Csipkártyát vet be a BKV a bliccelők ellen

Először vetették fel hivatalosan a BKV részéről a zárt körű, csipkártyás jegyellenőrző rendszer bevezetésének szükségességét. Korábban ezt már számos városházi politikus szorgalmazta. A több milliárd forintos beruházás által lényegesen csökkenthető lenne a jelenleg 10 százalékot kitevő bliccelők aránya.

Többmilliárdos hiányt okoz a Budapesti Közlekedési Rt.-nek az, hogy az utazóközönség 10 százaléka rendszerint nem vásárol jegyet és bérletet. A közlekedési társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese, Szentgyörgyi Tamás épp ezért fölvetette, hogy szükség lenne egy zárt rendszerű beléptetőrendszer kiépítésére a metróvonalaknál, hosszú távon pedig csipkártyás rendszer bevezetése a BKV összes járatainál. Ezt az elképzelést már korábban többször is felvetették fővárosi képviselők, ám a közlekedési társaság részéről hivatalosan csak most szorgalmazták ezt először. Az újfajta, Nyugat-Európában bevált rendszer kiépítése mintegy hárommilliárd forintba kerülne Budapesten.
Bánovics Tamás, a MIÉP fővárosi képviselője, a városüzemeltetési bizottság tagja tavaly intézett interpellációt ebben a kérdésben. Akkor kapta azt a választ, hogy a hárommilliárd forintos rendszer kiépítése után valóban csak az tudna utazni a BKV járataival, aki jeggyel vagy bérlettel rendelkezik. A politikus elmondta: jelenleg a közlekedési társaság csak a fő közlekedési folyosókra küldi ki az ellenőröket.
Véleménye szerint a BKV jelentős többletbevételhez jutna a csipkártyás rendszer bevezetésével, amelynek teljes kiépítése tíz évet is igénybe vehet. Bánovics ugyanakkor rámutatott, hogy a rendszer bevezetése mellett európai minőséget, szolgáltatást kellene nyújtania a vállalatnak, a jelenlegiről ugyanis ez nem mondható el.
– Nem elegendő a csipkártyás jegyrendszer bevezetése, át kell alakítani a BKV teljes szerkezetét – jelentette ki lapunk kérdésére Szálka Miklós (Fidesz), a városüzemeltetési bizottság alelnöke.
Szerinte a BKV működése, felépítése és a cég által használt eszközök nagy része korszerűtlen. Mint mondta: a BKV nem tudja, a rendszerváltozás óta hogyan alakultak át a közlekedési szokások, mert ilyen felmérés még nem készült. Szálka felhívta a figyelmet: munkahelyek, nagyvállalatok szűntek meg, így az utasok jelentős része ma nem arra közlekedik, mint tizenkét évvel ezelőtt. A csipkártyás jegyrendszer bevezetése ezen segíthetne, hiszen a korszerű megoldással nyomon követhető, hogy mely járatokat mely napszakban használják a leggyakrabban. Szálka szerint ugyanakkor a csipkártya bevezetése önmagában nem elegendő, szükséges lenne ezzel párhuzamosan átalakítani a tarifarendszert is. Mint mondta, az lenne a célszerű, ha az egy-két megállónyi utazás arányosan olcsóbb lenne a hosszabb utaknál. Szálka Miklós hozzátette azt is: ha a BKV komolyan tervezi a csipkártyás jegyrendszer bevezetését, akkor célszerű lenne előbb a Volánnal és a MÁV-val egyeztetni.
A metró és a HÉV zárt rendszerűvé alakításáról Szálka Miklós kijelentette: Londonban és Párizsban kiválóan működik a beléptetőrendszer. A hasonló beruházások hamar megtérülnek, így érdemes lenne Budapesten is bevezetni. – Hazánkban azonban nem szokás az előzetes tanulmány és az utólagos vizsgálat sem, így elképzelhető, hogy nem a leggazdaságosabb megoldást választja a BKV – tette hozzá.