Történelmi séta a sírkertben

Kezd kibontakozni annak a nemzeti panteonnak a képe, amelyet Széchenyi István megálmodott – mondta tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnök Budapesten, a Fiumei úti sírkert konferenciatermében. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság által szorgalmazott nemzeti sírkert kialakítása kapcsán elegáns művészeti album jelent meg a legendás budapesti temetőről, ahol nagyjaink, jeles vagy kevésbé jeles, de meghatározó történelmi személyiségei nyugszanak.

Zsohár Melinda
2002. 06. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A temető nyitott történelemkönyv – állítja Fogarasi Katalin, a polgári kormány által létrehívott Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával kiadott album ünnepélyes bemutatása alkalmával. A helyszín magától értetődően a budapesti Fiumei úti temető volt, ahol neves elődeink nyugszanak. Ez a sírkert, amelynek részletes feltérképezése megtörtént, különös színhely, hiszen bizonyos parcellái a nemzeti sírkerthez tartoznak. A kifejezés mögött az a nemzeti gesztus áll, amellyel az utódok hálájukat fejezik ki mindazoknak, akik a hazáért sokat tettek.
Államférfiak, politikusok, írók, költők, művészek, sportolók, de kevéssé ismert személyek és családjaik hamvait rejti itt a föld, közöttük többek utólagos történelmi megítélése alkalmanként változott. Az előző érában Kerepesi úti temetőnek nevezett sírkertben található az úgynevezett munkásmozgalmi panteon, amely ma csöndes, de az ott nyugvók békéjét nem háborgatja senki, ezt több ízben hangsúlyozta a Nemzeti Kegyeleti Bizottság. Az albumban ugyanezen meggondolásból kapott helyet a legnagyobbak között számon tartott Arany, Babits, Ady, Batthyány Lajos, Kossuth, Bethlen István, Antall József, Deák Ferenc, Móricz, Táncsics Mihály és Rajk László mellett például Gömbös Gyula, Major Tamás, Lukács György és Kádár János síremléke is.
Jókai Anna a bizottság elnökeként azon reményének adott hangot, hogy miként eddig elkerülték a politikai csatározások a Nemzeti Kegyeleti Bizottság munkáját, s nem gyakorolt nyomást egyik párt sem a síremlékek, emlékművek áthelyezéséről vagy helyreállításáról a szervezetre, ezután sem válik a kegyelet e színhelye az érdekcsoportok vitáinak áldozatává. A köztársasági elnök személyes megjelenésével szintén a pártok fölöttiséget jelképezte, Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte a nemzeti emlékezet könyv formában való megjelenését. Mindenkit megillet az, hogy földi maradványai méltóképpen nyugodjanak – írta Medgyessy –, a különböző identitású emberek jól megférnek egymással a temető csendjében.
Az album képeinek kiválogatásánál szempontként tartották a szerkesztők, hogy művészeti lexikonként is megjelenjenek a Fiumei úti sírkert legszebb síremlékei, bemutatván a szobrászművészek értékes munkáit. Gróf Batthyány Lajos impozáns, nemrég felújított mauzóleuma, Bethlen István gróf miniszterelnök svéd gránit üveg, modern síremléke, Deák mauzóleuma különleges látvány, csakúgy, mint Fadrusz János szobrászé, akinek teste fölött saját maga első sikeres alkotása, a Krisztus a keresztfán című műve áll. Ybl Miklós, Borsos Miklós, Stróbl Alajos, Medgyessy Ferenc, Somogyi József, Varga Imre, Európa legnagyobb ércmadarát, a tatabányai turult alkotó Donáth Gyula művei varázsolják el a temetőlátogatókat, akik személyesen is meggyőződhetnek arról, hogy az efféle emlékhelyet nem annyira az elmúlás borongja be, mint inkább a nemzeti öntudat aurája öleli körbe. Boross Péter exminiszterelnök szerint az iskoláscsoportok látogatása helyénvaló a hatalmas fákkal, illatos virágokkal övezett parcellák között, a gyerekek történelmi leckét vehetnek e sajátos világban.
Manapság is temetkeznek a neves budapesti temetőkbe, a Farkasréti nem kevésbé híres, mint a Fiumei úti, de ott inkább a művészeket helyezik végső nyugalomba. Ladányi Jenő, a Fővárosi Temetkezési Intézet nyugalmazott igazgatója, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja tájékoztatása szerint a magyar fővárosban jelenleg tizennégy temetőbe temetkeznek, most alakítják ki a tizenötödiket, a kispesti Öreg temetőt. 1948-tól 80-85 kisebb-nagyobb sírkertet számoltak fel Budapesten, 25 évnél hosszabb időre nem válthatók meg előre a sírhelyek.
Természetesen számos jelentős személyiség síremléke azért nem került bele az albumba, mert az ötvenes-hatvanas években szokásos obeliszkekből nem kívántak sorozatképeket bemutatni a könyv lapjain, de József Attila és Radnóti Miklós egyelőre méltatlan állapotú sírjelét sem szándékozták megörökíteni a helyrehozataluk előtt. A rekonstrukciós munkálatok temetőszerte folynak, s más budapesti, illetve vidéki sírkertek alapos feltérképezése is megtörténik – kegyeleti szempontból is. Jókai Anna úgy véli, egy virtuális sírkert jöhet létre a valóságos temetők és a lelkünkben élő eltávozottak megidézése nyomán, akár a korallok alkotnak szigetet a tenger mélyéből kiemelkedve. „A jelen sokkal tartozik a múltnak, és ha ezt a tartozását ki nem egyenlíti, a jövőtől nem követelhet” – az írónő e mondata került az albumba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.