A csillaghegyi Árpád strandfürdő

Közismert, hogy a mai csillaghegyi strandot ellátó forrásokat már a rómaiak is használták. A későbbi Árpád fürdő első írásos említése 1858-ból származik, ám az akkor legmodernebbnek számító hazai strand mégis jóval később, az 1920-as években épült meg itt. A mai fürdő vizét egy huszonhárom fokos természetes hőforrás táplálja. A forrásokat – amelynek egyik csoportja a Csillaghegy tövében ered – már a rómaiak is ismerték és használták, hiszen annak vizét vezeték szállította a közeli Aquincum városába. A csillaghegyi forrás vizét hosszú ideig három kis medencébe gyűjtötték, az elfolyó víz pedig évtizedeken át egy malmot hajtott. A malom még a múlt század elején is őrölt. Az Árpád fürdőt 1919-ben hozták létre, vizét a reumás és köszvényes betegeknek fürdőkúraként, tüdőbetegeknek ivóvízkúraként ajánlották. A strandfürdőt a húszas évek elejére minden kényelmet kielégítő, modern intézménnyé varázsolták. Amerikai stílusú berendezéseivel, szórakozóhelyeinek sokféleségével, kedvező fekvése folytán ózondús levegőjével a kortársak szerint bármelyik korabeli külföldi strandfürdővel felvette a versenyt. Az Esti Kurír egyik 1924-es júniusi számában „manikűröskisasszonyok és kereskedősegédek Fidzsi-szigetének” nevezi az Árpád fürdőt, ahol „kiabálás, mondhatnám bömbölés fogadja az érkezőt, a vízben visítanak, a parton versenyt fut a lárma és ahol úgy érzi az ember, hogy Fidzsi-szigetére került, ahol éhes vadak csatakiáltása tombol.” Három hatalmas felnőttmedence, melyek egyike Párizs akkori olimpiai versenyuszodájának mintájára épült, emellett hétszázötven kényelmes, vasbetonból készült kabin és nagyszámú öltözőszekrény, a medencék körüli parkban pedig szálloda, vendéglő, büfé, cukrászda és gyönyörű, cirádás kőpadok szolgálták a vendégek kényelmét. A szokásos fürdőhelyi szolgáltatások mellett a nyári szezon alatt úszóversenyek, kabaré-, és irodalmi estek, kerti és vízi ünnepélyek szórakoztatták a közönséget.

Múlt szombaton és vasárnap, mint rendesen, újabb nagyszerű meglepetésben volt része a csillaghegyi strandfürdő előkelő közönségének. Szombaton a délutáni órákban egy különös külsejű autó jelent meg a strandfürdő előtt. Néhány perc múlva szerelők szálltak ki az autóból, és a közönség legnagyobb érdeklődése mellett percek alatt egy háromlábú állvány állt a strandfürdő közepén. Pár perc múlva a közönség legnagyobb meglepetésére szép tiszta és erős hangon megszólaltak a hangszórók. Úgy szombaton, mint vasárnap egész nap budapesti és külföldi, valamint legújabb gramophon-műsorral szórakoztatták a közönséget” – örökítette meg a korabeli szemtanú az egyik rendezvényt. 1925-ben itt hozták létre az ország első hullámfürdőjét – amely 1946-ig üzemelt – és csak ezt követte a Gellért és a Palatinus. Az Árpád fürdő a második világháborúig kedves kirándulóhely volt, amit az 1951-es államosítás után a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata vett át. Ekkor újították fel és bővítették ki ötezer fő befogadására. A hatvanas évek végén a fürdőigazgatóság komoly összegeket fordított a főváros távolabbi területein fekvő fürdőinek fejlesztésére. Szállodájuk és a Péter-villa bővítése és téliesítése mellett tíz nyári faház épült a Csillaghegy oldalában. Azóta egy medencét megszüntettek, egyet téliesítettek és pancsolót hoztak létre. Ma a medencék vizét melegítik és két évtizede vízforgató rendszerrel tisztítják. A hangulatos fürdő a régi időkhöz hasonlóan ma is számos rendezvénynek ad otthont.