Óratekerés, farkasordító hideg, északi fény: ez is a Bajnokok Ligája

Mennyire pikáns lenne, ha a labdarúgó Bajnokok Ligájában összejönne egy Bodö–Kajrat párharc. Ez esetben ugyanis a BL történetének legészakibb és legkeletibb csapata játszana egymással. Ha ez nem is következik be, a két együttes főtáblás szereplése mindenképp szenzáció. Ez is a labdarúgó Bajnokok Ligája.

Egy téli kép a kazahsztáni Almati városából Fotó: ERIC BRONCARD Forrás: Hans Lucas

A labdarúgó Bajnokok Ligája történetében soha nem fordult még elő olyan, hogy egy olyan város csapata szerepeljen a legjobbak között (most éppen a 36 csapatos főtáblán), amely az északi sarkkörön túl fekszik. Most ez a pillanat is elkövetkezett: a norvég Bodö/Glimt együttese várhatja a sorsolást, az ellenfelek meg izgulhatnak, hogy mikor kell elutazniuk az északnorvég kisvárosba. Labdarúgó Bajnokok Ligája főtáblás meccsre.

A Bödö szurkolói a labdarúgó Bajnokok Ligája meccseire készülnek
Fotó: AFP/BEN STANSALL

Labdarúgó Bajnokok Ligája: az északi sarkkörön túl is lehet focizni

Mindazonáltal a norvég Bodö együttese ma már nem az ismeretlen csapatok közé tartozik Európában. Hogy is tartozhatna oda, amikor az előző kiírásban az Európa-ligában a legjobb négy közé jutott, s ott is csak egy Premier League-csapat, a Tottenham tudta megállítani? Ez az írás azonban most nem elsősorban a fociról, hanem a körülményekről szól, amelyekkel a Bodö ellenfeleinek is meg kell küzdeniük.

Ez a kisváros nem a legszebb települése Norvégiának, de ezzel most alig foglalkozik valaki. Az országnak korábban volt már olyan csapata, amely a főtáblán szerepelt, s amire a közvélemény azt mondta: ennél messzebb, ennél feljebb már nem lehet utazni. 

Ez volt a Rosenborg Trondheim, amely a múlt század kilencvenes éveinek végén volt meghatározója a norvég klubfutballnak.

Ha ránézünk a térképre, azt láthatjuk, hogy Bodö az északi sarkkörön túl (északra) fekszik. Az északnorvég régió második legnagyobb városa. Futballszempontból az egész országot tekintve első, de ezt most mindenki tudja arrafelé. A BL alapszakasza szeptember közepétől január végéig tart majd (a pontos dátumok szeptember 16.–január 28.), ami azt jelenti, hogy a Bodönek (és a Kajratnak is) egészen biztosan lesz hazai meccse decemberben vagy januárban. Ez pedig már több kérdést vet fel.

Ami a norvég időjárási viszonyokat illeti, Bodöben az év első és utolsó hónapjában hideg van, de nincs elviselhetetlenül hideg. Ez pedig azért lehetséges, mert 

a város éghajlatát jelentősen befolyásolja a Golf-áramlat melegítő hatása.

Éppen ezért abban sincs semmi meglepő, ha a téli időszakban inkább az eső esik, s nem a hó. Amit ennél nehezebb elviselni, az a szinte egész nap tartó szürkeség és a nagyon hosszú sötétség. Az nem igaz, hogy ebben a városban fél évig világos van, fél évig meg sötét, de a december-januári napok kevés fénnyel jutalmazzák meg az ott élőket és oda látogatókat. Erre pedig tényleg fel kell készülnie azoknak a csapatoknak, amelyeket ebben az időszakban rendel a sors az északnorvég városkába. De ha szerencsések az arra járók, akár az északi fény csodájában is gyönyörködhetnek a meccs előtti este. 

Ahol igazán hideg van: Almati

Más a helyzet a kazahsztáni Almatiban, ahol a decemberi és januári éghajlat és a hideg is más értelmezést nyer. Ezekben a hetekben a városban nem ritka a rendkívül erős fagy. 

Egy téli kép a kazahsztáni Almatiból
Fotó: ERIC BRONCARD / Hans Lucas

A mínusz 15 fok arrafelé átlagosnak számít, s ennél lehet sokkal hidegebb is. Ez pedig szintén rendkívüli erőpróba elé állítja az ott fellépő csapatokat. 

Nagy kérdés, mit lép majd az UEFA akkor, ha a hőmérő higanyszála mínusz 20 fok alá süllyed?

Azt ugyanis nem lehet megtenni, hogy az Almati a BL-ben az első négy alapszakaszmeccsét egymás után játssza le hazai pályán, arra való tekintettel, hogy ekkor még elviselhetőbbek a klimatikus viszonyok. 

Az órát is tekerni kell rendesen

E cikk írásának pillanatában Almatiban 3 órával mutatnak többet az órák a közép-európai időnél. Mivel Kazahsztánban nincs óraátállítás, 2025. október 26. után ez az időkülönbség 4 órára ugrik, 

de a brit és portugál csapatoknak 5 órás időkülönbséget kell leküzdeniük. Ez pedig már nagyon komoly megterhelés alá vonhatja bármelyik sportoló szervezetét.

Olyan sem volt még a BL történetében, hogy egy-egy csoportmeccset közép-európai idő szerint 16 órakor kezdjenek, de most erre is sor kerül, mert figyelembe kell venni az időeltolódást Kazahsztánnal szemben. Ilyenkor azért sok emberben merül fel a kérdés, hogy Kazahsztán miért is tartozik az európai zónába, már ami a focit illeti, mert amúgy ázsiai ország, De ennek a megfejtése nem a cikk feladata.

8602 kilométer egyetlen BL-meccsért

A portugál főtáblások most egészen biztosan azon imádkoznak, hogy kerüljék el az Almati elleni idegenbeli meccset. A két város közötti távolság brutális: 8602 km. Ennél többet egy BL-meccsért még soha senkinek nem kellett utaznia a sorozat történetében. (Ez persze oda-vissza igaz, azaz az Almatinak is ennyit kellene mennie, ha Lisszabonba rendelné őket a sors.) De nem csekély a ciprusi Páfosz és a norvégiai Bodö közötti 5658 kilométer sem, észak-déli irányban.

A nagy klubok most imádkoznak

Egészen biztosak lehetünk abban, hogy a BL nagycsapatai közül egy sem szívesen menne Almatiba. Számukra az a rossz hír, hogy ez nem kívánságműsor, azaz az első kalapos csapatok közül is lesz olyan, amelynek vizitálnia kell Kazahsztánban. 

A kazah rendőrök is fáznak Almatiban
Fotó: LIU JIN / AFP

Ahol természetesen rém boldogok attól, hogy a város csapata odaért az elitliga 36 együttese közé. Ugyanígy éreznek most Norvégiában is, ahol valóságos népünnepély kezdődött azok után, hogy a Bodö túljutott a Sturm Graz csapatán, s a klub történetében most először szerepel a Bajnokok Ligája főtábláján.