Sehová nem vezető kerékpárutak

Évről évre egyre több a kerékpáros Budapesten, a bicikliút-hálózat viszont hiányos, a főváros két éve nem épített újabb utat. A tizenkét éve tervezett négyszáz kilométeres kerékpárútból mindössze 130 kilométer készült el. A Fővárosi Közgyűlés az idén 120 millió forintot különített el erre a célra, miközben a statisztikák szerint tavaly közel kétezer kerékpáros baleset történt a főútvonalakon való kerekezés miatt.

Jelentősen javítaná a biztonságos közlekedést a kerékpárút-hálózat bővítése. A fővárosban 1996 és 2000 között 184 kilométernyi bicikliútnak kellett volna megépülnie, ezzel a budapesti hálózat hossza mára elérhetné a 250 kilométert. A hosszabb távú tervekben 2015-ig már háromszáz kilométernyi bicikliút meglétét vetítették előre a város vezetői. A programot két éve ideiglenesen megszakították, a pénzügyi támogatásért pedig évente külön „harcot” kell folytatni – nyilatkozta lapunknak Szálka Miklós, a fővárosi városüzemeltetési bizottság fideszes alelnöke. Elmondta, hogy az 1990-es évek elején indultak el a kerékpárút-építések. Bécs volt a minta, ahol több mint 600 kilométer hosszúságú bicikliút épült négy-öt év alatt, de Budapesten mindez nem valósult meg. A terv az volt, hogy mintegy négyszáz kilométeren a legfontosabb városrészek érintésével kiépüljön az úthálózat, de az azóta eltelt 12 évben összesen 130 kilométernyi létesült. Budapesten inkább a hét végi családos kerékpározás van túlsúlyban, de Szálka Miklós, újra kiemelve Bécs példáját, kifejtette, hogy korábban Ausztriában is csak a szabadnapjaikon kerékpároztak az emberek. Később annyira megkedvelték ezt a sportágat, hogy átültették a mindennapos közlekedésbe is. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek öt kilométernél kevesebbet utaznak egy nap, és ez a távolság kerékpárral is kényelmesen megtehető, ráadásul elkerülhetők a parkolási nehézségek. Az alelnök azt is kifejtette, hogy nagyobb metróállomásokon zárt kerékpártárolókat kellene kialakítani, hogy a biciklisek biztonságos körülmények között otthagyhassák kerékpárjukat. Újpest városkapu megállónál viszont a kihelyezett tárolóból nemcsak a kerékpár tűnt el, hanem magát a tárolót is ellopták.
Mivel a fiatalok körében közkedvelt a biciklizés, a legjobb megoldás az lenne, ha a nagy forgalmú utak mellett haladó belső utcákból kitiltanák az autós forgalmat, és a kerékpárosok ezekben az utcákban közlekedhetnének. A fő gondot az jelenti, hogy a politikusok figyelmét az emberek nem hívják fel a kerékpárutak szükségességére, ráadásul rosszabb a közlekedési morál, mint tíz évvel ezelőtt.
– Az idei költségvetésben a fővárosi képviselők 120 millió forintot különítettek el a pesti rakpart kerékpárútjainak továbbépítésére. Ezzel a XIII. kerületi Szent István park és a Révész utca között oldanák meg a kerekes közlekedést, de az ilyen ütemben haladó kiépítés akár több évtizedig is eltarthat. Sok helyen nincs átvezetés a kerékpárutak között, ezeket a hiányokat kellene minél hamarabb orvosolni. Problémát jelent az is, hogy nem törekednek arra, hogy ezek az utak jó minőségben készüljenek, így a Szentendrei út mellett haladó sávon az aszfaltburkolat felrepedt, és a kerékpárosok inkább az autóúton közlekednek – szögezte le a fideszes politikus. Tervezik a Budapest térségét érintő Duna-partok teljes hosszának kerékpárúttal való lefedését, valamint a csepeli gyorsforgalmi útra is szánnak ilyen utat, de a kevés pénz, és a kérdéses együttműködés miatt mindennek megvalósulása még várat magára.
