési mérleg hiánya az év első részében megugrott, és várhatóan az éves deficit is magasabb lesz a tavalyinál, megközelítve a 2,4 milliárd eurót. (Ez csaknem kétszerese a 2001-ben mért hiánynak.) A kedvező konjunkturális helyzet okán az Ecostat idén nem számol a munkanélküliségi ráta emelkedésével.
Az Ecostat szerint az inflációcsökkenés folyamatát több tényező is veszélyezteti: a belső fogyasztás dinamikus bővülése, a költségvetési szektor hiányának növekedése inflációnövelő hatású, emellett kockázatot hordoz magában az olajár alakulása is. Az intézet számításai szerint a fogyasztói árak emelkedése éves átlagban nem lesz alacsonyabb 5,8 százaléknál.
Az államháztartás eddigi hiánya nyilvánvalóvá teszi, hogy az ez évre tervezett sarokszámok nem tarthatók. A helyzetet tovább rontja az új kormány száznapos programja, amelynek kiadásnövelő hatásait alig ellensúlyozzák a várható többletbevételek. Ennek eredőjeként az Ecostat 2002-re 830 milliárd forint körüli államháztartási hiánnyal számol, ami ötszázalékos GDP-arányos deficitnek felel meg.
Az Ecostat kedvező külső környezetet feltételező előrejelzése szerint a következő években az átlagos növekedési ütem 3,5–5 százalék között mozoghat, a felhalmozási ráta pedig lassan, de fokozatosan növekszik majd. Az export a jövő évtől dinamikusan, nagyjából évi nyolc százalékkal bővül, ami hasonló mértékű behozatalbővüléssel jár. A folyó fizetési mérleg finanszírozása kedvező szerkezetű, az évente beáramló működő tőke továbbra is várhatóan másfél-két milliárd euró lesz. Az államháztartás hiánya középtávon mérséklődhet, ám 2004-re nem éri el az EU-csatlakozáshoz előírt küszöbértéket. Az infláció szintje 2006-ra négy százalék alá süllyedhet a reáljövedelmek évi három- négy százalékos bővülése mellett.
***
Magasabb inflációt vár a PM. A pénzügyminiszter szerint az idén decemberben 5-5,5 százalékos, 2003-ban pedig – éves átlagban – 4,5-5,5 százalék körül lehet az infláció. László Csaba Londonban a Dow Jones hírszolgálatnak nyilatkozott. A hírügynökség megjegyezte, hogy a 2003. decemberi inflációs célsáv 2,5–4,5 százalék közötti, László Csaba azonban részletezés nélkül azt mondta: komolyan fennáll annak a kockázata, hogy ez a célkitűzés nem érhető el. Az idei infláció a miniszter várakozása szerint belül marad a 2002 végére kitűzött 3,5–5,5 célsávon. Riecke Werner MNB-alelnök szerint ugyanakkor van bizonyos esély arra, hogy nem sikerül teljesíteni a jövő év végi inflációs célt és a célsávot, de az idei cél változatlanul tartható. (MTI)
***
Az ECOSTAT makrogazdasági előrejelzése
(összehasonlító áras növekedési index, százalékban)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Bruttó hazai termék (GDP) 5,2 3,8 3,4 4,0 5,0 5,1 5,1
Lakossági fogyasztás 4,1 4,0 4,0 3,8 4,5 4,2 4,2
Export 21,8 9,1 6,6 9,2 7,7 8,2 8,4
Import 21,2 6,2 7,7 9,7 7,6 7,9 8,1
Infláció 9,9 9,2 5,8 5,0 4,0 3,8 3,6
Folyó fizetési mérleg egyenlege
a GDP százalékában –2,8 –2,1 –3,5 –3,0 –2,3 –2,2 –2,0
Államháztartási egyenleg
a GDP százalékában - - –5,0 –4,7 –4,5 –4,3 –4,1
Forrás: KSH, MNB, ECOSTAT – ECO-TREND modell, 2002. június
határzár
Tízéves a déli magyar határzár
