Visszaszolgáltatást követelnek a Vajdaságban

Betelt a pohár. Az elvett tulajdonukat visszakövetelő jugoszláv polgárok a minap a szerb kormány épülete elé vonultak, sürgetve a denacionalizálásról szóló törvény meghozatalát, valamint annak a jogszabálynak az elfogadását, amely megtiltja az elvett javak forgalmát. A türelmüket vesztett tiltakozók ellen kivezényelték a rendőrség különleges alakulatait, ám rendbontásra és karhatalmi beavatkozásra nem került sor.

A megkárosított polgárok érdekvédelmi szervezetet hoztak létre a Magántulajdon Védelmének Ligája elnevezéssel, s e civil szervezet vezetője kívánt volna találkozni Zoran Djindjics szerb kormányfővel, hogy meggyorsítsák a vagyon visszaszármaztatásának törvényes rendezését. A tiltakozó felvonulás közvetlen oka azonban az volt, hogy a denacionalizálással foglalkozó bizottság nem fogadta el a liga követelését, amely szerint a régi tulajdonosoknak saját vagyonukat adják vissza. Ha pedig ez lehetetlen – márpedig legtöbb esetben így van –, akkor készpénzben kártalanítsák őket, semmiképpen sem kötvényekkel. A már többször becsapott polgárok ugyanis okkal tartanak attól, hogy ismét átejtik őket. Mint Szlavenko Grgurevics, a liga elnöke hangoztatta, Jugoszláviában nem működik az értékpapírpiac, tehát a kötvényekkel való kártalanítással csak névlegesen tennének eleget a vagyon-visszaszármaztatás kötelezettségének, s a régi tulajdonosok ismét hoppon maradnának. Hozzátette azonban, hogy a liga tagjai semmiképpen nem szeretnék meggátolni a nehezen induló privatizációt.
A Magántulajdon Védelmének Ligája nemcsak Jugoszláviában, hanem a nemzetközi színtéren is harcol tagságának jogaiért, illetve minden polgár a maga és felmenői által teremtett javakhoz való tulajdoni jogáért, az elvett vagyon viszszaszármaztatásáért. Ehhez a nemzetközi közösségben erős szövetségesre talált. A liga képviselői találkozókat szerveznek a nagykövetekkel, köztük az amerikaival. Az Egyesült Államok kormánya támogatja szervezetük tevékenységét és jogos harcát. Abban nemzetközi szinten is egyetértenek, hogy ami az ingatlantulajdont illeti, Jugoszláviában teljes a zűrzavar.
Grgurevics felszólította Dragoljub Micsunovics szövetségi házelnököt: számoljon be a nyilvánosság előtt arról, vajon miért nem vették még fel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot az Európa Tanácsba. Szerinte ennek egyik oka éppen a vagyon visszaszármaztatásának halogatása és a tulajdonjogok rendezetlensége. Az egyik alapvető emberi jog ugyanis a tulajdonhoz való jog, s ezt kéri számon egyebek mellett az Európa Tanács Belgrádtól – vélekedik Grgurevics, akinek meggyőződése, hogy a Bush-kormányzat a Jugoszlávia elleni intézkedések meghosszabbítását mérlegelve ezt a kérdést sem tévesztette szem elől.
Az államosítás a legnagyobb mértékben a vajdaságiakat sújtotta – leginkább ebben a tartományban volt mit elvenni –, s azon belül is a kisebbségieket. (A Vajdaság Szlovénia mellett az államosításkor is Jugoszlávia leggazdagabb része volt.) Ráadásul nekik, a kisebbségieknek lesz a legnehezebb visszaszerezniük jussukat, bár nem közülük kerülnek ki, akik most radikálisan követelik vissza vagyonukat.
A Vajdaságban is szerveződnek a vagyonukat visszakövetelő polgárok, köztük a magyarok is, s tanácsokkal, útmutatásokkal látják el sorstársaikat, hogyan kell kérelmezni a vagyon visszaadását, milyen okmányok kellenek, s honnan kell azokat beszerezni, ha már nincsenek meg. Sok esetben ugyanis elajándékoztatták az ingatlanokat, vagy jelképes összegért vásárolták meg azokat. Egyszóval nagy jogi zűrzavarral kell megküzdenie annak, akinek van türelme és energiája visszakövetelni államosított vagy más módon elvett vagyonát.
A félmilliós vajdasági őshonos németség egy része a világháború után lágerekben pusztult el, egy részét kitelepítették, vagyonukba a szerb telepesek ültek, akiknek egy dinárt sem kellett fizetniük érte. Se a házért, se a birtokért, se a mezőgazdasági gépekért, a jószágért, szóval mindazért, amije egy módosabb családnak volt. A németek általában az átlagosnál tehetősebbek voltak. Németországban (Wiesbadenben) pontos tételes kimutatás van arról, hogy mekkora vagyontól fosztották meg a bánáti németséget. Mennyien igénylik majd a kárpótlást? A megtorlás áldozatául esett, ártatlan magyar civilek államosított vagyonáért pedig már nemigen jelentkezhet a jogos örökös.