Szálka Miklós elfogadhatatlannak tartja, hogy Budapest külterületén a természeti térségek megközelítése szinte lehetetlen, mert a vízművek használható, gyér forgalmú útjain kerékpárosok nem közlekedhetnek. Továbbá meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fővárosban és a főváros környékén található, a budapestiek által leginkább kedvelt pihenőhelyek kerékpárral is elérhetőkké váljanak.
Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes viszont arról számolt be lapunknak, hogy a megépült 130 kilométer kerékpárút speciális tájékoztató rendszerrel is el van látva, valamint több mint 13 ezer biciklitárolót létesítettek külső intézmények területén. Kifejtette, hogy összesen négyszáz kilométer útra lenne szükség, hogy az egybefüggő hálózat megvalósuljon, de a fejlesztés csak lépésről lépésre haladhat. Beszámolt arról is, hogy az utolsó százmillió értékű beruházás 2000-ben, az angyalföldi Gömb utca és a Szegedi út között mintegy 1300 méteren valósult meg. Idén a pesti rakparton a Viza utca–Roosevelt tér közötti szakaszból, újabb ütemként, a Viza utca–Szent István park közötti összekötő utat építik meg, a teljes hossz beruházása a közbeszerzési eljárások miatt még várat magára.
A főpolgármester-helyettes szerint kiépülhet a Hősök tere–Állatkerti út–Délibáb utca között egy újabb négyszáz méteres szakasz is. Kelenföldön a Hosszúréti patak menti kerékpárutat a Mezőkövesd utca– Kővirág sor–Szerémi út kerékpárút felé hétszáz méteres meghosszabbítását tervezik. A Róbert Károly körút–Árpád híd–Váci úton pedig 1100 méteren épül ki újabb kerékpárút. Vajda Pál azt is elmondta, hogy a következő két évben több mint háromszáz millió forint értékű beruházásként megépül a Duna-part regionális kerékpárútjának bevezető szakasza Dunakeszi irányában. Ígérete szerint összekötik majd a XIII. kerületi Szegedi utat a zuglói Róna utcával, Csepelt és Pesterzsébetet pedig egy három kilométeres úttal kapcsolják egymáshoz. A politikus hangsúlyozta, hogy évente 150-200 millió forintnál többet nem tudnak elkülöníteni a bicikliutak fejlesztésére.
Eközben a két keréken járók különösen kiszolgáltatottak a balesetekben, hiszen a gépjárművezetők gyakran nem veszik „emberszámba” a biciklistákat. A legveszélyesebb helyek azok, ahol a kerékpárút az autóforgalmat keresztezi. Az autósok ugyanis a legritkább esetben adják meg a kerékpáro-soknak az elsőbbséget. A megdöbbentő adatok szerint hazánkban az évi átlagos 2100 kerékpáros baleset öt százaléka végződik halállal.
Kemenes Miklós, a baleset-megelőzési bizottság szakértője lapunknak elmondta, hogy tavaly 1987 balesetet okoztak a kerékpárosok. Ebből 1108 könnyű, 786 súlyos sérüléssel, 93 pedig halállal végződött. Kiemelte, a legtöbb közlekedési baleset abból adódott, hogy a kerékpárosok a kanyarodásnál, elsőbbségadásnál szabálytalanságokat követtek el, és sok esetben túllépték a megengedett negyven kilométer/óra sebességet is.
Ettől az évtől az egyirányú úton az adott közút kezelője különleges sávot jelölhet ki, amelyet a kerékpárosok az egyirányú utca rendes irányával szemben is használhatnak. Az egyirányúságot mutató táblán azonban ezt egy kis biciklipiktogrammal ajánlott jelezni. Ezentúl lámpás kereszteződésben, ha a kerékpáros balra akar fordulni, az autósoknak előre kell engedni, és ha az út szélén kátyúk, pocsolyák vagy hulladék található, a biciklis beljebb húzódhat, az út közepe felé. Ezenkívül immár legálisan használhatják a buszsávot a kerékpárosok, ellentétben az autósokkal.